A szeptember elseje nem csupán az iskola kezdetét, hanem az ősz eljövetelét is jelzi. Bár még általában kapunk egy kis engedményt, és talán egy ideig visszatér a nyár, ez azért már nem ugyanaz. Lassan rövidülnek a nappalok, hűvösebbre fordul az idő, és a napsütés helyét is az eső veszi át. De hát ez az élet rendje, és mint minden évszaknak, az ősznek is megvannak a maga szépségei, és persze a hagyományai is.
Szeptemberben, vagy ahogyan korábban nevezték, Szent Mihály havában, ősziesre fordul az időjárás, és ilyenkor kezdődik a kisfarsang. Ekkor van az őszi napéjegyenlőség is, és rengeteg időjárásra, termésre vonatozó ünnepnap és hiedelem vár ránk ebben a hónapban.
A mezőgazdaság számára a szeptember az egyik legfontosabb hónap, hiszen ekkor van a betakarítás, majd a szüret, de szeptemberben van az őszi szántás és vetés időszaka is, ami nagyon is függ az időjárástól. "Ha szeptemberben megdördül az ég, a fák sok virágot hoznak még" - szól a régi mondás. Egy másik mondás szerint, ha másodszor is kivirágzik az akác, akkor hosszú, meleg őszre számíthatunk. Ellenben, ha túl korán lehullanak a falevelek, és a gólyák és a fecskék korán útra kelnek, akkor hamarosan megérkezik a hideg idő.
Ezért érdemes együtt élni a természettel és a hagyományokkal, hiszen a régi megfigyelésekből még ma is nagyon sokat tudunk hasznosítani. Ezeket pedig nyugodtan adjuk át gyermekeinknek. A változó világ miatt pedig nem árt újakkal kiegészíteni.
Ha szeptember, akkor itt a szüret ideje. Fotó: Shutterstock
Szeptember 1. Egyed napja
Szeptember 1-jén kezdődik az iskola, és régen ekkor kezdték meg a búza és a rozs vetését. A falvakban ezen a napon kezdték el a kukoricát törni, aminek tengerihántás vagy máléfejtés volt az elnevezése. A munka közben sokat énekeltek, viccelődtek egymással, és történetekkel szórakoztatták egymást.
A néphit szerint azért érdemes Egyed napján elvetni a búzát, mert akkor bőséges lesz a termés. De az időjárás szempontjából is nagyon fontos volt ez a nap, hiszen ha ekkor esett az eső, akkor az egész ősz esősnek ígérkezett, ám ha szárazság volt, akkor sajnos az ősz is csapadékmentesnek bizonyult. A karácsonykor levágásra kerülő disznót is ezen a napon kezdték el hizlalni.
Szeptember 5. Szent Lőrinc napja
Úgy vélték, ezen a napon megfordul az időjárás, és ezután nem érdemes már se dinnyét, se körtét fogyasztani, mert azoknak nem jó az íze.
Szeptember 8. Kisasszony napja
Ez a nap a kisasszony napja. Sok helyen ezen a napon léptek szolgálatba a cselédek, de ekkor kezdték el leverni a diót is a fáról. Természetesen időjárásjóslás is fűződik ehhez a naphoz. Úgy vélték, ha bugyborékol az eső, vagy éppen hogy szemerkél, akkor csapadékos lesz az ősz.
A Középső-Ipoly menti községekben a lányok és asszonyok felmentek a közeli dombra, hogy megnézzék a felkelő Napot, mert úgy vélték, meg fogják látni Szűz Máriát és a Nap körüli rózsákat.
Sok helyen ezen a napon megszentelték a vetőmagot, és vetés közben tilos volt a káromkodás. Vetés után jó magasra feldobták a zsákot, hogy olyan magas legyen majd a gabona is, amit elvetettek. A Mura-vidéken Kisasszony napján az elvetendő búzát ponyvában kitették a harmatra, hogy meg ne dohosodjon. Ha ezt a többi vetőmag közé keverik, úgy gondolták, az még az üszkösödéstől is megvédi azt. Sok helyen azt is megfigyelték, hogy ezen a napon búcsúznak a fecskék. Ezt a napot tartják Szűz Mária születésének napjaként, a 11. század óta.
Szeptember 12. Mária napja
Egyes vidékeken ezen a napon nagy búcsút tartottak. Sárkeresztesen kacsával, töltött paprikával, lepénnyel és kalácsokkal kínálták a vendégeket, míg Bukovinában az istensegítsiek búcsúnapjaként tartják számon ezt a napot.
