A Szent Mihály-napi hagyományok előtt tisztelegve hivatalosan is az Állattenyésztők Napjának nyilvánították szeptember 29-ét.

A magyar mezőgazdaság új ünnepe lehetőséget ad arra, hogy méltó módon megemlékezzünk az állattenyésztők áldozatos munkájáról. A Magyar Állattenyésztők Szövetsége (MÁSZ) és az Agrármarketing Centrum (AMC) közös konferenciájának célja felhívni a társadalom és a döntéshozók figyelmét a szakma fontosságára és jelentőségére a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban.

Estók János, a Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár főigazgatója megnyitójában kiemelte, a múzeum 125 évvel ezelőtt már foglalkozott állattenyésztéssel, a teljes agráriumot már 1826 óta szolgálja. Céljuk, hogy felmutassák az értékeket és hagyományokat, az Állattenyésztők Napja pedig egy kiváló alkalom arra, hogy az állatokra egy környezetbarát ágazatként tekintsünk.

Zászlós Tibor, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének elnöke elmondta, hogy a múlt maga a rend, amit át kell vezetni a jövőbe, meg kell mutatni az állattenyésztőket, akik képviselik az innovatív jövőbe mutató rendszer kiépítését. A Magyar Állattenyésztők Szövetsége az Agrármarketing Centrum együttműködésével idén egy kiadványban olyan állattenyésztőket, családi és társas vállalkozásokat mutat be, amelyek kiemelkedőek az általuk képviselt ágazatban, és példaként szolgálhatnak ebben a nehéz időszakban. Kiemelte, hogy az összefogás nélkül nem lehet eredményeket elérni.

Meg kell mutatni azokat az állattenyésztőket, akik az innovatív jövőbe mutató rendszer kiépítését képviselik – Fotó: AMC

Zöld állattenyésztési stratégia

Feldman Zsolt, mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár a kormány zöld állattenyésztési stratégiájáról számolt be. Az Állattenyésztők Napja kapcsán kiemelte, hogy az állattenyésztés a teljes mezőgazdasági tevékenység 40 százalékát jelenti. Kiemelte, hogy tiszteletben kell tartani az európai emberi szükségleteket, fogyasztói igényeket, és minden vitát tudományos és szakmai alapon kell lefolytatni. A klímaváltozás a mezőgazdaságot érinti a legjobban, ezért érdemi lépéseknek kell történniük, és vissza kell utasítani minden olyan tévhitet, amely a mezőgazdaságot a klímaváltozás legfőbb előidézőjének tartja.

Emellett 2030-ra kötelező, 32 százalékos ammónia csökkentési előírás van érvényben, ehhez pedig az Agrárminisztérium saját programokat indított el, például

  • a Telephelyfejlesztési Programot,
  • a trágyatárolási kezelést,
  • az istállótechnológiát
  • és a takarmányozást.

A Telepfejlesztési Programra 400 milliárd forint támogatást nyújtanak. A trágyakihelyezést szabályozó rendelet módosítását 3-4 éves kutatói munka előzte meg, amelynek eredménye, hogy a trágya kijuttatására vonatkozó tilalmi időszak egy hónappal később, november 30-tól kezdődik. A gazdák termelési feltételei ezzel is javulnak majd. A következő években a környezeti kihívások kapnak nagy hangsúlyt. Az Agrárminisztérium célja az állattartók ösztönzése egy zöldebb, fenntarthatóbb jövő elérése érdekében.

Fedlman Zsolt államtitkár

Az Agrárminisztérium célja az állattartók ösztönzése egy zöldebb, fenntarthatóbb jövő elérése érdekében – Fotó: AMC

Wagenhoffer Zsombor, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének ügyvezető igazgatója beszédében a globális kihívásokat emelte ki; a felmelegedés, az éhezés, a betegségek és az egyenlőtlenségek csökkentését, a környezetkímélő életmód fontosságát, a fenntartható és etikus állattartást és gazdálkodást. Mindezt úgy kívánják elérni, hogy a magyar mezőgazdaság és a magyar gazdák ennek nyertesei legyenek.

A Zöld Megállapodás célja, hogy a világ első klímasemleges földrésze legyen Európa 2050-re. 29 év alatt, 2019-ig már 25 százalékkal csökkent az üvegházhatású gázok kibocsátása. A hosszútávú célok elérése érdekében a következő tíz évben további 40 százalékkal kellene csökkenteni a kibocsátást.

Az ágazat sikeres jövőjéhez építeni kell a magyar tenyészállat, hús, tej, tojás brandjét, erősíteni kell a szakmaközi szervezeteket, és kiemeltek szükséges kezelni az állatjóléti, állatvédelmi, állategészségügyi, levegő- és klímavédelmi fejlesztéseket.

Ondré Péter, Agrármarketing Centrum ügyvezetője elmondta, hogy a közösségi agrármarketing feladatok ellátásával aktív szerepet tölt be a magyar agrárium versenyképességének javításában. Az elmúlt évek termékpálya-eredményeit vizsgálva a sertéshús-, a mangalicahús-, a baromfihús- és a tej- fogyasztást ösztönző kampányok teszik ki az AMC népszerűsítési tevékenységének jelentős részét. Szerinte kiemelkedő jelentősége van a fogyasztói demokráciának és a fogyasztók tudatos döntésének is.

A jövőbeni terveik között idén novemberben baromfihús-, decemberben sertéshús-fogyasztásösztönző kampány is szerepel. A MA-HAL-lal együttműködésben pedig már hatodik éve tart a halfogyasztást ösztönző, tudatos táplálkozást célzó program is, melynek eredményeként, 20-25 százalékkal nőtt a hazai halfogyasztás. Végezetül kiemelte, hogy 2021. október 7-10. között rendezik a 2021. évi Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásárt (OMÉK) az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás kísérőrendezvényeként a HUNGEXPO területén mintegy 150 négyzetméteren, melyen a szakmai programok között az állattenyésztők is kiemelt szerepet kapnak.

A konferencia zárásaként átadták a Magyar Állattenyésztésért Díjat, melyet Szávay Gábor kapott, aki az általa irányított gazdaság vezetőjeként a szarvasmarha és lótenyésztés fejlesztésével, a tenyésztőszervezeti és szövetségi szerepvállalásával az országos tenyésztésszervezési rendszer modernizálásával a magyar állattenyésztés korszerűsítéséért érdemelt ki.

Emellett további 52 gazdaság kapott elismerő oklevelet kiemelkedő ágazati szerepvállalásukért.