Virágvasárnap után következik a 40 napos nagyböjti időszak utolsó hete, vagyis a nagyhét. Ez a legszigorúbb böjti időszak húsvét előtt, mely nagyszombattal, a feltámadással ér véget. Nagyon sok szokás, hagyomány van ilyenkor, melyek nagy része már feledésbe merült, azonban érdemes megismerkedni velük és néhányat beépítve a mostani szokásaink közé, színesíteni az ünnepet.
Nem véletlen, hogy elődeink ilyen sok színes és érdekes szokással ünnepelték a húsvétot, hiszen ez az egyik legnagyobb ünnepünk, amely a tavaszt is elhozza számunkra. Így hát kalandra fel, és tartsunk meg minél többet idén a régi hagyományokból! Nem fogjuk megbánni, ha színesítjük velük a családi ünnepeket, és persze ha őrizzük a hagyományokat.
A nagyböjti tilalmak
A nagyböjt idején a legfontosabb a mértékletesség. Ez nem csupán az étkezések terén jelenik meg, hiszen ilyenkor tilosak voltak a különféle mulatságok is. Fontos volt a befelé fordulás, és a munka. Ekkor nem csak a lelkek tisztultak meg, de hagyomány volt a kerti szerszámok tisztítása, fényesítése is, és az udvar rendbetétele. Ez azért is volt logikus, mert a tavaszi időszakban érdemes a tél után átnézni, mi hogyan vészelte át a hideget, illetve előkészíteni a kertet, a szerszámokat a munkákra, amelyek a tavasz beköszöntével időszerűvé váltak.
A nagyhéten készülnek a húsvéti tojások is. Fotó: Shutterstock
A belső és a külső takarítás mellett a ruhákat is elő kellett készíteni, amelyeket az ünnep alkalmával viseltek. Általában ilyenkor új ruhát kapott mindenki, még a gyerekek is, melyet először a húsvéti misére vettek fel.
A három legfontosabb nap
A nagyhét három legfontosabb napja a nagycsütörtök, a nagypéntek és a nagyszombat.
Nagycsütörtök
Nagycsütörtök a keresztény hagyomány szerint az utolsó vacsora napja. Ezen a napon vett búcsút a tanítványaitól Jézus a Gecsemáné-kertben. A nagyhét ünnepeinek sorában a nagycsütörtök a gyász napja. Ezért ezen a napon elnémulnak a harangok.
Az ezen a napon bemutatott misét krizmamisének nevezik. Ekkor kerül sor az olajszentelésre, melyet például a keresztelésnél, a bérmálásnál, a betegek keneténél vagy a templomszentelésnél használnak. Az esti szentmisén az utolsó vacsorára emlékeznek. Mivel az utolsó vacsorakor Jézus megmosta tanítványa lábait, sok helyen a papok a mise alkalmával megmossák a hívők lábát.
A szertartás után a gyász miatt elhallgatnak az orgonák és a harangok, és az oltárról is leveszik a díszeket. Úgy tartották azért hallgattak el a harangok, mert Rómába mentek. Ekkor kereplőt használtak a harangszó helyett, ha valamire fel akarták hívni a figyelmet.
Nagycsütörtökön faluhelyen gyakran zöld színű ételeket ettek, például spenótot, sóskát, csalánt, ezért nevezik is sok helyen ezt a napot zöldcsütörtöknek. Ekkor kezdődik meg a húsvéti készülődés, ekkor kezdik el a tojásfestést, és sok helyen ezen a napon főzik meg a sonkát, és sütik meg a kenyereket, kalácsokat. Ezen a napon szokták levágni a bárányt is.
Sok helyen volt szokás a nagycsütörtöki virrasztás, amikor kimentek a kálváriához, vagy a falu feszületéhez, és virágokat akasztották rá, majd hajnalig imádkoztak. Az volt a hiedelem, hogy nagycsütörtökön nem szabad aludni, mert akkor egész évben aluszékonyak leszünk. Emiatt a faluban nagy lármát csaptak, majd a határban tüzet raktak és elégették Pilátust, a gonoszt jelképező szalmabábut. Ezt a szokást nevezték Pilátuségetésnek.
Nagypéntek
A nagypéntek a keresztény liturgiában a húsvét előtti péntek. Ezen a napon emlékeznek meg Jézus Krisztus kínszenvedéséről, kereszthaláláról és temetéséről. Nagypénteken a római katolikus egyházban nem mutatnak be teljes szentmisét. Erre utal a nagypénteki szertartás elterjedt elnevezése, a csonka mise is. A pap a szertartást piros ornátusban végzi, mely a vértanúság színe.
