Nagyhét van, melynek három legfontosabb napja a nagycsütörtök, a nagypéntek és a nagyszombat. Nagypénteken a legszigorúbb a böjt, így nem mindegy, mit és hányszor eszünk. De egyéb hagyományok is kapcsolódnak ehhez a naphoz. Érdemes megismerkedni velük! Sőt, ha kedvet kapunk hozzá, nyugodtan vezessük be őket a családi ünnepeinkbe. Így nem csupán a hagyományokat ápoljuk, hanem színesebbé tehetjük a családi ünnepségeket is.
A nagypénteki hagyományok
A nagypéntek a keresztény liturgiában a húsvét előtti péntek. Ezen a napon emlékeznek meg Jézus Krisztus kínszenvedéséről, kereszthaláláról és temetéséről. Nagypénteken a római katolikus egyházban nem mutatnak be teljes szentmisét. Erre utal a nagypénteki szertartás elterjedt elnevezése, a csonka mise is. A pap a szertartást piros ornátusban végzi, mely a vértanúság színe.
A nagypéntek az év legszigorúbb böjti napja. Bár a legtöbb tilalom nem vonatkozik a gyermekekre és az idősekre, a nagypénteki böjt mindenkire nagyon szigorúan vonatkozik. A hagyományok szerint a hívőknek ezen a napon délig semmit sem lehetett enni, és utána is csak héjában sült krumplit, vagy olajos, hagymás burgonyát. Ezen a napon maximum három alkalommal szabad étkezni, de tilos jóllakni. Aki igazán hívő, az csak egyetlen alkalommal evett ezen a napon. A böjt azért volt fontos, mert ez adott alapot a megtisztuláshoz, és a nagypénteki csendes áhítathoz.
Néhol a lányok vizet vettek a patakból, és abban mosták el az edényeket, sőt, maguk is ebben fürödtek meg. A megtisztulás féregűzéssel folytatódott, amikor elűzték a tanya környékéről a patkányokat, csótányokat, egereket.
Nagypénteken a legszigorúbb a böjt. Fotó: Pixabay
Nagypénteken sokan nem ettek húst és nem sütöttek kenyeret, mert úgy vélték, az kővé válna. De azért sem volt értelme a kenyeret bedagasztani aznap, mert tűzgyújtási tilalom is volt, így úgysem tudták volna megsütni. Ennek oka az volt, hogy Jézus halálának emlékére minden tűznek ki kellett aludni, emiatt nagyszombatig csak hideg étel került az asztalra.
Ezen a napon tilos volt befogni a lovat, mert attól féltek, megbetegszik. Boriban ilyenkor hajtották ki ünnepélyesen a disznócsordát, azonban krumplit nem lehetett a nagyhéten vetni, mert rossz termést ígért. A búzát sem boronálták ezen a napon, mert féltek, hogy elszárad. Úgy vélték, aki nagypénteken napfelkelte előtt megfürdik, az nem lesz beteg. Turán a lányok üvegben vittek haza vizet a folyóról, mert azt hitték, aki ebben megmosakszik, az szép lesz.
A nagypénteki jószágfürösztés is sokfelé volt ismert, egészségvarázsló célzattal. Hortobágyon a lovakat fürdették ezen a napon, míg Jászdózsán a teheneket vitték ki inni a folyóhoz. A mai, tavaszi nagytakarítás már ekkor is élt, de meszeltek és mázoltak is.
Holnap következik a nagyhét következő fontos napja, a nagyszombat, és mi eláruljuk neked, milyen hagyományok tartoznak hozzá.
