Így spórolhatsz, ha van kerted! Kezdd el már most ezzel az 5 zöldséggel!

Ha van kerted, de nincs veteményesed, akkor rengeteg jótól fosztod meg magad. Manapság pedig még rengeteg spórolástól is. Ugyanis nagyon sok mindent meg tudsz termeszteni magadnak a kertedben, amelyekről ráadásul pontosan tudod, hogy mivel volt, vagy éppen nem volt permetezve. Így jóval egészségesebben tudsz táplálkozni, és még csak ki sem kell mozdulnod otthonról.

A veteményes örök érték. Akkor tudod leszedni a benne termesztett zöldségeket, amikor tökéletesen érettek. Ráadásul igazán szezon szerint tudsz étkezni, ami szintén segít a takarékosságban. A megtermesztett zöldségekből és gyümölcsökből pedig a befőzés által még a nyár elmúlta után is tudsz ételt tenni a családi asztalra. Ha pedig azt gondolnád, hogy erről már lecsúsztál idén, hát tévedsz. Ugyanis a másodvetésnek éppen most jött el az ideje. Azonban nagyon nem mindegy, hogyan fogsz hozzá és milyen zöldségeket választasz!  A másodvetésnél ugyanis fontos betartani a szabályokat. Különben a rengeteg munkának sajnos nem lesz meg a gyümölcse. Sem a zölsége.

Ezek az első lépések a saját veteményes felé

1. Először is mérd fel a kertedet. Nézd meg, melyek azok a területek, amelyeket hasznosíthatsz, ha veteményest szeretnél. Érdemes először is egy papír fölött megtervezni, hogy milyen zöldségek és gyümölcsök szerepelnek a leggyakrabban fogyasztottak között a családban, és azoknak milyen termesztési feltételei vannak. Hiába szereti a család a sütőtököt, ha kicsi a kert, akkor kevés a valószínűsége, hogy elegendő helyetek lesz az egész éves sütőtök fogyasztást kielégítő mennyiség megtermelésére.

A veteményes amellett, hogy sok finomsággal lát el, még a fizikai állapotodat is karbantartja. Fotó: Pixabay

A terven tüntessétek fel a kertben található épületeket, fákat, meglévő virágágyásokat, a kerti bútorok és a felfújható medence helyét, és ezután mérjétek fel, mennyi hely áll rendelkezésetekre. Fontos tudni, hogy melyek a kert naposabb, és melyek az árnyékosabb részei, hiszen ez is nagyban fogja befolyásolni, hogy hova milyen zöldséget, gyümölcsöt tervezhettek.

2. Fontos, hogy az öntözésről is gondoskodj, így ha eddig nem volt, kerti csapot is ki kell alakítani, hiszen a növénytermesztés elengedhetetlen feltétele, hogy kellő mennyiségű vizet tudjunk biztosítani a növényeink számára. Szintén célszerű gyűjteni az esővizet, hiszen így fertőtlenítőszer nélkül tudjátok öntözni a növényeiteket, és ráadásul még vízdíjat sem kell fizetnetek érte.

3. A teljes önellátáshoz egy két fős család számára legalább 700-800 négyzetméternyi területben kell gondolkodni, azonban már egy kis ágyás is több a semminél, így tapasztalat nélkül semmiképp sem arra bíztatunk, hogy a teljes önellátás céljával indítsd a veteményezést.

4. Minél többféle zöldséget termesztesz a kiskertedben, annál nagyobb lehet a sikerélményed. Hagyj helyet a fűszerkertnek is, hiszen ez fogja a legkisebb munka ráfordításával a legnagyobb örömet okozni. Kis helyen is elfér, folyamatosan hozza a termést, és nem csak hasznos, de még kerted ékessége is lehet.

5. Ezután kerüljön sor a gyümölcsfák, bogyós gyümölcstermők vagy a szamóca telepítésének átgondolására. Nézz utána, hogy melyiket mikor, és milyen körülmények közé érdemes telepíteni.

6. Ezután jelöld ki, majd ásd fel az ágyásokat. Távolítsd el belőlük az összes növényi maradványt és gyomot, majd frissítsd fel a talajt érett komposzttal. Ha nagy a szárazság, még a vetés előtt alaposan öntözd meg a talajt, így a növények is tápanyagban gazdag, porhanyós földbe kerülnek.

7. Mivel már a nyár derekán járunk, célszerű a rövidebb tenyészidejű fajtákat választani, amelyek jól tűrik a hőséget.

8. Ha nem szeretnéd felásni az egész kertet, a magaságyás is kiváló megoldás lehet.

Ezekkel a növényekkel kezdd el a veteményezést

1. Kezdd a veteményezést a zöldbabbal. A zöldbabot 30-40 cm sortávolsággal és ugyanennyi tőtávolsággal vessük, hiszen kis bokor lesz belőle, így bőségesen helyet kell hagyni neki a fejlődéshez. Akár a kukorica sorközébe is vethetjük. A zöldbab vetése után 2-3 hetet kell várni, és máris kidugják kis fejüket a növények, majd 6-7 hét múlva már szüretelhetjük is.