Szeptember 21. Máté napja
Régebben sokan ekkor kezdték meg az őszi búza vetését. Fontos volt, hogy ezt csakis férfiak végezzék, és ne szólaljanak meg munka közben. A munka végén a vetőabroszt egészen magasra feldobták, hogy ekkorára nőjön majd meg a gabona is. Sok helyen viszont ezen a napon nem szántottak, mert attól féltek, ha mégis munkába állnak, nagy lesz a gaz a földeken. A szerémségi szőlősgazdák úgy vélték, ha szép az idő, bőséges lesz a bortermés.
Szeptember 29. Szent Mihály napja
Ez a nap Szent Mihály arkangyal ünnepe, aki a hagyományok szerint a túlvilágra érkező lelkek kísérője és bírája. Azonban ez a nap volt a gazdasági év fordulója is. Szent György-napkor hajtották vissza a korábban a legelőre küldött állatokat, és ekkor kezdődött meg a kisfarsang is, amely a lakodalmazások őszi időszaka volt és egészen Katalin napjáig, azaz november 25-éig tartott.
Női munkatilalom is tartozott ehhez a naphoz, hiszen úgy vélték, aki ilyenkor mos, annak kisebesedik a keze, aki pedig mángorol, annak egész évben dörögni fog a háza felett az ég. Ezt érdemes komolyan venni és talán ma nyugton hagyni a mosógépet.
Ősszel rengeteg a teendő. Korábban Mihály napján kezdték meg a szüretet. Fotó: Shutterstock
Az Alföldön ez a nap volt korábban a szüret kezdő napja is, azonban Erdélyben és a Dunántúl nagyobb részén október 15-én, Terézia napján kezdték a szüretet, Kőszeg vidékén október 21-én, Orsolya napkor, Tokaj-Hegyalján pedig október 28-ig, Simon-Júdás napjáig kezdték meg a szüreti munkákat.
Úgy vélték, aki Szent Mihály nap után szalmakalapban jár, attól nem érdemes tanácsot kérni, és a hogy Szent Mihály nap után harapófogóval sem lehetne kihúzni a füvet. Ez arra vonatkozott, hogy ekkor már leáll a fű növekedése.
Időjárásjósló napnak is tartották a mait. Úgy vélték, ha Mihály ezen a napon még itt találja a fecskéket, akkor hosszú, szép őszre számíthatunk.
Szeptember 22. Őszi nap-éj egyenlőség
A csillagászati ősz az északi féltekén szeptember 22-én kezdődik. Ezen a napon a nappalok és az éjszakák a Föld minden pontján egyforma hosszúak lesznek, ezzel csillagászati értelemben is megkezdődik az ősz.
Az őszi napéjegyenlőség régen nagy ünnepnek számított. Az emberek ilyenkor hálát adtak a természet ajándékaiért, a terményekért. A Nap ilyenkor 90 fok magasan delel az Egyenlítő felett, így a nappal és az éjszaka is ugyanolyan hosszúságú ezen a napon.
Az ősz kezdetének három időpontja is van. A naptári ősz szeptember elsején kezdődik, a meteorológiai ősz a lombhullató növények leveleinek elsárgulásával és a hőmérséklet csökkenésével kezdődik, a csillagászati ősz kezdete az őszi napéjegyenlőség, vagyis idén szeptember 22. A Föld északi féltekéjén szeptembertől novemberig, míg a déli féltekén márciustól májusig tart az ősz.
Szeptemberi hagyományok
A néphagyomány szerint vetéskor vízzel meglocsolták a munkagépeket, hogy bő legyen a termés. A szüretelés kezdetére pedig koszorúkat készítettek, és sokfelé szüreti bálokat tartottak. Hagyománya volt szeptemberben a piros alma ünnepének is. Ekkor a mosdóvízbe piros almát tettek, és abban mosakodtak, hiszen azt gondolták, ettől majd egész évben piros marad az arcuk, vagyis egészségesek lesznek, mint egy piros alma.
De segítséget kértek a következő esztendő időjárásának és terméshozamának megjövendöléséhez is, melyhez egy cserfagubát vágtak félbe. Ha a gubában pók volt, gyenge termést és rossz időt vártak, de ha légy volt benne, akkor közepes év volt kilátásban. Ám ha féreg volt benne, bőséges esztendőre lehetett számítani. Ha azonban üres volt, akkor nem lehetett kiváló időjárásra számítani a következő esztendőben.
Mindenkinek termésben bővelkedő, szép szeptembert kívánunk!
