Mit jelent a rendszerszintű gondolkodást szem előtt tartó, hatékony tarlókezelés? – Heti Körkérdés

A jól időzített gyomirtás, amellyel visszaszorítjuk az állományból nehezen irtható évelő gyomnövényeket, továbbá a növényi szármaradványok irányított bontása is a növénytermesztési gyakorlatok szerves részét képezik a kalászos betakarítást követő tarlókezelés során.

A szakértők által javasolt, fenntarthatóságot szolgáló technológiákért kattintson a fotóra!

Molnár Szabolcs

fejlesztési vezető

Nufarm Hungária Kft.

Az évelő gyomok elleni hatékony védekezés már a tarlón elkezdődik… sőt, akár el is dől!

Az évelő gyomnövények szaporodása és terjedése módosult szaporítóképletek (gyökértarack, szártarack) segítségével történik. A tarackokon lévő rügyekből új hajtások törnek elő, ami a tarackok feldarabolásával (pl. kultivátorozás, tárcsázás) fokozottabb mértékben jelentkezik.

Az állományban végzett permetezések viszonylag rövid ideig hatnak. A hosszú távú sikeres védekezés érdekében hatékonyabb, több éven átívelő, rendszeres beavatkozás szükséges. Ennek fontos eleme a vetésváltás, az okszerű talajművelés és az évelő gyomok ellen hatékony gyomirtó szerek használata.

1. fotó: Tömegesen kihajtott fenyérciroknövények aratásra váró őszibúza-táblában – fotó: Nufarm Hungária Kft.

A kalászosok betakarítása után tömegesen kelnek ki a melegigényes egyéves vagy évelő gyomnövények. Ez az időszak nagyon jó lehetőség az évelő gyomok elleni hatékony védekezésre. A sekély tarlóhántással nemcsak a talaj vízkészletét őrizzük meg, de a tarackok, rizómák feldarabolásával kihajtásra késztetjük az évelő gyomokat, így azok a nyár végi, ősz eleji tarlókezeléssel nagy hatékonysággal irthatók. Ráadásul a tápanyagraktárak kimerülésével eleve gyengítjük az évelő gyomokat.

Fontos, hogy a kezelés idejére a növények elegendő levélfelülettel rendelkezzenek, hogy minél több hatóanyagot felvegyenek. Figyelni kell a célnövények fejlettségére is. A tőlevélrózsát képező fajok esetében, mint például a mezei acat, a tőlevélrózsa – szárba indulás kezdete, a tőlevélrózsát nem képző fajok esetében, mint például a fenyércirok, a szulákfélék vagy a tarackbúza, a 15-30 cm-es hajtáshosszúság a megfelelő állapot, amikor kifejezetten intenzív a tápanyagáramlás a rizómák és tarackok irányába.

2. fotó: Tömeges gyomkelés ősziárpa-tarlón – fotó: Nufarm Hungária Kft.

3. fotó: Fenyércirok, mezei acat és parlagfű kelése ősziárpa-tarlón – fotó: Nufarm Hungária Kft.

A tarlókezelés a fenyércirok mint az egyik legfontosabb évelő egyszikű gyomnövényünk elleni sikeres védekezési stratégia egyik fontos eleme. Ma már Magyarországon is jelen vannak az ALS-gátló hatóanyagokra rezisztens fenyércirok-populációk, amelyek jól irthatók a glifozát hatóanyaggal. Az évelők mellett a melegkedvelő magról kelő gyomnövények megjelenésével is számolni kell, amelyek közül talán a parlagfű érdemli a legnagyobb figyelmet.

A tarlókezelésekhez a Nufarm Hungária Kft. az Amega Up és a Credit Xtreme totális gyomirtó szereket ajánlja. Az Amega Up 360 g/l glifozát hatóanyagot tartalmaz (izopropil-amin só formájában). Dózisa magról kelő egy- és kétszikűek ellen 2,0–3,0 l/ha, évelő gyomok ellen 4,0–6,0 l/ha.

A Credit Xtreme glifozát hatóanyag-tartalma 540 g/liter, melyet két formában, izopropil-amin só és káliumsó formában tartalmaz, ami megkülönbözteti a többi glifozát hatóanyagú gyomirtótól. Dózisa egyéves egy- és kétszikűek ellen 1,33–2,0 liter/ha, évelő gyomok ellen 2,6–4,0 liter/ha. A glifozát hatóanyag 15–25 ^°C közötti hőmérsékleten és magas páratartalom mellett fejti legjobban a hatását. A hatóanyag maradéktalan felszívódásához fontos, hogy a kijuttatás után 6 órán belül ne hulljon csapadék.

