Az AKI PÁIR adatai szerint Magyarországon 2023. 28. hetén szállítási költség nélkül így alakultak a a termelői árak:

  • Hazai termelésből származó vágósertés 954,28 Ft/kg hasított meleg súly. Az ár 27 százalékkal magasabb, mint egy éve és 1,8 százalékos a drágulás egy hét alatt.
  • E minőségi kategóriába tartozó, hazai termelésből származó vágósertés 945,18 Ft/kg hasíott meleg súly. 25,8 százalékkal magasabb, mint 2022 azonos időszakában, és 1 százalékkal meghaladja az egy héttel ezelőtti árat.
  • Fiatal bika 862 Ft/kg hasított meleg súly. 10,6 százalékot drágult egy év alatt, viszont közel 10 százalékkal olcsóbb, mint az előző héten.
  • Vágómarha 654 Ft/kg hasított meleg súly. Közel 20 százalékkal olcsóbb, mint 2022 azonos időszakában és az előző héthez képest is 2,8 százalékkal csökkent az ára.
  • Nehéz bárány 1338,26 Ft/kg élősúly, nagyjából megegyezik a tavalyi árral és nagyjából 2 százalékkal olcsóbb, mint egy héttel korábban.
  • Vágóbárány 1384,92 Ft/kg élősúly. 2 százalékkal magasabb, mint egy éve, de 1,2 százalékkal alacsonyabb, mint egy hete.

Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) júniusban megjelent rövid távú előrevetítése szerint a juhhús globális termelése 16,8 millió tonna lehet 2023-ban, ami 1 százalékos emelkedést jelent a 2022-ben termelt mennyiséghez képest. A juhhús a világ hústermelésének csaknem 5 százalékát teheti ki az idei évben – írja elemzésében az Agrárközgazdasági Intézet (AKI).

Hangsúlyozzák, hogy a világ juhhústermelésének 86 százaléka ázsiai és afrikai országokból származik. A legnagyobb juhhús-előállító ország Kína (5,3 millió tonna) lehet, az ázsiai kontinensen további nagy juhhústermelő India (822 ezer tonna), Pakisztán (797 ezer tonna) és Törökország (631 ezer tonna), míg Afrikában Nigéria (407 ezer tonna) és Algéria (365 ezer tonna). Az ausztrál gazdák több juhot és bárányt küldhetnek a vágóhidakra 2023-ban, mint az előző évben, ezért Ausztráliában 8,5 százalékkal 798 ezer tonnára nőhet a juhhústermelés. Ezzel szemben Új-Zélandon nem várható számottevő változás, 438 ezer tonna termelésre számítanak.

Magyarország élőbárány-import mennyisége 77 százalékkal csökkent 2023 első négy hónapjában

Magyarország élőbárány-import mennyisége 77 százalékkal csökkent 2023 első négy hónapjában – Fotó: Pixabay

A világ juhhús-kereskedelmében az export és az import tekintetében egyaránt 5 százalékos növekedés várható az idei évben. A nemzetközi piacra kerülő juhhús 78 százaléka előreláthatóan Ausztráliából és Új-Zélandról származhat. A legnagyobb pedig juhhúsimportőr Kína, az USA és az Európai Unió lehet 2023-ban – emelik ki.


Az Európai Bizottság adatai szerint az Európai Unió juh- és kecskeimportja (élő állat és hús) 28 ezer tonna volt 2023 január–áprilisában, ez 11 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest (az adat nem tartalmazza az Egyesült Királyságból beszállított mennyiséget). A legnagyobb beszállító Új-Zéland volt 85 százalékos részesedéssel. A nemzetközi piacon értékesített juh- és kecskehús, valamint élő állat mennyisége (30 ezer tonna) közel 2 százalékkal csökkent 2022 január– áprilisához képest. Az EU számára a legnagyobb célpiacok Szaúd-Arábia (22 százalék részesedés) és Jordánia (21 százalék részesedés) voltak – összegzi az AKI jelentés.

Az Európai Unióban a könnyű bárány ára a szezonális hatásoknak megfelelően alakult az év első huszonnyolc hetében, euróban kifejezve 5,5 százalékkal volt magasabb az előző év azonos időszakához képest – emelik ki.

Hozzáteszik, hogy a KSH adatai szerint Magyarország élőbárány-exportjának mennyisége nem változott számottevően (3,8 ezer tonna), míg értéke 3 százalékkal (6,5 milliárd forintra) nőtt 2023 január–áprilisában az előző év azonos időszakához képest. Az élőbárány-import mennyisége 77 százalékkal (6,8 tonna) csökkent 2023 első négy hónapjában az előző évi volumenhez képest.