Bár a mikrobiom fogalmát az élőlényekkel kapcsolják össze, az otthonoknak is megvan a saját mikrobiomjuk – ezt beltéri mikrobiomként emlegetik a szakemberek.

A beltéri mikrobiom baktériumok, gombák, vírusok és egyéb mikroorganizmusok bonyolult ökoszisztémája. Az, hogy ez a mikrobiom milyen, nem mindegy, hiszen a legújabb kutatások szerint a beltéri mikrobiom jelentős hatással lehet az egészségünkre: a légutak állapotát, az immunrendszer működését, sőt a mentális jóllétünket is befolyásolhatja.

Az, hogy egy lakás mikrobiomja milyen összetételű, elsősorban a lakóktól függ. A főzés vagy a takarítás rendszeressége, illetve a kisállatok is alakíthatják a környező mikrobák közösségét. De az épületek tervezése és üzemeltetése is hatással lehet arra, hogy milyen mikrobák szaporodnak a beltérben, ugyanis a szellőztetőrendszer típusa, a természetes fény jelenléte és a felhasznált építőanyagok is elősegíthetik vagy gátolhatják bizonyos mikrobák növekedését.


Milyen hatása lehet a beltéri mikrobiomnak az egészségünkre?

Akárcsak a szervezetünkben élők esetében, a környezetünkbe található mikrobáknak is lehetnek pozitív vagy negatív hatásai. A legkedvezőbb hatás valószínűlege az, hogy a különféle mikrobáknak való kitettség erősítheti az immunrendszert. Emellett csökkentheti bizonyos allergiák és autoimmun betegségek kialakulásának valószínűségét.

Azonban a rossz szellőztetésű és magas páratartalmú lakásokban könnyen szaporodnak a kórokozók. A nedves falak és a penész légúti problémákhoz, asztmához és allergiákhoz vezethetnek. A rossz szellőzés hozzájárulhat a gyakori légúti betegségek gyors terjedéséhez. Problémát okozhat az antimikrobiális tisztítószerek beltéri használata is, ugyanis hozzájárulhat az antibiotikum-rezisztens baktériumok szaporodásához, ami jelentős közegészségügyi kockázatot hordoz magában.

A legújabb kutatási eredmények szerint a beltéri mikrobiom a mentális egészségre is hatással lehet.

A városi életet összefüggésbe hozták a mentális egészségügyi problémák fokozott kockázatával. Ennek oka az, hogy a városban élők kevesebb mikrobafajnak vannak kitéve, mint a vidékiek, aminek következtében kevésbé változatos lesz a bélmikrobiom, ami megzavarhatja a bélrendszer és az agy közötti kommunikációt, és ezzel hozzájárul a mentális zavarokhoz.

Miután egyre jobban ismert a mikrobiom egészségre gyakorolt hatása, egyre jobban előtérbe kerül a mikrobaközösségek szándékos alakítása aszerint, hogy elősegítsék a jóllétet. Például az épületeket úgy lehetne megtervezni (hasznos mikrobákat hordozó fa felhasználásával, vagy olyan szellőzőrendszerek kialakításával, amelyek növelik a mikrobiális sokszínűséget), hogy azok támogassák az egészséges mikrobiomot.

De a beltéri biomot alakíthatjuk változatos növényi és mikrobiális élettel telt „élő falakkal" vagy hasznos baktériumspórákba ágyazott építőanyagok felhasználásával is. Továbbá a szobanövények is hozzájárulhatnak az egészségesebb mikrobiális környezethez azáltal, hogy különféle mikrobaközösségeket alakítanak ki a beltérben.

Nagy lehetőség rejlik a probiotikus tisztítószerekben is, amelyek a környezetbe juttatják a jótékony mikrobákat, és megsemmisítik a kórokozókat.

Forrás: hvg.hu

Indexkép: Pixabay