Mit tegyen a gazda, ha farkas vagy medve jár a környéken?

Milyen változások tapasztalhatók az utóbbi években itthon a nagyragadozók terén?

Az utóbbi években a nagyragadozó-észlelések száma megnőtt Európában és hazánkban is. A farkas, medve és hiúz három fokozottan védett őshonos ragadozónk hazánk területén. A farkas szaporodó állományokat képez a Bükkben, az Aggteleki-karszton, illetve a Zempléni-hegységben. A hiúz több ponton észlelhető az Északi-középhegységben, a fentiek mellett például a Börzsönyben is. A medvének kóbor példányait látjuk minden évben elsősorban a határhoz közeli területeken (pl. a Sajó völgyében, az Aggteleki-karszton, Karancs-Medves térségében vagy a Mátra északi részein). Alkalmanként településeket is megközelítenek, de emberi környezethez szokott (ún. habituálódott) medvéről itthon nincsen tudomásunk.

Emberi környezethez szokott medvével itthon még nem találkoztak – fotó: Agroinform.hu

Nagyon hasznos a farkas, de gondot tud okozni az állattartónak

Sokan csupán teherként gondolnak a felbukkanó ragadozókra, pedig komoly hasznuk is van…

A nagyragadozók fontos funkciót töltenek be a természetes ökoszisztémákban szabályozó szerepükkel. A jelenlétük miatt gyorsabban újulhatnak meg az erdők, szelektálhatják a gyengébb egyedeket, sőt hosszú távon egy biológiailag változatosabb élőhely létrehozásában is közreműködhetnek. A gazdálkodók orra alá azonban borsot is törhetnek, ezért megfelelően kell védekezniük a haszonállattartóknak. Erre kiváló lehet a villanypásztor és nagy testű őrkutyák együttes használata.

Ez persze technológiaváltást és többletköltséget is jelent a gazdálkodó számára, úgyhogy érdemes mérlegelni, hogy szükségszerűek-e ezek a beruházások. Jó hír azonban, hogy a nemzeti park igazgatóságok és a Kuvasz-Őr Alapítvány ingyen juttat prevenciós eszközöket a gazdáknak. A nemzeti parkok villanypásztort, az alapítvány pedig őrkutyákat (kuvaszokat).

A nemzeti park igazgatóságok és a Kuvasz-Őr Alapítvány ingyen juttat prevenciós eszközöket a gazdáknak.

Beszéljünk a farkasokról, hiszen velük esélyesebb, hogy találkozik egy gazda. Mit kell tudni a viselkedésükről?

A farkasról nemrég jött ki egy kiadványunk, ahol részletesen kitérünk a leggyakrabban feltett kérdésekre. Ezt a könyvecskét állattartó és vadgazdálkodási szakemberek, valamint vadbiológusok állították össze az EuroLargeCarnivores LIFE pályázat keretén belül. A kiadvány részletesen foglalkozik a káresemények miértjeivel és megelőzési lehetőségeivel. Emellett jövőre ki szeretnénk adni egy négy részes protokollsorozatot is. Ezek a füzetek a kármegelőzés egyes lépéseivel, a károk azonosításával (kóbor kutya, vadfaj vagy védett állatt okozta-e a kárt), valamint terepi és labormonitoring módszerekkel fognak foglalkozni.

Egy gazdálkodónak ma már hasznos, ha ismeri a hazai nagyragadozók szokásait.

Mit tanulhatunk a tőlünk nyugatabbra élőktől?

A nemzetközi tapasztalatok egybecsengenek: gyakori emberi jelenlét, éjszakai zárthelyen történő pihentetés, nagy testű őrkutyák és 5-6 soros villanypásztor-használat rémzsinórral (ún. „fladry”). Ezek segítenek nullára csökkenteni bármely ragadozó által okozott kárt. A fentiek együttes használata azonban óriási költséggel jár, ezért érdemes szemezgetni a védekezési eszközök közül, konzultálni a helyi nemzeti park igazgatóságokkal és közösen, helyi megoldást találni a problémákra. A legcélravezetőbb jellemzően az őrkutyák (például kuvaszok) és villanypásztor együttes használata szokott lenni.

A ragadozók ellen a legjobb megoldás általában az őrkutyák és villanypásztor együttes használata – fotó: pixabay

Mit tegyünk, ha medvével találkozunk?

Medve rendkívül kevés fordul elő az országban, kárt pedig még nem okozott emberi javakban. Egy esetet leszámítva, amikor idén ősszel egy deszkát letépett egy méhkaptárról, de jelentős anyagi kár ekkor sem keletkezett. Ennek ellenére mi a WWF Magyarországnál úgy gondoljuk, hogy a károkat jobb megelőzni, mint utólag orvosolni, ezért készítettünk egy négy részes infografika-sorozatot, amely segítheti a konfliktusmentesebb egymás mellett élést a nagyragadozókkal, elsősorban a medvével.

Magyarországon nagyon ritka a medve jelenléte, de azért jobb tisztában lenni az alapszabályokkal – fotó: Agroinform.hu

Néhány általános tanács yellowstone-i és erdélyi anyagok alapján készített infografikából: a kutyát csak pórázon sétáltassuk; ha erdőben vagyunk, beszélgessünk vagy adjunk ki valami hangot, amely által az állatok emberként azonosítanak minket; ne szemeteljünk, mert ezzel rászoktatjuk a medvét az emberi táplálékforrásokra. Ha pedig medvével találkozunk, őrizzük meg a nyugalmunkat, ne fussunk, hanem óvatosan hátráljunk az állattól, majd ha messzebbre értünk, akkor értesítsük a helyileg illetékes nemzeti park igazgatóságot. Az infografikákban arra is adunk tanácsokat, hogy külföldi kempingezéseink során hogyan járjunk el (pl. az élelmiszereket a táborhelytől messze egy fára kössük fel, ne ott étkezzünk, ahol alszunk stb.).

Erdőben jobb, ha hallatjuk a hangunkat, a kutyát pedig csak pórázon vigyük magunkkal – fotó: Agroinform.hu

Terjednek pletykák fel-felbukkanó hiúzról is …

A hiúzról lehet talán a legkevesebbet tudni rejtőzködő, magányos életmódja miatt. Hazánk területéről valószínűleg sosem pusztult ki teljesen, csak jelentősen megritkultak állományai. A legritkábban kerül szem elé, szaporodására pedig csak közvetett bizonyítékok állnak rendelkezésünkre. Az állattartókat és túrázókat ez a faj a legkevésbé sem zavarja, károkozása hazánkban nem ismert és nem is várható a közeljövőben.