A fogyasztók alaposabb tájékoztatása, a fogyasztás növelése és a hazai feldolgozók támogatása érdekében tavaly július 15-től a nem előre csomagolt (pultból kínált) juh-, kecskehús esetén is táblán kell jelölni a származási országot – emelte ki Erdős Norbert, az Agrárminisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára.

Az államtitkár felhívta figyelmet arra, hogy az intézkedés óta a vásárlók sokkal jobban tudnak tájékozódni a magyar élelmiszerekről vagy akár a húsokról a boltokban. Erdős Norbert hangsúlyozta, a juhhús fogyasztásnak azon túl, hogy régi hagyománya van Magyarországon, a mai modern konyhakultúrába is kiválóan beilleszthető.

juhok

2020-ban mintegy 7.050 tonnányi élőállat kivitelre került sor – fotó: MTI/Mészáros János

Ennek ellenére hazánkban az évi egy főre jutó 0,35-0,38 kilogramm juhhús fogyasztással messze elmaradunk az uniós átlagtól, ami meghatározóan a Brexit következtében 1,9 kg-ról 1,3 kg-ra csökkent. A belföldi fogyasztás növekedésével viszont mind az állattartók, mind a feldolgozók biztosabb, stabilabb jövőt építhetnének – emelte ki.

Dr. Kukovics Sándor, a Juh- és Kecske Terméktanács és Szakmaközi Szervezet ügyvezető igazgatója kiemelte, a koronavírus-járvány a juhtartókat is erősen érintette, közel 7785 tenyésztő megélhetése került veszélybe. Az unió piacán létrejött bárány- és juhhús hiány miatt rég nem látott szintű volt a vágóbárány értékesítési ára, a juhtej-termelés tavalyi mennyisége az előző évekhez képest 100 ezer literrel maradt el.

Mivel Európa juhhúsból nem önellátó, behozatalra szorul, ezért jelentős a kereslet a magyar élőjuh iránt is. 2020-ban mintegy 7.050 tonnányi – vágott test egyenértékben számított – élőállat kivitelre került sor, ennek értéke az előzetes adatok szerint meghaladta 46 millió eurót.

A szervezet ügyvezető igazgatója hozzátette, az ágazat felemásan teljesít, mert az export területén 90 százalékos az élőállat kivitele, de a belföldi fogyasztás nagyon alacsony. Ugyanakkor 2021. január 1-jével elindult az unió támogatásával az ágazatot segítő, bárányhús fogyasztást népszerűsítő második promóciós kampány, amelynek köszönhetően évente 260 ezer eurós támogatáshoz jut az ágazat 2023-ig.