Sokan azért lesznek vegánok, mert a haszonállattartást embertelennek találják. Akadnak azonban olyan gazdák, akik szerint az állatjóléti intézkedéseket betartása sokszorosan megéri. Amellett, hogy humánosabb, fenntarthatóbb megoldást jelent a bolygó számára.

A kulcs a beltéri, de ketrec nélküli állattartás?

A belgiumi Kruisemben található családi gazdaságban egyedülálló módszert alkalmaznak a sertéstenyésztés kapcsán. Itt beltéren, azonban ketrecek nélkül tartják az állatokat, emellett a malacokat nemcsak takarmánnyal, hanem olívaolajjal is etetik.

A Duroc d'Olives gazdaságot 25 éve ugyanaz a személy működteti, két éve pedig drasztikusan átalakította a folyamatokat. Filip van Laere célja az volt, hogy a gazdasági modell fenntartható legyen, emellett előtérbe helyezte a környezetvédelmet és az állatjólétet. Elárulta, hogy jelenleg csak ők dolgoznak ezzel a formátummal, így ezek a flamand sertések telepen beltéren, viszont ketrec nélkül élik életüket. A keletkező ammónia visszanyerésével pedig műtrágyázzák a környező mezőgazdasági területeket - írja a HVG.

Nem csak előnyei vannak

Hozzátette, hogy a gazdaságban már az újszülött malacokat sem a megszokott módon tartják. A kismalacok ugyanis 5 hétig anyai védelem alatt állnak a 6,6 négyzetméteres parcellájukban. Ez ellenállóbbá teszi az állatokat, így könnyebben elkerülik a gyakran jelentkező járványos hasmenést, ami a legtöbb telepen gyakori halálozási oknak számít.

Az újszülöttek az anyjuk mellett fejlődnek, a parcella sarkában pedig gumipadlós, fűtött fészekben bújhatnak el. A családi gazdaságban a malacok sosem éheznek, folyamatosan hozzájuthatnak a takarmányhoz, de figyelnek arra is, hogy a fejlődési stádiumnak megfelelően kapjanak élelmet.

Ahhoz pedig, hogy a vírusok ne tudjanak terjedni, beltéren Hepa 10 szűrőkkel tisztítják a levegőt. Emellett a kismalacokat 7 kilogrammos súly felett átszállítják egy másik telepre, így kerülve el a korosztályok közötti betegségek terjedését.

A ketrecmentes tartásnak sok nehézsége van. Az elmúlt két évben ugyanis 3-4 százalékkal nőtt a sertésveszteség, hiszen a malacok gyakran egymásnak esnek, az összetűzéseket pedig nehéz szabályozni és elkerülni, ha nincs ami elválassza őket egymástól. A családi gazdaság vezetője éppen ezért hozzátette:

"Ha szeretnénk ezt a számos lecsökkenteni, akkor bizony szükség van ketrecre."

A konfliktusokat elkerülni csak úgy lehet, hogy a sertéseket nem hagyják túl sok ideig magukra. Ennek hatására az egyik dolgozó mindig korábban kezd, a másik pedig tovább marad bent, így a sertések csupán 4-6 órát vannak egyedül éjszaka.

A malacokat olívaolajjal is etetik

A malacok takarmányába olívaolajat kevernek, ami mellett búzát, árpát és kukoricát kapnak. Ezek mind rostból és fehérjékből állnak, amihez szükség van zsírforrásra. Ezt olívaolajjal biztosítják a sertések számára. Mindig ugyanazt a keveréket használjuk, így biztosítják az egyedülállóan zsenge sertéshúst, a minőséget.

A hizlalási időszakban 2 százalék olívaolajat kevernek a takarmányba, amely a tulajdonos szerint alig tartalmaz telített zsírt, ezáltal javítva a hús ízét, zsengeségét, nem beszélve arról, hogy így a sertéshúsnak magasabb az omega 9 szintje, tehát egészségesebb húsforrásnak számít.

"Azért is tartjuk fontosnak az állatjólétet, mert így többet fizetnek érte a vásárlók" - teszi hozzá a családi gazdaság vezetője, aki elmondta, hogy mivel a hús finomabb és az állatok jobb körülmények között élnek, így a vevők hajlandóak akár 10 százalékkal is többet fizetni a húsért.

Kiemelte, hogy a hús nem organikus, inkább valahol a bio és a hagyományos között van. Az organikus tartást nagyon szigorú szabályokhoz kötik, nem véletlen, hogy az organikusan előállított hús gyakran 50-60 százalékkal is drágább lehet.

Az itteni hús nemcsak finomabb, hanem egészségesebb is - fotó: pexels.com

Ammóniából ökológiai műtrágya

Filip elárulta azt is, hogy az istálló levegőjében lévő ammóniából ökológiai műtrágyát állítanak elő. Az ammónia kiszűrésére azért van szükség, mert az károsítja az állatok nyálkahártyáját, valamint terheli a bélrendszerüket. A gazdaságban ennek érdekében szűrik a levegőt, így mind az ammóniát, mind a port és a szagokat eltávolítják a beltérről. Ennek során az ammónia vízben feloldódik, majd a mikroorganizmusok az ammóniumot nitritté, a nitritet pedig nitráttá bontják. Ez a folyamat a nitrifikáció, amelynek során a telepen ökológiai műtrágya jön létre, aminek előállításához évente nagyjából 2500 köbméter esővízre van szükség.

A műtrágya ezt követően a termőföldekre kerül, hiszen kilocsolják azt, ami helyettesíti a mesterséges műtrágyákat. A vezető ecsetelte azt is, hogy az ebből származó víz literenként nagyjából 7 egység nitrogént tartalmaz, de a rendszer folyamatosan ellenőrzi a szintet, hogy minden tökéletesen működjön. Az eljárásnak köszönhetően évente 150-200 tonna műtrágyát tudnak előállítani, ami további két gazdaság számára elegendő.