Fontos, hogy a talaj legyen tápanyagban gazdag és kellően nedvességtartó. Oda kell figyelnünk rá, hogy rendszeresen öntözzük és gyomtalanítsuk, Szüreteléskor ne tépjük le a termést, hanem óvatosan távolítsuk el, különben a növény gyökerei megszakadhatnak. A termést oldalirányba húzzuk le, így egészen biztosan nem tépjük ki gyökerestől a növényt.

2. Még nem késő elültetni a káposzta- és a karfiol palántákat sem.  A fejes káposzta fényigényes növény, ezért fontos, hogy a kert világos részét válasszuk ki a számára. A tápanyagban és humuszban gazdag, jó vízellátású, porhanyós felső talajrétegű talajokat kedveli, és nagyon tápanyagigényes növény. A káposzta vízigényes növény. Ha rendszeresen öntözzük, jóval nagyobb fejeket fogunk kapni. A palántákat 50x50 cm-es tőtávolságra ültessük, hogy legyen kellő hely a fejeknek.

A karfiolt egész évben termeszthetjük, ha a megfelelő fajtát választjuk. Azonban termesztése nagy területet igényel. A palántákat 60 cm tőtávolságra és egy méteres sortávolságra kell ültetni. A karfiol kedveli a hideget és az iszapos, jó vízelvezetésű talajt. Fontos, hogy a talaj pH értéke semleges, vagy enyhén lúgos legyen, és ha szükséges, adjunk hozzá meszet is. Fontos, hogy rendszeresen öntözzük, nyáron pedig takarjuk a talajt, hogy ne száradjon ki.

Ezeket a zöldségeket te is meg tudod termeszteni a konyhakertedben. Fotó: Pixabay

3. Még a csemegekukoricát sem késő ilyenkor elvetni. A kert napos, szélvédett helyére vessük a kukoricaszemeket. A kukoricának sok tápanyagra és gazdag, nedves talajra van szüksége a megfelelő fejlődéshez. Érdemes tehát a földjét a vetés előtt érett trágyával gazdagítani.

Egy helyre két szemet vessünk, körülbelül 4 cm mély fészekbe. Akár sorban, akár csoportosan is vethetjük. Ha a kerítés mellé ültetjük, azzal rengeteg helyet takarítunk meg, és még a belátást is csökkenteni tudjuk. Az egyes tövek között hagyjunk 70 cm-es sor-, és 35-45 cm-es tőtávolságot. A kukorica szélbeporzású növény, így ha közel vannak a tövek, azzal meg tudjuk növelni a beporzás esélyeit.

A kukorica vízigényes növény. A növekedési időszakában van a legnagyobb szüksége az öntözésre. Minél melegebb az időjárás, annál többször kell öntöznünk. Fontos még, hogy rendszeresen gyomtalanítsuk, melyet jelentősen megkönnyít, ha a tövek közötti területet mulcsozzuk.

A csöveket akkor takarítsuk be, amikor a cső végén levő bajusz elhervad, és a körmünket belenyomva a kukoricaszemekbe, azok tejnedvet engednek. Ehhez folyamatosan ellenőriznünk kell a csövek állapotát, nehogy túlérjenek, és megkeményedjenek. Amikor tejnedvet eresztenek a szemek, a  kukorica még nem érte el a teljes érettséget. Ekkor tejes kukoricának nevezzük. Ilyenkor ne tároljuk, hanem főzzük meg, hiszen ekkor a legfinomabb. Minél tovább tároljuk, annál keményebb lesz, és annál többet veszít a cukortartalmából.

4. Az uborkáról se feledkezzünk meg. Az uborkát vethetjük magról, de palántaként is kikerülhet a kertbe. A vetésénél figyelni kell rá, hogy a sortávolság ne legyen kevesebb, mint 100-140 cm, a tőtávolság pedig körülbelül 20-30 cm legyen, hiszen az uborkának sok helyre van szüksége. A magot nem szabad túl mélyre vetni, elég csupán 3-4 cm mélységet biztosítani számára. Az uborka nagyon vízigényes, azonban a sok öntözést gyors fejlődéssel hálálja meg.

5. A póréhagyma is jó ötlet, ha másodvetésről van szó. A póréhagyma magvetéssel és palántázással is szaporítható növény. A közepesen kötött, tápanyagban gazdag talajt kedveli igazán. A magokat 2 cm mélyen vessük el, és tartsunk 25 cm sortávolságot. A kikelt növényeket ritkítani kell, hogy kellő hely jusson a póréhagymának a fejlődéshez. Az 5 cm nagyságú póréhagyma növény esetében 10–15 cm tőtávolságot hagyjunk.

Mindenkinek jó munkát és bőséges termést kívánunk!