A glifozáttal elvégzett sikeres tarlókezeléshez, a hatékonyság fenntartásához érdemes betartani néhány szabályt:

• A kezelést a magról kelő egyszikűek 3–5, a magról kelő kétszikűek 4–8 valódi leveles állapotában végezzük el. Évelő gyomok ellen intenzív növekedési szakaszukban kell kezelni. Túlfejlett gyomok esetén a gyomirtó hatás jelentősen csökkenhet.
• Évelő gyomok ellen mindig a magasabb dózisokat alkalmazzuk.
• Perzselő hatású gyomirtó szert ne juttassunk ki tankkombinációban glifozát hatóanyagú készítménnyel, mivel a perzselő hatás miatt kevesebb hatóanyag jut be a növénybe, ami a hatékonyság csökkenéséhez és hosszabb távon rezisztencia kialakulásához vezethet.
• Száraz, meleg idő esetén használjunk hatásfokozó készítményeket.

A glifozát hatóanyag kiváltására ad lehetőséget a 600 g/liter 2,4 D hatóanyagot tartalmazó Dezormon gyomirtó szer azokon a területeken, ahol a magról kelő és évelő kétszikű gyomok jelennek meg tömegesen a kalászostarlókon. A készítményt 1,0 l/ha dózisban kell kipermetezni a magról kelő kétszikű gyomnövények 2-4 valódi leveles állapotában, míg az évelő kétszikűek az intenzív növekedés időszakában a legérzékenyebbek a kezelésre. A Dezormon szükséghelyzeti engedélye kalászostarló kezelésére 2025. július 1-től 2025. szeptember 27-ig érvényes, egy adott táblán egyszer.

Az időben és megfelelően elvégzett tarlókezelések a következő év tavaszán jelentős mértékben javítják az évelő gyomok elleni kezelések hatékonyságát, sőt a tavaszi gyomirtás sikerességét az előző évi nyár végén, ősz elején elvégzett tarlókezelések akár el is dönthetik.

További információ: www.nufarm.hu

Tóth Csantavéri Szilvia

fejlesztőmérnök

Syngenta Kft.

Mi a jó tarlókezelés titka? Az időzítés. Nézzük, hogyan befolyásolja a helyes időzítés a tarlókezelés hatékonyságát.

A tarlókezelés kihagyhatatlan művelési elem. Ezzel az egyszerű, jól tervezhető gyomirtási beavatkozással tudunk a legtöbbet tenni azért, hogy a területeinken ne szaporodjon a gyommagkészlet, visszaszorítsuk az állományból nehezen irtható, gyakran már rezisztenciát mutató évelőket. Utána biztonságosabb, egyszerűbb és olcsóbb a következő évi gyomirtás. Lásd 1. fotó

1. fotó Az előző évi tarlókezelés jelentősen lecsökkenti a fenyércirok-fertőzést kukoricában: elől előző évben tarlókezelt terület, hátul elmaradt tarlókezelés – fotó: Syngenta Kft.

Az idei évben fokozott jelentősége van a tarlókezelésnek. Ezen a tavaszon a hosszú aszályos időszaknak és a viszonylag korai felmelegedésnek köszönhetően rendkívül erős és szokatlanul korai volt az évelőek kihajtása. Az esőre, vetésre váró, előkészített magágyakban tömeges mezei acat- és fenyércirok-kihajtást láthattunk szerte az országban. Tavasszal költséges módon, esetenként fitotoxicitást kockáztatva tudjuk csak elvégezni az évelők elleni védekezést, amelynek hatékonysága sajnos gyakran elmarad az elvárttól.

Előfordul, hogy a többi gyomnövény szempontjából optimális kezelés idejére már megerősödött, túlfejlett évelő példányok vannak a területen, vagy az esőzések miatt nem tudunk időben rámenni a területre, így a kijuttatáskor már hatékonyságcsökkenést és fitotoxicitást tapasztalunk. Komoly kihívást jelent kukorica kultúrából a rezisztens fenyércirok eltávolítása, ami sajnos egyre nagyobb területen jellemző és csak évről évre szaporodik, erős fertőzés esetén szinte ellehetetlenítve a gazdaságos kukorica termesztést. Lásd 2. fotó.

