Ezt Dr. Torda Márta, az Agrárminisztérium Kárpát-medencei Együttműködések Főosztályának nyugalmazott vezetője, a Sárközy Péter Emlékérem tavalyi díjazottja mondta az Agroinformnak. A határon túli magyarlakta területeken nagy népszerűségnek örvendő szakemberrel az Európai Ökogazdálkodási Kongresszuson találkoztunk, ahol módunk nyílt interjút készíteni vele.
– Milyen most termelőnek lenni és vajon lehet-e ezt a gyönyörű, egyszersmind nehéz hivatást vonzóbbá tenni a fiatalabbak számára?
– Biztosan lehet. Én ugye parasztszülők gyermekeként jöttem erre a világra, tehát nem volt tőlem távol az agrárium, annak ellenére, hogy nem ilyen végzettséget szereztem – bocsátotta előre. – Viszont volt az életemnek egy szakasza, amikor a volt férjemmel tíz évig gazdálkodtunk. Nógrád megyében gyümölcsöst telepítettünk, még tejelő szarvasmarháink is voltak. Édesapám szokta mindig azt mondani, hogy a legnehezebb a mezőgazdasággal foglalkozni és azon belül is főleg az állattartással. Azt hiszem, manapság nagyon-nagyon nehéz mindenféle szempontból a fiatalok jövője, amilyen helyzet most van a világban... Én már leéltem az életem nagy részét: békében, nyugalmasabb időszakban tudtunk termelni és alakítani a gazdaságot is. Ma nem tudom, hogy ezt merném-e vállalni. A következő támogatási rendszer a biogazdálkodás felé nyit. Talán ezen a téren egy picit jobb, könnyebb lesz azoknak, akik ezt a gazdálkodási formát választják.
Dr. Torda Márta, az Agrárminisztérium Kárpát-medencei Együttműködések Főosztályának nyugalmazott vezetője – fotó: Agroinform.hu
– Mondhatjuk-e azt, hogy ha a fiatalokat sikerül bevonni a mezőgazdaságba, tőlük már nem áll olyan távol, sőt, esetleg kifejezetten közel áll hozzájuk a fenntarthatóságot szem előtt tartó gondolkodás?
– Szerintem igen, mert megtapasztaltak már nagyon sok dolgot, ami ebbe az irányba viszi őket. Az egészséges élelmiszer előállítása és az egészségünk, az életünk védelme szempontjából nagyon-nagyon fontos, hogy a fenntarthatóságnak valóban legyen tere és jövője.
– Miben látja ön a magyar mezőgazdaság kitörési pontjait?
– Erre nem merek válaszolni a magam tudásával, már nem vagyok benne annyira. Az biztos, hogy a kis- és közepes gazdaságok erőteljesebb támogatására nagyon nagy szükség van. Sajnos, ma már falun is kevésbé van jelen az, a mezőgazdasághoz köthető életforma, mint ami az én gyermekkoromban még jellemző volt – támogatásokkal még visszahozható lenne, hiszen ettől falu a falu, vidék a vidék. Másrészt lépést kell tartani a jövő adta lehetőségekkel – azt gondolom, az egyik ilyen terület éppen a biogazdálkodás. Az éghajlatváltozás szintén új kihívás a fiatalok számára, mert szükség lehet újfajta növények beállítására, hiszen ma már a kukoricatermesztés nem biztos, hogy gazdaságos marad mindenhol...
– Ha már itt tartunk, az ökogazdálkodás mennyire lehet adekvát válasz az agráriumban mostanság felmerülő legfontosabb kérdésekre?
– Kell, hogy az legyen, mert egyre inkább rákényszerülünk arra, hogy egészséges élelmiszereket állítsunk elő és azok kerüljenek az emberek asztalára. Ha valaki erre tényleg odafigyel és a saját, meg a családja egészsége fontos számára, akkor errefelé kell nyitnia – szögezte le Dr. Torda Márta.
_fill_540x300_0.jpg)
