A Nagykanizsa-Miklósfán élő Imrei Ferenc fotókkal illusztrált posztjában azt írta:

"Tegnap "leszüreteltem" a mazsolafa (Hovenia dulcis) elérhető terméseit. Nem állítom, hogy a termése miatt ültetnék ilyet, de mivel ajándék fának ne nézd a termését, érdekességként megosztom. Tavaly már virágzott, idén termést is hozott, bár elég sovánkát. Viszont bódító illatú virágait imádják a rovarok. Megkóstoltam, az íze édes, nem tudtam mihez hasonlítani."

De milyen növény is ez?

A japán mazsolafa Kelet-Ázsiában elterjedt, lombhullató fa, mely 10 méteres magasságot és 7 méter szélességet érhet el idős korára. Júliusi virágzásából október elejére érnek be mazsolaszerű termései, melyek nagysága a 3 centit is elérhetik. Ezek valójában a magokat tartó, megvastagodott, húsos terméskocsányok, melyek nagyon édesek és illatosak, magas százalékban tartalmaznak cukrot, főleg glükózt és szaharózt, de kisebb mennyiségben fruktózt, mindemellett számottevő mennyiségű fehérjét és növényi zsírt is.

Japán mazsolafa

A japán mazsolafa júliusi virágzásából október elejére érnek be mazsolaszerű termései, melyek nagysága a 3 centit is elérhetik – forrás: Pixabay

Fogyasztható nyersen és aszalva is. Különlegessége e növénynek, hogy nemcsak mazsolaszerűen édes gyümölcsei, hanem fiatal levelei is tartalmaznak cukrokat, így akár édesítőszerként is használhatók. Gyümölcse görcsoldó, lázcsillapító, hashajtó, vízhajtó hatású. A növény egylaki, öntermékeny, így egy fa ültetésével is számíthatunk termésre.


Fája kemény, finom szerkezetű, a faiparban japán mahagóniként is ismert, értékes bútorfa. Nem fagyérzékeny, fiatal, 1-3 éves korában -15 °C-fokig, kifejletten -25 °C-fokig tűrőképes, bár a késő tavaszi fagyok a hajtáscsúcsokat károsíthatják. Napos helyet igényel, az árnyékot nem szereti. Vízigényes. Mindenféle talajon megél, a homoktól az agyagosig, a meszestől a savanyúig.

Indexkép: Pixabay