2. fotó  Nikoszulfuron hatóanyag magas dózisával történt kezelés után a rezisztens fenyércirok példányok nem mutatnak tüneteket. Rendkívül súlyos a helyzet az ország több területén és évről-évre új táblákon jelenik meg a rezisztens populáció – fotó: Syngenta Kft.

Mikor a leghatékonyabb a tarlókezelés?

A legjobb hatékonyság akkor érhető el, ha a betakarítást követően elvégzünk egy mechanikai tarlóhántást, és augusztus közepén, ahogy az évelő gyomok elérik a megfelelő fejlettséget, akkor végezzük el a tarlókezelést a megfelelő készítménnyel.

A Syngenta totális gyomirtószer-javaslata, a Medallon Premium a tarlókezelés hatékony eszköze.

A Medallon Premium speciális formuláció, amely a hatóanyagon kívül ionvédelmi rendszert, valamint természetes eredetű tapadásfokozó anyagot – kukoricaglükózt – tartalmaz.

Összetétel: 360 g/l glifozátsav

Hatásmód: totális hatású gyomirtó szer, évelő és magról kelő gyomnövények ellen

Dózis:

• 2,0-3,0 l/ha magról kelőek
• 4,0-6,0 l/ha évelőek ellen (pl. mezei acat, apró szulák, fenyércirok, nád)

Hatástartam: csak föld feletti zöld növényi részeken szívódik fel, tartamhatása nincs. Talajon keresztül nem hat.

A Medallon Premium egyedülálló készítmény a glifozátpiacon, hiszen a formulációnak köszönhetően gyorsabban szívódik fel a hatóanyag, az egyetlen formuláció, ami beépített tapadásfokozót is tartalmaz. Rendkívül magas a hatóanyagtartalma.

A tarlókezelés, mint növényvédelmi elem, egy látványosan megtérülő befektetés a következő évekre, használják ki ezt a lehetőséget a Medallon Premium segítségével!

Daoda Zoltán

szakmai igazgató

AGRO.bio Hungary Kft.

Büszkék vagyunk rá, hogy a termelői szakzsargonban sokan mondják cellezésnek a szárbontást, a jól és méltán (el)ismert BactoFil^® CELL gyökér- és szármaradványbontó nyomán. A büszkeségen túl azonban szakmai felelősséget is érzünk, ezért összefoglaltuk ajánlásainkat, mikor és hogyan érdemes egy szárbontót jól használni – és mikor nem.

Legnagyobb területen termesztett növényeink – a kalászosok, a kukorica, a napraforgó és az őszi káposztarepce – hektáronként akár 8-10 tonna szerves anyagot is hagynak maguk után. Ez a hatalmas mennyiségű biomassza jelentős tápelemtartalommal bír, amelyből a betakarítás során csak egy rész kerül le a területről, a fennmaradó hányad – megfelelő tarlóhántással – visszajuttatható a talajba. A szakszerű szárbontás révén a szalma tápanyagtartalma mobilizálható, így akár több tízezer forintnyi értékű elem kerülhet vissza a talajba hektáronként, javítva a talajszerkezetet, a vízmegtartó képességet és hosszú távon a jövedelmezőséget is. Ezzel szemben a szalma – sok talajtaposással is járó – elszállítása a területről talajszerkezet-romláshoz és tápanyagveszteséghez vezet, amit a szalma piaci ára jellemzően nem kompenzál.

A hátrahagyott szerves anyagok hasznosításának első fázisa már az aratásnál elkezdődik. Fontos, hogy a kombájn ne csak levágja, hanem finomra szecskázza és egyenletesen szétterítse a szármaradványokat a táblán. Ezzel biztosítható, hogy a szalma később egyenletesen beforgatható legyen a talajba, elősegítve a lebomlási folyamat megindulását. A szalma minimum egyharmadát hagyjuk a felszínen szalmakalapnak!

