A mélyhűtött élelmiszerek polcai előtt sokan csak elsétálnak – némi gyanakvással, némi bizalmatlansággal. Sokan úgy vélik, ezek a termékek íztelenek, tápanyagszegények vagy egyszerűen „nem elég jók". De vajon jogosak ezek a félelmek? A legfrissebb kutatások és szakértői vélemények szerint egyáltalán nem!

A „frissesség" mítosza és a valóság

A frissesség fogalma napjaink egyik legvonzóbb marketingkifejezése. A vásárlók szemében a „friss" egyenlő az egészséges, természetes, tápanyagban gazdag étellel. Ezzel szemben a fagyasztott termékeket gyakran az „instant" és „feldolgozott" szavakkal társítják – teljesen indokolatlanul.

Ugyanaz a vitamin – más hőmérsékleten

Számos tanulmány igazolja, hogy a gyorsfagyasztás nemcsak megőrzi az ételek vitamintartalmát, hanem időnként még jobban is, mint a hosszú ideig szállított és raktározott friss termékek. Különösen igaz ez a zöldségekre, amelyek a betakarítást követően szinte azonnal fagyasztásra kerülnek.

A 16–24 évesek körében különösen jellemző a fagyasztott ételek elutasítása – sokan csak a „friss" alapanyagokat hajlandók elfogadni. Ennek egyik mozgatórugója a közösségi médiából érkező nyomás: az Instagram-kompatibilis „farmtól az asztalig" életstílus nem hagy helyet a fagyasztóládák világának.

Egy fenntarthatóbb és okosabb választás

A fagyasztott termékek azonban nemcsak megfizethetők, de fenntarthatóbbak is. A hosszabb eltarthatóság csökkenti az élelmiszer-pazarlást, a szezonon kívül is elérhető termékek pedig kiegyensúlyozottabb étrendet tesznek lehetővé.

Változó hozzáállás

A negatív szóbeszéd éppúgy hat az emberek vásárlási döntéseire, mint a reklám. Ezért kiemelten fontos, hogy hiteles, pozitív információk kerüljenek a köztudatba – például az, hogy a fagyasztott borsó vagy spenót nem feltétlenül rosszabb, mint a „friss" változata.

Ahogy dr. Waqas is fogalmaz: „Ez nem csupán a pizzáról szól – hanem arról, hogy miként építünk bizalmat az élelmiszereink iránt egy egészségesebb jövő érdekében."

Forrás: earth.com

Indexkép: Pixabay