A tojásfa manapság is sok kertben feltűnik, de a szobába is bevihetjük, pár ág vagy barka feldíszítésével. Fotó: Shutterstock
A nagypéntek az év legszigorúbb böjti napja. Bár a legtöbb tilalom nem vonatkozik a gyermekekre és az idősekre, a nagypénteki böjt mindenkire nagyon szigorúan vonatkozik. Ezen a napon délig semmit sem lehetett enni, és utána is csak héjában sült krumplit, vagy olajos, hagymás burgonyát. Ezen a napon maximum három alkalommal lehetett enni, de tilos volt egyszer is jóllakni. Aki igazán hívő, az napi egyetlen alkalommal evett ezen a napon. Ez adott alapot a megtisztuláshoz, és a nagypénteki csendes áhítathoz.
Néhol a lányok vizet vettek a patakból, és abban mosták el az edényeket, sőt, maguk is ebben fürödtek meg. A megtisztulás féregűzéssel folytatódott, amikor elűzték a tanya környékéről a patkányokat, csótányokat, egereket. Nagypénteken tilos volt begyújtani a kályhákba, hiszen Jézus halálának emlékére minden tűz kialudt. Emiatt nagyszombatig csak hideg étel került az asztalra.
Nagyszombat
A nagyszombat a feltámadási szertartásra való felkészülés ideje. Nagyszombaton minden család templomba ment, és a falu első embere vihette a menet élén Jézus szobrát. Ekkor történik a víz- és tűzszentelés, valamint a húsvétvasárnap hajnali határkerülés előkészítése. A megszentelt vízből minden hívő vitt haza, mert úgy vélték, annak gyógyító és gonoszűző ereje van. A szentelt tűz parazsából tettek az állatok vizébe, hogy megóvják őket a bajtól.
Az éjféli feltámadás után következik a hajnali határkerülés, majd a reggeli ételszentelés. Ekkor az asszonyok megtöltik a kosaraikat a húsvéti kaláccsal, kenyérrel, sonkával, tojással és sült báránnyal, majd a pap megáldja az ételeket, amelyek csak ezután kerülhetnek a húsvéti asztalra.
Húsvétvasárnap
Az ekkor fogyasztott ételeknek mind megvan a hagyománya. A húsvéti bárány Jézus áldozatát, a bor Krisztus vérét jelképezi, míg a tojás az újjászületés jelképe. Az egészben főtt tojás a családi összetartást is jelképezi. Ezért is volt régen hagyomány, hogy egy tojást annyi felé vágtak, ahányan az asztal körül ültek, és együtt fogyasztották el azt, hogy ha egyszer eltévednének az életben, mindig eszükbe jusson, hogy kivel fogyasztották el a húsvéti ételeket, és emiatt mindig haza tudjanak találni.
Húsvéthétfő
Ezen a napon kerül sor a húsvéti locsolkodásra. Ennek alapja a víz megtisztító, megújító erejébe vetett hit. A legenda szerint a Krisztus sírját őrző katonák vízzel próbálták meg lehűteni a Jézus feltámadása miatt ujjongó asszonyokat. Ez a hagyomány az alapja a locsolkodásnak. A locsolkodásért cserébe adott piros tojás színe Jézus vérét jelképezi, és védő erőt tulajdonítanak neki.
Más magyarázat szerint a locsolás oka az, hogy az emberek ettől várták a bőséges termést, és a háziállatok szaporulatát. Ezét is húsvéti jelkép a nyúl, hiszen igen szapora állat, míg az öntözés a bőséges termést segíti elő.
A húsvéti ételeket megszentelték a misén. Fotó: Shutterstock
Habár régen a legények a kúthoz, vagy a vályúhoz vitték a lányokat és ott vödörszámra öntötték rájuk a hideg vizet, manapság már szelídült a szokás. Napjainkban már szépen kiöltözve, kölnivel és locsolóverssel érkeznek a fiúk a lányos házakhoz, ahol a locsolásért cserébe festett tojást kapnak.
Húsvéti szokások ma
Manapság sok húsvéti szokás elveszett, de sok minden megmaradt, még ha modernebb formában is. A húsvét előtti megtisztulás rituáléja manapság tavaszi nagytakarítássá szelídült. Ekkor megtisztítjuk a kertet, az udvart és a ház belsejét is. Ezután kerül sor az otthonok dekorálására. Sok helyen kerül barka a szobába, amelyet kifújt tojásokkal díszítenek. Ez a tojásfa.
A nagypénteki böjtöt manapság is sokan tartják, és akik egész évben nem mennek el a templomba, az ünnepi misét azok is gyakran felkeresik. Az ünnepi készülődés fontos része az ételek megtervezése és elkészítése. Majdnem minden asztalra kerül sonka, tojás, és sokféle sütemény.
A húsvét gyakran jár ajándékozással, leginkább a család legkisebb tagjai számára. Nekik, a hagyomány szerint, a húsvéti nyuszi hozza el a játékokat, csokikat, amelyet vasárnap reggel kell megkeresniük. Ahány ház, annyi szokás, és annyiféle ünneplés, de ez a négy nap egészen biztosan alkalmat ad rá, hogy a rohanó hétköznapok után együtt legyen a család. Jó készülődést, és boldog húsvétot kívánunk!
