A „Fertőző állatbetegségek, antimikrobiális rezisztencia, állatorvosi közegészségügy és élelmiszerlánc-biztonság Nemzeti Laboratóriuma” című projekt keretében a budapesti Állatorvostudományi Egyetemen olyan kutatások valósultak meg, amelyek a gyakorlatba azonnal átültethető, és az emberi egészség szempontjából is létfontosságú eredményekkel jártak. Nem túlzás létfontosságú dologról beszélni, amikor baktériumokról és vírusokról van szó. A projekt keretében mintegy 4000 baktériumot izoláltak a kutatók, és 70 ezer esetben jegyeztek fel rezisztenciát az antibiotikumokkal szemben.


Korunk legfenyegetőbb forgatókönyve szerint 2050-re az emberiség fő halálozási oka az antibiotikum-rezisztencia lesz, évente 10 millióan is belehalhatnak a gyógyszereknek ellenálló baktériumokkal való találkozásba.

Az Állatorvostudományi Egyetemen a „One Health”, azaz „Egy Egészség” filozófia jegyében az állatok egészségén keresztül magát az embert akarják megóvni a kutatók – világított rá felvezető előadásában Prof. Dr. Sótonyi Péter, az egyetem rektora, nem kis büszkeséggel hozzátéve, hogy az egyetemek shanghai-i rangsorában a magyarországi intézmény 100 helyet előrelépve az 59. helyre került, megelőzve az összes többi hazai tudományos műhelyt. A hivatalos nevén Academic Ranking of World Universities (ARWU) az egyik legtöbbre tartott felsőoktatási rangsor a világon, amelyik a kutatási teljesítmény alapján értékeli az egyetemeket, különösen a természettudományok és a mérnöki tudományok területén.

Prof. Dr. Sótonyi Péter megtartja felvezető előadását

Prof. Dr. Sótonyi Péter megtartja felvezető előadását – Fotó: Agroinform

A mostani projekt keretében piacosítható szabadalmak és a gyakorlatba azonnal átültethető kutatási eredmények születtek, nemcsak az állatorvoslás területén. Utóbbira példaként egy olyan szemcseppet hozott fel a rektor, amelyik a nanotechnológia révén hatékony, olcsó és kíméletes megoldást nyújt a cukorbetegek retinadegradációjának kezelésére: egy szemcsepp fordítja vissza az ideghártya kezdődő károsodását. Az eddigi tesztfázisok olyan meggyőzőek voltak, hogy már az embereken folynak.

A projektet bemutató előadások rávilágítottak arra, hogy az állatok jólétének és egészségének védelme egybeesik gazdasági és humán egészségügyi érdekeinkkel is.

Ha kevesebb vírus és mikroba van jelen az állat szervezetében, akkor annak az esélye is csökken, hogy ezek egy mutáció révén számunkra is veszélyes formákat öltsenek. Az egészséges állat jobban hasznosítja a takarmányt, kevesebb káros anyagot bocsát ki, jobban szaporodik, és kevesebb gyógyszer szükséges a felneveléséhez. Ha pedig kevesebb antibiotikumot kell bevetni, akkor csökken az a rezisztencianyomás is, amit nap mint nap kifejtünk ezekre a gyorsan szaporodó és rekombinálódó kórokozókra.

Európában tudatában vagyunk ezeknek a veszélyeknek, ezért gyorsan csökken az antibiotikum-használat. A világ fejlődő részein viszont rohamos ütemben növekszik. Tekintve a globális ellátási láncot és azt, hogy a fertőző ágensek egy része elképesztően ellenálló – dacol a főzéssel, sütéssel –, a probléma súlyosnak mondható.

Az állatjóléti és élelmiszer-biztonsági minimumok megkövetelése az Európába érkező importárukkal szemben szó szerint életbevágó ügy.