Dublinban tartotta az első ülését az Európai Innovációs Partnerség szakértői csoportja a baromfitenyésztés antibiotikum felhasználásának csökkentéséről. Magyarországról Molnár Dániel takarmányozási szakmérnök is meghívást kapott a tanácskozásra – az ő beszámolóját olvashatjuk most.

Az Európai Bizottság 2012-ben indította el a mezőgazdasági termelékenységre és fenntarthatóságra vonatkozó európai innovációs partnerséget (EIP-AGRI). Célja egy olyan versenyképes és fenntartható mezőgazdasági és erdészeti ágazat előmozdítása, amely „többet és jobbat ér el kevesebből”. Hozzájárul az élelmiszer, a takarmány és a bioanyag folyamatos ellátásának biztosításához, valamint a környezettel összhangban az alapvető természeti erőforrások fenntartható kezeléséhez, amelyektől a mezőgazdaság és az erdőgazdálkodás függ. E cél elérése érdekében az EIP-AGRI az innovációs szereplőket (gazdálkodókat, tanácsadókat, kutatókat, vállalkozásokat, civil szervezeteket stb.) egyesíti, és segíti a kutatások és a gyakorlat közötti hidak építését.

Az EIP-AGRI szerinti innovációs modell túlmutat a laboratóriumtól a gyakorlatba történő áthelyezés felgyorsításán (a továbbiakban: lineáris innovációs modell). Az EIP-AGRI az „interaktív innovációs modellt” alkalmazza, amely egyesíti a konkrét szereplőket (pl. gazdálkodókat, tanácsadókat, kutatókat, vállalkozásokat, stb.), hogy együtt dolgozzanak a többszereplős projektekben és megoldást találjanak egy adott kérdésre, vagy konkrét lehetőséget alakítsanak ki (úgynevezett operatív csoportok).

Az EIP-AGRI Fókuszcsoportok megvitatják és dokumentálják a kutatási eredményeket annak érdekében, hogy ezek megoldást nyújthassanak az ágazat gyakorlati problémáira – fotó: Shutterstock

Mik a fókuszcsoportok?

Az EIP-AGRI Fókuszcsoportjai olyan kiválasztott szakértők ideiglenes csoportjai, akik egy adott témára összpontosítanak, megosztják az ismereteiket és a tapasztalataikat.

Mindegyik csoport gyakorlati, innovatív megoldásokat vizsgál egy adott terület problémáira vagy lehetőségeire fókuszálva, és a kapcsolódó hasznos projektekből származó tapasztalatokra támaszkodik. Minden EIP-AGRI Fókuszcsoport kétszer ülésezik, és jelentést készít az ajánlásokról és eredményekről.

Az EIP-AGRI Fókuszcsoportok megvitatják és dokumentálják a kutatási eredményeket, a jó gyakorlatokat és azonosítják a további kutatási tevékenységekre gyakorolt hatásokat, amelyek segítenek megoldani az ágazat gyakorlati problémáit. Ezek kapcsolódhatnak a termeléshez, feldolgozáshoz, fogyasztáshoz, szállításhoz vagy egyéb kérdésekhez.

A jelen fókuszcsoport célja

Az EU mindig is vezető szerepet töltött be globális szinten az AMR (antimikrobiális szerek elleni rezisztencia) kérdésének kezelésében. Jó példa erre az antimikrobiális növekedés serkentők (AGP) 2006-ban történő betiltása. Ez a tilalom ténylegesen azt jelentette, hogy a takarmánykiegészítőként regisztrált összes antimikrobiális szer (recept nélkül kapható) már nem állt rendelkezésre, és mindezt gyógyszerjogszabályok szerint kellett felhasználni (vényköteles). E szabály alól kivételt képeztek egyes kokcidiosztatikumok, amelyek takarmánykiegészítők maradtak.

Nem hozta el a kívánt eredményt az antimikrobiális növekedés serkentők (AGP) 2006-os tilalma – fotó: Shutterstock

Sajnos az AGP-k tilalma nem volt olyan sikeres, mint amire számítottak, mivel ezt a terápiás antibiotikumok, különösen a profilaktikus gyógypremixek használata követte, és a teljes antibiotikum felhasználás nem csökkent olyan mértékben, mint várták. Így a következő lépés a terápiás antibiotikumok körültekintő alkalmazásának elősegítése volt.

Az EIP-AGRI által támogatott célok között szerepel a körültekintő antibiotikum-felhasználás. Ezen a területen az első intézkedés a sertéságazatban – az antibiotikumok fő felhasználási területén – történt,  az antibiotikum-felhasználás csökkentése a sertéságazatban elnevezésű állattenyésztési fókuszcsoport létrehozásával.

A kezdeményezés nyomán ez a fókuszcsoport a baromfiágazat helyzetét fogja elemezni.

A fentiek alapján a csoport feladatai:

► Határozza meg az innovatív higiéniai és kezelési gyakorlatokat (tartás- takarmányozás és klímatechnológia, stb.) az antibiotikum felhasználás csökkentése érdekében.

► Készítsen leltárt az antibiotikumok konkrét alternatíváiról, beleértve a vakcinázást, a takarmányozási megközelítéseket és a tenyésztést. Jó gyakorlatok dokumentálása.