A szármaradványok kétharmadának megfelelő mélységbe történő bekeverése és a mikrobiológiai készítmények célzott kijuttatása lehetővé teszi az irányított, gyors és hatékony lebontást. A jó minőségű szárbontók élő mikroorganizmusokat tartalmaznak, és mint minden élő szervezet, csak egy bizonyos pontig tolerálják a hőséget. Ha a nyári forróságban 60 ^°C körüli hőmérsékletű talajra permetezünk, a fehérjék szinte azonnal kicsapódnak belőlük és használhatatlanná válnak. Az ilyen klimatikus állapot számukra éppolyan életveszélyes, mint a napon álló, felforrósodott autóban hagyott gyermekek és kutyák számára. Mit tehet ilyenkor az a termelő, aki learatta a gabonáját vagy repcéjét, szecskázással, szétterítéssel előkészült a szárbontásra, de tombol a hőség? Várjon. Türelmesen.

A szétterített, finomra szecskázott szalma takarja és szigeteli a talajt, mint a falevelek az erdőben. Alatta pára képződik, ami támogatja a talajéletet. Ilyenkor nincs más teendő, mint megvárni az érdemi mennyiségű csapadékot: figyelni az előrejelzéseket, és amint elegendő esőt ígérnek, egyeztetni a szármaradványbontót forgalmazó cég területi képviselőjével és gyorsan megrendelni a megfelelő készítményt.

A szárbontás időpontja tehát rugalmasan kitolható, az őszi, extrém esetben még akár a tavaszi vetésekig is. Mi több, a talajoltó készítményekkel kombinációban kijuttatott szármaradványbontók egymás hatását felerősítik.

A gyors reagálást és a precíz időzítést a magunk részéről nemcsak a bizonyítottan kiváló minőségű BactoFil^® CELL egyedülálló mikrobiológiai gyökér- és szármaradványbontó készítményünkkel, hanem villámgyors kiszállítással is támogatjuk. Mi több, a gondos termékfejlesztésnek köszönhetően a BactoFil^® CELL az év egyik felében melegtűrő, míg a másik felében hidegtűrő baktériumtörzs-változatokat tartalmaz, a minél rugalmasabb és hatékonyabb felhasználás érdekében.

A szárbontásra kifejlesztett, 2008 óta elérhető és bizonyítottan kiválóan működő BactoFil^® CELL egyedülálló mikrobiológiai gyökér- és szármaradványbontó készítmény jelentősen meggyorsítja a szár- és gyökérmaradványok elbomlását. Mikroorganizmusai elbontják a növénymaradványok cellulóz- és hemicellulózrostjait, így a bennük lévő tápanyagok jelentős része a következő kultúra számára felvehetővé válik, továbbá megkötik a légköri nitrogént is (műtrágya-megtakarítás). A készítmény csökkenti a növénymaradványokból a talajba került kórokozók életterét, visszaszorítja a szaporodásukat, ezáltal a következő kultúráknak kisebb fertőzési nyomással kell megküzdeniük (hatékonyabb növényvédelem). Az elbomlott rostok megkönnyítik a talajművelést, hiszen a talajközeli szármaradvány morzsalékos állagúra bomlik, a talajmunkák üzemanyagköltsége lényegesen csökken.

Az AGRO.bio BactoFil^® CELL termékét egyedülálló módon ellenőrzött gyógyszergyártási technológiával, a Kárpát-medencében őshonos baktériumtörzsek használatával, az ISO 9001:2015 minőségirányítási rendszer és az ISO 14001:2015 környezettudatos irányítási rendszer előírásai szerint állítjuk elő.

Az AÖP-ben 2 pontot ér a BactoFil^® CELL gyökér- és szármaradványbontó használata. Ökológiai gazdálkodásban is felhasználható készítmény.

Forrás: AGRO.bio Hungary Kft.

Keresse területi szaktanácsadó kollégáinkat, akik készséggel állnak rendelkezésre, akár szakmai segítségre, akár gyors szállításra van szüksége, vagy az aktuális akcióink iránt érdeklődik: https://agrobio.hu/hu/kapcsolat

Varga Sándor

szakmai vezető

Phylazonit Kft.

A szántóföldi melléktermékek, szármaradványok jelentősége vitathatatlan, egyes területeken szinte kizárólagos alapanyagai a szervesanyag-pótlásnak, ezt mára csaknem minden gazdálkodó felismerte.

A mikrobiológiai készítmények alkalmazása a növényi maradványok irányított bontására mára már a növénytermesztési gyakorlatok, technológiák szerves részét képezi.

A készítmények leghatékonyabb kijuttatási módja a munkagépre szerelt speciális kijuttató berendezés – fotó: Phylazonit Kft.

