Mivel az autópályát nem mindenhol védi kerítés, nincs "hermetikusan" körbezárva, ezért nem lehet kizárni, hogy állatok betévedjenek az útpályára – mondta Szimicsku László, az autópályák többségét működtető Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. kommunikációs igazgatója.

Idézte az útügyi műszaki előírás vonatkozó részét: "közlekedésbiztonsági szempontból a védőkerítés feladata az állatelütéses balesetek számának és súlyának csökkentése. A védőkerítés azonban a leggondosabb tervezés, kivitelezés és karbantartás esetén sem képes teljes védelmet biztosítani, mivel a vízelvezető árkok keresztezésénél, a csomópontokban, hidak közelében a kerítés folytonossága szükségszerűen megszakad. Ezeken a pontokon a vadon élő, illetve elkóborolt háziállatok az út területére való bejutása műszakilag teljességgel nem zárható ki és itt a vadon élő, illetve elkóborolt háziállatok feljuthatnak a védett szakaszra."

Emellett a vad a kerítés alatt is beáshatja magát, át is ugorhatja azt, nem beszélve azokról a házi kedvencekről, melyeket akár véletlenül, akár tudatosan engednek szabadjára gazdáik a pihenőhelyeken.

szarvas

A jogszabály szerint is kellene számítanunk a vad megjelentésére az autópályán – forrás: Pixabay

A cég munkatársai folyamatosan vizsgálják a vadkerítések állapotát és évente kétszer gyalog is végigjárják azokat. Ha pedig vadelütés történik egy gyorsforgalmi úton, akkor a műszaki mentés után az útellenőrök a balesettől számítva 500-500 méterre mindkét irányban megvizsgálják a kerítés műszaki állapotát. Ha ilyenkor vagy a szokott ellenőrzésnél sérülést látnak rajta, akkor azt pár órán belül kijavítják.

A vadelütések számát nemcsak az növeli, hogy az őszi időszakban jobban mozog a vad, hanem a populáció és az autók számának bővülése is. 2013-hoz képest 2023-ban már egymillióval több autó közlekedett Magyarországon.

Adataik szerint elvétve ugyan, de előfordulnak vadelütések a gyorsforgalmi pályákon.


"A KRESZ-nek két pontja is arra hívja fel a figyelmet, hogy a sofőrnek mindig úgy kell megválasztania a haladási sebességét és a követési távolságot, hogy ha bármi történik, meg tudjon állni. Nyilván egy vadelütés olyan esemény, amelyre – mivel olyan ritkán történik – nem is számítunk, pedig elég csak abba belegondolni, hogy a legtöbb gyorsforgalmi út és autópálya mellett erdős területek vagy szántók vannak, olyan részek, ahol a vad gyakrabban előfordulhat" – emelte ki.

Szimicsku László szerint a vadátjárók valamelyest csökkentik annak kockázatát, hogy állatok tévedjenek az autópályára, de sajnos, nem zárják ki. Az új pályák építésénél és a meglévők bővítésénél egyeztetniük kell minden területen az adott vadászati társaság képviselőivel és az általuk jelzett területeken ilyen vadátjárókat, illetve vadriasztókat kell majd telepíteniük.

Forrás: Infostart