A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) február 7-én frissítette a madárinfluenza miatt hazánkkal szemben korlátozást bevezető harmadik országok listáját.

Az Economx beszámolója szerint a lista alapján még mindig jelentős mértékű és mennyiségű korlátozás van érvényben. Dél-Korea és az Egyesült Arab Emírségek például 2021-ben terjesztett ki hazánk teljes területére tilalmat szárnyasokra (baromfi, naposcsibe, keltetőtojás, nem baromfik közé tartozó madarak, vadmadarak), baromfihúsra és termékekre, illetve étkezési tojásra. Igaz, az Arab Emírség esetében vannak engedmények is a nem fertőzött megyékből származó étkezési tojás és nem hőkezelt baromfihús szállítmányok esetében bizonyos feltételek fennállása esetén.

madárinfluenza

A fertőzött baromfiknak körülbelül a felét víziszárnyasok (lúd, kacsa), a másik felét pedig a tyúk- és pulykaállományok teszik ki – forrás: Pixabay

De az Egyesült Királyság, a Fehérorosz Köztársaság, Hongkong, Izrael, Japán, Kanada, Kína, Kuvait, Marokkó, Mexikó, Omán, az Oroszországi Föderáció, Peru, valamint Szaúd-Arábia, Szingapúr, Szudán, Tajvan, Ukrajna és az Egyesült Államok és Vietnám is fenntart bizonyos korlátozásokat Magyarországgal szemben.

A harmadik országok listája, melyek Magyarország teljes területére vezettek be korlátozásokat: Dél-Korea, Egyesült Arab Emírségek, Izrael, Kína, Kuvait, Marokkó, Omán, Peru, Szaúd-Arábia, Szudán és Tajvan.


A betegség jelenlétét hazánkban mostanra csaknem 75 baromfitartó telepen igazolták. A Nébih tájékoztatása szerint a telepek nagy része nem egymástól, hanem a vadmadaraktól fertőződött meg. A kórokozó jelenlétét eddig 10 vármegyében (Bács-Kiskun, Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád, Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Komárom-Esztergom, Somogy, Szabolcs-Szatmár-Bereg) azonosították. Legutoljára egy 39 ezer hízópulykát számláló kaposvári telepen mutatta ki a Nébih laboratóriuma a vírus H5N1 altípusát.

A magyar gazdálkodók megélhetését azonban nemcsak a hazai lakossági fogyasztás csökkenése és az említett exportkorlátozások veszélyeztetik, hanem a vágócsirke felvásárlási árának 2023-as csökkenése is.

Ezzel kapcsolatban fordult Vadai Ágnes (DK) az Agrárminisztériumhoz és kért tájékoztatást két kérdést illetően Nagy István minisztertől: meddig lesznek még feketelistán számtalan országban a magyar baromfitermékek; illetve mit tesz a minisztérium a korlátozó intézkedések megszüntetése érdekében?

Nagy István válaszában először közölte, a harmadik országok az élő állatok és állati eredetű termékek bevitelének állategészségügyi szabályait saját hatáskörben határozzák meg. Bár leggyakrabban az Állategészségügyi Világszervezet (WOAH) kritériumainak megfelelő mentesség elérésekor oldják fel a korlátozásokat, ezektől eltérő szabályokat is hozhatnak. A WOAH kritériumai szerint jelen járvány esetében, amennyiben nem lesz több kitörés, a WOAH szerinti mentességünket 2024. március 22-én érhetjük el.

A kormányzat tevékenységével kapcsolatban pedig arról tájékoztatott, hogy a korlátozó intézkedések megszüntetése, illetve minimalizálása érdekében az állategészségügyi hatóság szakmai egyeztetéseket folytat a harmadik országokkal, melynek köszönhetően számos ország alkalmazza már a regionalizáció elvét, azaz nem Magyarország teljes, hanem csak a betegség által érintett területeiről tiltja meg a baromfi eredetű termékek importját.