Kolozsi Ágnes és Mészáros Zsófia, állattenyésztő mérnökök tollából jelent meg egy minden bizonnyal most nagy érdeklődésre számot tartó írás egy ÁLLATVÉDŐ szervezet Facebook-profilján. Meglepően hangozhat, de a tanulmány is azt erősíti meg: a teljes állatállomány és a hazai agrárium, illetve élelmiszerellátásunk védelme érdekében nincs más út, csak a fertőzött állományok leölése.

Mint írják: a ragadós száj- és körömfájás egy  vírusos állatbetegség, amely elsősorban a párosujjú patásokat – például szarvasmarhát, sertést, juhot, kecskét, bivalyt, vaddisznót, őzet és szarvast – érinti. A fertőzés hatalmas terhet ró a gazdákra, a magyar agráriumra, sőt végső soron mindannyiunkra, hiszen a mezőgazdaság működése alapvető a mindennapi élelmezéshez.


A betegség átlagos lappangási ideje 2–7 nap, de extrém esetekben akár 20 nap is lehet, így sokszor már az egész állomány fertőzött, mire az első tünetek jelentkeznek. A vírus gyorsan és észrevétlenül terjed – nemcsak közvetlen állati kontaktussal, hanem ruházaton, járműveken, akár szél útján is. A vírus „ragadós" mivolta szó szerint értendő: szinte mindenhez hozzátapad, és ezzel bárki – akár tudatlanul – közvetítővé válhat.

A betegség tünetei között szerepel a fokozott nyálzás, hólyagok a szájban, körmök között, a tőgyön és az orron, valamint láz, étvágytalanság, sántaság és fiatal állatoknál szívizomkárosodás is. Az állatok gyakran nem esznek a fájdalom miatt, ez a bélműködés leállásához vezethet, és szélsőséges esetekben akár három napon belül is éhhalál következhet be. A betegséget nem lehet gyógyítani, és a tüneteket sem lehet enyhíteni.

Mit lehet tenni ilyen helyzetben?

A legfontosabb a kontaktusok kerülése. Egy sétáltatott kutya, amely vadállatokkal érintkezik, ugyanúgy közvetítő lehet, mint egy jármű vagy a ruházatunk. A vírus jelenléte nem csak a beteg állatokkal való közvetlen érintkezéssel terjed, hanem az eszközök, járművek, emberek útján is. Egy egyszerű, de végzetes láncolat is elindulhat: megfogunk egy tárgyat, amelyre előzőleg vírus került, majd egy állattartó is megérinti – ezzel a fertőzés máris továbbjutott.

Bár a vakcinázásról hallani lehet, fontos tudni, hogy a jelenleg elérhető oltások nem akadályozzák meg a fertőzést, csupán a tünetek súlyosságát mérséklik. Emiatt a vakcinázott állatok is üríthetik a vírust, a diagnózis felállítása pedig még nehezebbé válik. A vakcina tehát nem helyettesíti a járványvédelmet – csupán időt adhat a hatóságoknak és a gazdáknak.

A betegség elleni védekezés központi eleme a fertőzött állatok leölése. A 23/2005. (III. 23.) FVM rendelet értelmében minden olyan gazdaságban, ahol a betegség jelenlétét megállapítják, a hatóság elrendeli a fogékony állatok helyszíni leölését. Magyarországon már közel 5000 szarvasmarha esett áldozatul, a sertések házi vágását pedig 2025. március 31-ig kell elvégezni a további terjedés megelőzése érdekében.

A következmények beláthatatlanok, ha nem lépünk időben

Ha a járványt nem sikerül megfékezni, az az élelmiszer-ellátás drasztikus visszaeséséhez, az árak elszabadulásához, sőt, a teljes magyar mezőgazdaság összeomlásához vezethet. Mindez gazdasági válságot idézhet elő, munkahelyek ezreit sodorva veszélybe. Nemcsak az állatok szenvednek, de a gazdák is elveszítenek mindent, amit évek alatt felépítettek.

Mindenki tehet a védekezésért

Ha párosujjú patás állatot tartasz:

  • Alkalmazz fertőtlenítést és fürdést az istállóba lépés előtt
  • Alakíts ki fekete-fehér öltözőt (külön ruházat a kinti és a benti zónához)
  • Zárd ki a külsős látogatókat a telepről
  • Minden bejövő járművet fertőtleníts


Ha nincs ilyen állatod, de mégis felelősen szeretnél viselkedni:

  • Kerüld a kapcsolatot állattartó telepekkel
  • Ne érintkezz olyan állatokkal, amelyek fogékonyak lehetnek
  • Segíts a kisgazdálkodóknak!
  • Tárgyi adományokat is gyűjtünk a védekezéshez, az alábbi eszközökre nagy szükség van:
  • Virucid hatású fertőtlenítőszerek
  • Védőruházat (szkafanderek, lábzsákok, kézfertőtlenítő, mosópor)
  • Fertőtlenítő szőnyegek
  • Háti permetezők jármű-fertőtlenítéshez

Fontos hangsúlyozni: Magyarországon kizárólag azokban az állományokban történik felszámolás, ahol a fertőzést kimutatták. Szlovákiában ezzel szemben már egészséges állatokat is leölnek a fertőzött telepek három kilométeres körzetében. Ezért is rendkívül fontos, hogy ne legyünk közönyösek: a járvány megfékezése mindenki közös felelőssége.

Ha most nem állítjuk meg a vírust, mindent elveszíthetünk. "A kérdés az: a megoldás részévé válsz, vagy a probléma részévé? Dönts tudatosan. Védd meg az állatokat, védd meg a magyar mezőgazdaságot, védd meg a jövőnket!" – fogalmaznak.

Forrás: Facebook/Szurkolók az állatokért

Indexkép: Pixabay