A tarlóbontó készítmények hatékonyságát természetesen jó néhány tényező befolyásolhatja. A mikrobiológiai készítményekben található baktériumtörzsek – attól függően, hogy élő sejteket tartalmaznak, vagy nyugvó állapotban található spórákat – eltérően reagálnak a környezeti igényekre. Könnyen belátható, hogy a spórák erőteljesebb behatásokat is elviselnek, cserébe némi időre van szükségük, hogy kicsírázzanak, és megkezdjék a munkát.

Általánosságban elmondhatjuk, hogy az élő talajbaktériumok legnagyobb ellensége az UV-sugárzás, valamint a talajfelszínen hagyva a kiszáradás. Vannak ajánlások, melyek a hajnali, vagy esti kijuttatást támogatják, ugyanakkor a probléma legegyszerűbb, és legkifizetődőbb megoldása a munkagépre szerelt speciális kijuttatóberendezés használata.

Ezzel a technológiával egymenetben, azonnal megtörténik a szármaradványokra permetezett anyag beforgatása a talajba, ahol már a Nap káros hatásától védve lesznek, és a talajnedvesség megóvja őket a kiszáradástól.

A Phylazonit a műszaki területen is jelentős szakembergárdával bír, a műszaki csapat bármely elképzelést, technológiai kihívást gyorsan és szakszerűen kivitelez az ország bármely pontján, sőt külföldön is.

A sekélyen végzett tarlóhántás során bedolgozzuk a szármaradványok egy részét, tarlóbontó készítményekkel kezelve – fotó: Phylazonit Kft.

A talaj nedvessége fontos tényező e törzsek hatékonysága, sőt túlélése szempontjából. Különösen nagy jelentősége van e tényezőnek a nyár végi tarlóbontási időszakban. Számos tesztet és vizsgálatot végeztünk mind a készítményekben található törzsekkel, mind a talajban található bennszülött baktériumközösséggel.

Több hónapon át tartó kísérletsorozatunkban a magas nedvességtartalmú talajokat fokozatosan 8-10 térfogat %-os nedvességtartalomig szárítottuk, és vizsgáltuk a mikroorganizmusok túlélését. Azt tapasztaltuk, hogy mind a természetes ökoszisztéma, mind a készítmények speciális törzsei 14%-os nedvességtartalomig – kis képzavarral – „állják a sarat”, alatta azonban nagyon gyorsan bezuhan a számuk. Tanácsadóink megfelelő vizsgálóműszerekkel és gyakorlati szakmai tudásuk alapján útmutatást tudnak nyújtani a száraz viszonyok közötti tarlóbontás kapcsán is!

Fontos kiemelnünk a következőt: többéves vizsgálataink alapján úgy véljük, a tarlóbontó készítmények kijuttatásánál a legritkább esetben korlátozó tényező a készítményekben található baktérium- vagy gombatörzsek igénye (legyen az hőmérséklet, nedvesség, oxigén elérhetősége stb.). Sokkal inkább függ az adott talaj művelhetőségétől, és az elsődleges céltól, ami a talajnedvesség megőrzését jelenti.

A szántóföldi melléktermékek, szármaradványok jelentősége vitathatatlan – fotó: Phylazonit Kft.

Amennyiben a talajnedvességi viszonyok lehetővé teszik, a sekélyen végzett tarlóhántás során bedolgozzuk a szármaradványok egy részét, tarlóbontó készítményekkel kezelve, vagy amennyiben a talajnedvességi viszonyok ezt nem engedik, megtehetjük ezt egy későbbi tarlóápolási munka során, természetesen mindig a talaj vízkészletének megőrzését szem előtt tartva.

Az eddigi tapasztalataink alapján a következő megállapításokat tehetjük:

• A talajhőmérsékleti viszonyok az adott mélységben nem befolyásolják jelentősen a szárbontó baktériumok hatékonyságát.
• Tüllzacskós bontási kísérleteink alapján kijelenthetjük, hogy a bontás legaktívabb időszaka a nyár vége.
• Extrém aszályos időszak kivételével, a cellulózbontó baktériumok számára elegendő víz van a talajban anyagcseréjükhöz.
• Használatukat tekintve alapvetően nem a baktériumok igénye a korlátozó tényező, hanem a talaj művelhetősége, a maradék nedvesség megtartását célozva.
• A készítmények leghatékonyabb kijuttatási módja a munkagépre szerelt speciális kijuttató berendezés.