► Sorolja fel a gazdálkodók, az agrár-tanácsadók és az állatorvosok hozzáállásának, szokásainak és emberi viselkedésének megváltoztatására vonatkozó jó gyakorlatokat, valamint az információk terjesztésének javítását.

► Elemezze az alternatív gyakorlatok gazdasági következményeit (költség-haszon, kockázat, befektetési szükségletek).

Az antimikrobiális szerek használatának csökkentése érdekében azonosítsa a meglévő stratégiák és innovatív megoldások értékeléséhez és összehasonlításához szükséges pénzügyi paramétereit.

► Javasoljon potenciális innovatív intézkedéseket és ötleteket az operatív csoportok számára az antimikrobiális szerek használatának csökkentésére és az állatok egészségének és jólétének védelmére irányuló (integrált) stratégiák kidolgozása és feltárása érdekében.

► Meg kell határozni a gyakorlati szükségleteket és a lehetséges tudásbeli hiányosságokat, amelyeket további kutatással lehet megoldani.

Az első ülés összefoglalása

A fókuszcsoportban az EU több országából összesen 20 szakember gyűlt össze. Végzettségüket tekintve állatorvosok, takarmányosok és állattenyésztők, tapasztalataikat tekintve pedig praktizáló állatorvosok, állattartók, állategészségügyi ellenőrök, szaktanácsadók, tenyésztőszervezetek képviselői, kutatók és takarmány kiegészítő fejlesztők képviseltették magukat.

A fókuszcsoport szervezői bevezetésként elmondták a célunkat, mely a jó gyakorlatok összegyűjtése, az állattartók számára ajánlások megfogalmazása és szükséges fejlesztési irányok feltárása az ipar és az Európai Bizottság számára.

Ezt követően 4 felkért szakértő rövid előadásban mutatta be a saját tapasztalatait az antibiotikum felhasználás csökkentésére. Itt megismerkedhettünk egy Máltai csirketenyésztővel, Portugál integrátorral, Francia tenyésztőszervezet szakértőjével és egy Finn termelői egyesület állatorvos asszonyával.

A kezdeti bemutatkozó gyakorlati előadások és beszélgetést követően nekiláttunk az első feladatunknak, mely a jó gyakorlatok összegyűjtése volt melyet mindenki a saját praxisából hozott. Itt  három területre csoportosítottuk ezeket, melyek a:

  • Kezelés a telepen, diagnosztika és döntéshozás
  • Megelőzés a termelési láncban (takarmányozás, biosecurity, vakcinázás)
  • Megelőzés az állattartó telepen (takarmányozás, biosecurity, vakcinázás)

A jó gyakorlatokat ezt követően besoroltuk termelési ágazat, illetve döntéshozói szintek szerint és értékeltük gazdasági, szociális, környezeti és állategészségügyi szempontok alapján.

A csoport feladata ezt követően az volt, hogy a leírt jó gyakorlatokkal kapcsolatban, illetve ezeken túlmutatóan a tapasztalatainkra alapozva olyan kérdéseket fogalmazzunk meg az antibiotikum felhasználás csökkentésére, amik jelenleg nem tisztázottak illetve kidolgozásuk segíthetné a célunk elérését.

Ezekre az ötletekre alapozva végül több célterületet határoztunk meg, mint például:

  • Vakcinák, és egyéb állategészségügyi szerek/diagnosztika mint megelőző eszközök
  • Takarmányozás és takarmány kiegészítők mint alternatívák és megelőzési eszközök
  • Biosecurity, higiénia
  • Tartástechnológia és vízellátás
  • Állattenyésztés és genetika
  • Oktatás, tudatosság

A második nap végén minden célterületnek választottunk felelős vezetőt és csapatot – amely munkacsoportoknak az lesz a feladata, hogy a következő találkozóra kidolgozzanak egy hozzávetőlegesen 10 oldal terjedelmű tanulmányt, amiben ki kell fejteni a meglévő jó gyakorlatokat és a felmerült kérdéseket illetve ötleteket.

Pillanatkép a szakmai tanácskozásról – fotó: Molnár Dániel

Engem például a takarmányozási munkacsoport vezetőjének választottak, amelyben az alábbi témákat kell a csapatommal kidolgoznunk:

  • Stresszhatások megelőzése és kezelése
  • Az antibiotikum kezelés emésztőszervi hatásai és regenerációjának elősegítése
  • Takarmány minőség
  • Takarmány alapanyagként forgalomba hozott immunerősítők és ezek jogi/hatástani tisztázása
  • Takarmány kiegészítők
  • Ivóvíz adalékok

Az említett rövid tanulmányok képezik majd az alapját a fókuszcsoport végső jelentésének, amely segíthetne az EU szakmai bizottsága számára a jövőbeli döntések meghozatalában, illetve szabadon elérhető a piaci résztvevők számára is akik a jó gyakorlatokat adoptálhatják, vagy akár kutatás-fejlesztési projektek is születhetnek belőlük.

A fókuszcsoport következő ülése 2020 januárjában várható, addig pedig a munkacsoportok a tanulmányok kidolgozására fókuszálnak.

Az EIP-AGRI küldetéséről, céljairól és aktuális projektjeiről az alábbi honlapon olvashatnak: https://ec.europa.eu/eip/agriculture/en

fotó: Molnár Dániel

Molnár Dániel – takarmányozási szakmérnök, fókuszcsoport tag