Ausztrál kutatók „feltalálták a meleg vizet" és rájöttek, hogy a csirkéket élelmiszer-maradékkal etetve spórolni lehet, és még az üvegházgáz-kibocsátás is csökkenthető – írja az ng.24.hu
Azt, hogy a csirkéket lehet-e biztonságosan konyhai hulladékkal etetni, az ausztrál New England Egyetem kutatócsoportja vizsgálta meg – fotó: pixabay.com
Valószínűleg sokan emlékeznek még arra az időszakra, amikor konyhai hulladékkal lehetett etetni a sertéseket, és naponta szállították el a maradékokat a menzákról és az éttermekből.
A gyorsan terjedő afrikai sertéspestis elleni küzdelem részeként ezt az eljárást már régen betiltották, ám úgy tűnik, hogy a konyhai hulladék hasznosítása újra sikerágazattá válhat.
Azt, hogy a csirkéket lehet-e biztonságosan konyhai hulladékkal etetni, az ausztrál New England Egyetem kutatócsoportja vizsgálta meg. A kutatás eredményeképpen arra jutottak, hogy a gazdáknak mintegy évi 500 millió dolláros megtakarítást, és 5 százalékkal kisebb országos szén-dioxid-kibocsátást jelentene, ha ezt bevezetnék.
Egy speciális eljárással a maradékokat kis szemcsékké alakítják át és ezt etetik meg az állatokkal. Az eljárást a Food Recycle nevű cég fejlesztette ki, amelynek során a maradékokat úgy alakítják át és sterilizálják, hogy az teljesen fertőzésmentessé válik, így sertések számára is etethető lesz.
Két tonna hulladékból egy tonna száraz állateledel, plusz egy tonna elpárologtatott víz képződik.
Az így kapott szemcsékkel egyaránt etethetők lesznek a baromfik, a sertések, illetve halak, úgy, hogy a céltermék gyártása során még dúsítják is a tápot az ehhez szükséges mikrotápanyagokkal.
Ausztráliában a baromfitenyésztés költségének a 65 százalékát a táp ára adja, miközben 7,3 millió tonna élelmiszer-maradék kerül a szemétbe az országban – fotó: pixabay.com
A kutatók azt is ellenőrizték, hogy az állatok (jelen esetben a tojótyúkok) egészségére és a tojás minőségére hogyan hat a speciális táp, ezek a vizsgálatok is jó eredményt adtak. A szakemberek a vizsgálatokról a Scientific Reports folyóiratban számoltak be.
A módszerrel egyrészt segíteni lehet az állattenyésztőket a növekvő takarmányárakkal szemben, másrészt egyidejűleg csökkenteni tudják a hús előállításához köthető szén-dioxid-kibocsátást, amire szintén hatalmas szükség van. (A FAO adatai szerint a hús- és tejtermék-előállítás a globális szén-dioxid-kibocsátás 14,5 százalékáért felelős.) Emellett jó lehetőséget teremt az élelmiszer-maradékok, hulladékok hasznosítására is.
Ausztráliában a baromfitenyésztés költségének a 65 százalékát a táp ára adja, miközben 7,3 millió tonna élelmiszer-maradék kerül a szemétbe az országban. Amennyiben a hulladékból táp készül, azzal minden szereplő nyer: a tojás szén-dioxid-kibocsátása 75, a csirkehúsé 25 százalékkal csökkenhet, a táp ára pedig csak a fele a normál táp árának.