Dr. Pénzes Éva

ügyvezető

Magyar Talajvédelmi Szövetség

A tarlón hagyott növényi maradvány nem csupán a betakarítás utáni „maradék", hanem egyben a következő kultúra induló tőkéje is. Aki rendszerszinten gondolkodik, az nemcsak a növény termesztésére koncentrál, hanem a talajt is fejleszti. A tarlókezelés során meghozott döntések hosszú távon határozzák meg a talaj termékenységét, szerkezetét és vízháztartását — különösen a klímaváltozás által sújtott, csapadékszegény időszakokban.

1. kép A tarlón lévő növényi maradványok a következő növénykultúra induló tőkéje is egyben – fotó: Magyar Talajvédelmi Szövetség

A növényi maradványok lebontásában részt vevő mikroorganizmusok aktivitása számos tényezőtől függ: hőmérséklettől, nedvességtől, a szervesanyag C/N arányától, valamint attól, hogy a szármaradványok milyen módon kerülnek vissza a talajba. A lebomlás során keletkező aktív szén gyorsan hasznosuló energiaforrás a mikrobák számára, míg a stabil szén — a humusz — hosszú távon javítja a talaj szerkezetét és szénmegkötő képességét.

A nyári tarlókezelés során különösen fontos a technológiai időzítés. A betakarítás utáni azonnali, sekély tarlóhántás segít lezárni a kapillárisokat, így megőrizhető a talajban lévő nedvesség. A mikrobiológiai készítmények kijuttatása akkor hatékony, ha a szármaradványok legalább részben leforgatásra kerülnek, és a talajban van elegendő nedvesség a mikrobák működéséhez. A hőség és az aszály nemcsak a növényeket, hanem a talajéletet is stresszeli — ilyenkor a kijuttatás időzítése és a bedolgozás mélysége kulcsfontosságú.

2. kép A nyári tarló kezelése során is fontos lehet az időzítés – fotó: Magyar Talajvédelmi Szövetség

A korszerű munkagépekre szerelhető kijuttató rendszerek lehetővé teszik az egymenetben történő kezelés és bedolgozás megvalósítását, csökkentve a talajbolygatást és a műveletek számát. Ez nemcsak agronómiai, hanem gazdasági szempontból is előnyös: csökken az üzemanyag-felhasználás, a gépidő, és mérséklődnek a talajtömörödésből fakadó problémák.

A jogszabályi környezet is egyre inkább támogatja a fenntartható tarlókezelést. A HMKÁ 6 előírásai és az AÖP gyakorlatok lehetőséget adnak arra, hogy a gazdálkodók mikrobiológiai készítményekkel dolgozzanak, miközben a minimális talajborítás követelménye is teljesül. A szakszerűen végzett tarlóbontás ráadásul hozzájárul a kórokozók visszaszorításához is: például a Fusarium fajok lebontása csökkenti a következő kultúra fertőzési kockázatát.

A 2025-ös év ismét csapadékhiányos nyárral indult, ami rávilágít arra, hogy a talaj vízmegtartó képességének megőrzése nem opció, hanem túlélési stratégia. A jól időzített, mikrobiológiailag támogatott tarlókezelés képes hetekkel kitolni az aszályhatás megjelenését. Ez nemcsak a növények fejlődésében, hanem a gazdaságosságban is megmutatkozik: csökken a műtrágyaigény, javul a talajélet, és mérséklődnek a növényvédelmi költségek.

A szakmailag helyes tarlókezelés tehát nem csupán technológiai kérdés, hanem stratégiai döntés is. Megalapozza a következő növénykultúra fejlődését, csökkenti a klímaváltozás káros hatásait, és pozitívan hat a gazdaságossági mutatókra is. Ez is része annak a rendszerszintű gondolkodásnak, amelyben a talaj nem csupán közeg, hanem élő, fejleszthető erőforrás — és amelyben a fenntarthatóság nem cél, hanem működési alapelv.

KÖRKÉRDÉS programunkkal hétről hétre jelentkezünk. Olyan témákat helyezünk fókuszba, amelyek a gazdálkodók számára támpontot adnak az inputanyag-beszerzés terén, továbbá választ adnak az agrotechnológiai kérdésekre.