A sertéságazat jövője
Mi sem alkalmasabb a kiváló minőségű fehérje előállítására és ezáltal a világ növekvő népességének táplálására, mint a sertéságazat. Persze a világmegváltó tervekhez nem árt a földhasználat növelése nélkül fokozni a termelést, és a fenntarthatóbb sertéshústermékek előállításához a sertésistálló környezetére is oda kell figyelni. Emellett érdemes lehet különös figyelmet fordítani az olyan paraméterekre, mint a hőmérséklet, a páratartalom, a szén-dioxid és az ammónia koncentrációja, amelyek a sertések egészsége és jóléte szempontjából kulcsfontosságúak.
Mik a fenntarthatóság alapvető követelményei?
A sertéságazat fenntarthatóságát általában úgy határozzák meg, mint a:
-
termelési hatékonyság növelése,
-
a negatív hatások csökkentése,
-
a növekvő sertéshústermelés környezeti hatásainak csökkentése
-
és a folyamatos fejlesztés a gazdaságban.
A világ össznépességének növekedésével kétségtelen, hogy a sertéshús összhozamának is növekednie kell, a sertéshús minőségének javulnia kell, és a sertéshús biztonságát garantálni kell a környezetbarát sertéságazat működtetése érdekében.
Emellett egészségügyi és biológiai biztonsági protokollokat is be kell majd vezetni, és kezelni a megannyi problémát: az ürüléket, az ártalmatlanítást, a zajt és a szagot is, a környezetvédelmi ártalmatlanítási szabványoknak, a jelenlegi és a várható jogszabályoknak való megfelelés érdekében.
A világmegváltó tervekhez sertéságazatnak nem árt a földhasználat növelése nélkül fokozni a termelést, és a fenntarthatóbb sertéshústermékek előállításához a sertésistálló környezetére is oda kell figyelni. Kép: Pexels
A fenntarthatóság kihívásai
Tanulmányok kimutatták, hogy a sertéstakarmány-előállítás jelentős környezeti hatásokkal jár a sertéstermelő rendszerekre az üvegházhatású gázok kibocsátása, valamint a nem megújuló energia- és erőforrás-felhasználás miatt. A növekedést elősegítő antibiotikumok alkalmazása a sertéstakarmányokban szintén komoly aggodalmakat vetett fel, mivel ezek az antibiotikumok bekerülnek az élelmiszerláncba, és közvetlenül befolyásolják a környezetet. A kereskedelmi sertéstelepekből származó hulladék is problémát jelenthet, hiszen a trágyában lévő magas foszfor- és nitrogéntartalom miatt negatív környezeti hatással bírnak. További kihívások, mint például a sertéshús instabil ára, a fertőző betegségek és a kocák szaporodási betegségei is komoly veszélyt jelentenek a fenntartható sertéshústermelés fejlődésére.
A fenntarthatóság 6 stratégiája
A következő stratégiák ugyanakkor hatékonyan alkalmazhatók a gazdaságban a fenntartható sertéságazat támogatása érdekében:
-
A trágya hatékony szűrése a talajba való biztonságos visszaforgatás érdekében. Ez egy olcsó és fenntartható módja a sertéshulladék újrafelhasználásának az állati takarmány előállításához.
-
Javítható a sertések bélrendszerének egészsége azáltal, hogy a kereskedelmi takarmányok helyett takarmányhüvelyesek, például lucerna etetésével tápláljuk az állományt a táplálékkereső magatartás ösztönzése érdekében.
-
Alternatív fehérjeforrások, például napraforgómagliszt, repcemagliszt, borsó és lóbab használata a szójatermesztés negatív környezeti hatásainak csökkentése érdekében.
-
Az élelmiszeripari melléktermékek hasznosítása a megfelelő táplálkozás biztosítása és a környezetre káros gabonanövények használatának korlátozása érdekében.
-
Érdemes megfontolni az antibiotikum-terápiát, a profilaxist és az immunizációs programokat is magában foglaló megközelítéseket a kocák szaporodási betegségeinek, például a sertés szaporodási és légzőszervi szindrómájának megfékezésére (ami károsíthatja a kocák termelési teljesítményét és nagy gazdasági veszteségeket okozhat).
-
A precíziós takarmányozással a takarmány-összetevők rendelkezésre álló tápanyagértékének pontos értékelésére és a tápanyagszükséglet pontos meghatározására is sor kerülhet a növekedés különböző szakaszaiban, különböző környezeti feltételek mellett.
(Forrás: pigprogress)