A Juh és Kecske Ágazatért Egyesület lapjában olvasható cikk szerint a minőségi gyapjúból készült ruhák a luxus kategóriába tartoznak, amelynek megvan a vevőköre, ellenben a kevésbé jó minőségre nincs kereslet. Jogszabályi besorolása alapján állati eredetű melléktermék – és manapság a legtöbb gazda így is tekint rá –, olyan „szükséges rossz", amire csak költeni kell az évente szükséges nyírás kapcsán, de hasznot nem hoz. Újabban viszont a ruhaipari felhasználáson kívül kezdik felfedezni a gyapjú egyéb felhasználási módjait, ami a jövőben talán mégis lehetőséget adhat a gyapjúnak, hogy hasznot hozzon a juhtartóknak.

Jávor Bence, a Juh és Kecske Ágazatért Egyesület alapító tagja – az édesapja Prof. Dr. Jávor András, a Debreceni Egyetem rektori főtanácsadója, aki a többi közt juhtenyésztést oktat, több könyvet is írt a témában, továbbá ő az elnöke a Juh- és Kecske Terméktanácsnak is – az egyetem elvégzése után először egy tejelő juhászatban dolgozott, majd bárányfelvásárlással kezdett foglalkozni, amit a mai napig végez, 2020 óta pedig gyapjúfelvásárlóként is tevékenykedik. Mint elmondta, a hazai gyapjúhelyzetre jellemző, hogy tiszta merinó állomány – amelyik a legjobb minőségű gyapjút adja – leginkább csak a törzstenyészetekben, illetve néhány merinó mellett elkötelezett gazdánál található.

gyapjú

Manapság sajnos, a juhtartóknak a gyapjú csak felesleges költséget jelent – forrás: pixabay

A termelőknél vegyes fajtájú, illetve keresztezett állomány van, amelynek gyapja is vegyes minőségű. Tiszta merinó gyapjúból tehát igen kevés áll rendelkezésre, van itthon, erre alapozva feldolgozót üzemeltetni, illetve kereskedni vele nem éri meg. Pedig a magyar gyapjú – ugyan nem jelent nagy mennyiséget, évente körülbelül 2000 tonna –, de kiemelkedően jó szakítószilárdsága miatt jól eladható. Sajnos azonban az árak itt is alacsonyak. Összehasonlításként Jávor Bence megemlít egy angol gyapjúfeldolgozót, ahol évente 52 ezer tonna (!) gyapjút dolgoznak fel. Tehát a hazai éves mennyiséget ott két hét alatt feldolgoznák. A juhtartóknak jelenleg a gyapjú veszteség. A nyírás maga többe kerül, mint amennyiért a jó minőségű gyapjút el lehetne adni. Egy merinó juh nyírása – amely mintegy 4 kg gyapjút ad – az idén 650-1000 forint körül alakult. Ha átvételi ára 100-150 Ft/kg között van, könnyen belátható, hogy a gyapjú nyereséget nem hoz, inkább ráfizetés.

Ráadásul a nemzetközi piac sem mutat érdeklődést, kivár, mert a piaci árak alakulását befolyásoló Kínában nagy visszaesés volt tapasztalható. A megvásárolt gyapjút Jávor Bencééknél a cég válogatóüzemében minőség szerint szétválogatják, ez a válogatott gyapjút értékesítik tovább. Mosott gyapjúként jobb árat lehetne kapni érte, de itthon nincs gyapjúmosó se.

gyapjú

A gyenge minőségű gyapjúból készült pellet jelentős mértékben javítja a talajszerkezetet – forrás: pixabay

Látva a gyapjú hazai helyzetét, Jávor Bence keresni kezdte az alternatív felhasználási lehetőségeket. A gyapjúból a ruházaton kívül, számtalan egyéb terméket is gyártanak a sebtapaszon át a kárpitokig, szigetelőanyagokig vagy a talajtakaró mulcsig. Ő úgy találta, hogy a pelletált gyapjú szerves trágyaként való alkalmazásában is van potenciál. A feladat nem volt egyszerű, de ma már a gyártás küszöbén állnak. Relatíve magas előállítási költsége miatt a termék nagyüzemi felhasználása nem gazdaságos, árban ugyanis nem veheti fel a versenyt a műtrágyával, de a házikertekben, illetve az ökogondolkodású gazdálkodók részére nagyon jó alternatívát jelent a piacon lévő növényi tápanyagok mellett.



A termék a máshol nem felhasználható gyapjúból is készíthető, így az amúgy eladhatatlan gyapjúnak is értéket ad, ami javíthatja a textilipari alapú gyapjú árát is. A gyapjúpellet nagy előnye az egyéb tápanyagpótló anyagokkal szemben, hogy vízmegtartó képessége igen nagy. Fontos jellemzője, hogy pH-értéke 8-9 körül alakul, így a talajok elsavanyodását is gátolja. Talajba forgatva annak szerkezetét is javítja, és a gyökerek körül tartja a nedvességet, anélkül, hogy megégetné azokat. Felhasználása gazdaságos, lebomlási ideje ugyanis 6-10 hónap, egy tenyészidőszakban elég egyszer kijuttatni. Az adagja pedig körülbelül 50-100 g/m2 , ami elég gazdaságosnak tekinthető.