Az orosz lakosságot tojásválság sújtja, olyannyira, hogy az már a Kremlben is nyugtalanságot kelt, és a termék rohamosan növekvő ára közvetlen politikai kérdéssé vált. A hiányt és az áremelkedést egyenes kapcsolatba lehet hozni azokkal a nyugati szankciókkal, melyek az orosz mezőgazdaságot és állategészségügyet érintették – írja az hu.euronews.com.

tojástálca

A tojás rohamosan növekvő ára és hiánya közvetlen politikai kérdéssé vált – fotó: freepik.com

Az okok közt szerepelnek a szankciós következmények és a madárinfluenza

Az orosz elnök – aki jól ismeri és gyakran tanulmányozza az orosz történelmet – tisztában van azzal, hogy 1917-ben a Romanov-ház uralmát igazából nem a bolsevikok, hanem a tomboló élelmiszerhiány rombolta le. A 20. század folyamán az élelmiszerkérdés  mindvégig a szovjet politikai napirend élén állt.

2023-ban a tojásárak 46,2%-kal emelkedtek, és a tendencia egyelőre tartósnak mutatkozik. Erre már Putyin elnöknek is reagálnia kellett, ezért ősszel Dmitrij Patrusev miniszternek adta át a feladat megoldását, aki akkor javulást ígért. „Már korábban éreztem, hogy lépéseket kell tenni, és remélem, hogy az év elejére lejjebb szorul a tojásár" – fogalmazott a tárcavezető, de végül nem így történt.

A jelenlegi moszkvai árszint 145 rubel/12 tojás (572 forint), ami világviszonylatban vagy magyarországi összevetésben nézve nem tűnik magasnak, de a hirtelen áremelkedés és főként a kialakult hiány váratlanul érte a lakosságot. (Az oroszországi átlagjövedelem havi 95,000 rubel, de vannak körzetek ahol a harmincezret sem éri el.) A helyzetre jellemző, hogy a vologdai terület helyettes vezetője Újévkor egy-egy doboz tojást adott ajándékba a beosztottjainak.


A szankciók jelentős hatással vannak az orosz mezőgazdaságra is

A hirtelen kialakult áremelkedések másik okát azon nyugati szankciós intézkedések sorozata jelenti, amelyek egyaránt kiterjednek a védőoltásokra, tápszerekre, antibiotikumokra, takarmányokra, és az élőállatok kereskedelmére is. Ennek eredményeképpen az orosz kormány tavaly novemberben korlátozta, és bizonyos ágazatokban be is tiltotta a baromfiexportot.

Az orosz elnök a tojásválságot igyekezett a pozitív oldaláról megvilágítani, amikor távol-keleti befektetőknek a hiány és az áremelkedés okaként az orosz lakosság megnövekedett jövedelmét és a tojás iránti fokozott keresletét említette, amit az élelmiszergazdaság gyorsan ki fog egyenlíteni.

Január elején Moszkva Törökországtól kért gyorssegélyt, de az orosz hatóságok tájékoztatása szerint kiderült, hogy a török szállítmányok ötöde erősen fertőzött a H5N1 madárinfluenza vírusával, illetve más betegségekkel (szalmonellával és botulizmussal).

„Gondoskodni kell arról, hogy a fogyasztókat ne fenyegesse veszély. A hosszú lappangási idő miatt egyelőre felfüggesztjük a törökországi értékesítést a nagy kereskedelmi láncok felé" – mondta az ügyben illetékes. Január elején az orosz-török ellenőrzőponton keresztül importált teljes 19,4 tonnás tételt lefoglalták. A török importot most Azerbajdzsánból igyekeznek pótolni.

Az orosz fogyasztóvédelmi szervezet, a Rosszelkhoznadzor arra kérte a lakosságot, akik az elmúlt napokban vásároltak tojásokat tartalmazó termékeket, haladéktalanul vegyék fel a kapcsolatot a helyi egészségügyi hatóságokkal, és a szükséges vizsgálatokhoz küldjenek vérmintákat. 

tyúkok

Az orosz kormány tavaly novemberben korlátozta, és bizonyos ágazatokban be is tiltotta a baromfiexportot – fotó: freepik.com

A Kreml ellenőrzi a tojás-oligarchákat

Az árdrágítás ügyében vizsgálatot rendelt el a Szövetségi Nyomozóiroda, miután Igor Krasznov főügyész saját nyomozásba kezdett. A rettegett Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSzB) azt az utasítást kapta, hogy mindenkit ellenőrizzenek, aki a családi szükségleteket meghaladó mennyiségű tojást halmoz fel, azaz a feketepiacra spekulál.

Oroszország tizenkét legnagyobb tojástermelője közül ötöt az állam vagy ágazati oligarchák uralnak, teljesítményük az ukrajnai háború óta folyamatosan csökkent, főként az elvándorló munkaerő miatt. 2023-ban a vezető farmok csak 600 millió tojást juttattak piacra, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy az oligarchák évente mindössze 4-5 tojást voltak képesek juttatni egy átlag orosznak. A többit importálni kell, például Fehéroroszországból, vagy kisüzemi módon termelni, amire viszont a városi lakosság nincs berendezkedve.

A politikusok tulajdonában van a Komos Group mezőgazdasági üzem is, ahol a tojás mellett tejtermékeket és sertéshúst is előállítanak. A Szejmovszkaja baromfi óriástelep tulajdonosa az a Leonyid Szedov, aki korábban a Nyizsnyij Novgorod régió mezőgazdasági minisztere volt.

A Poultry World szaklap szerint az ágazat legtöbb vezetőjének szinte semmilyen ismerete vagy tapasztalata nincs, csak a politikai befolyásukat használták fel, aminek a következményei most jól láthatók.