Polgár Gábortól, a Vetőmag Szövetség ügyvezető igazgatójától megtudtuk: tavalyhoz képest nem jelentős a visszaesés, ha viszont három év tendenciáit nézzük, akkor már figyelemre méltó.

– Agrárminisztériumi adatok szerint idén 174.142 hektáron terem repce, ez a tavalyihoz viszonyítva 14 ezer párszáz hektárral kevesebb – bocsátotta előre az ügyvezető igazgató. – Saját statisztikánk szerint 2021-ben 205 ezer hektárnyi termőterület volt, következő évben már 189 ezer, tehát a csökkenés tendenciózus, bár az elmúlt egy évet tekintve kicsit lassult. Az őszi adatok lesznek érdekesek, de azt gondolom, a visszaesés folytatódik, aminek alapvetően az az oka, hogy az uniós szerkivonások közepette az engedélyezett hatóanyagokkal egyre nehezebb megvédeni a repcét a rovar kártevőktől. Egyre nagyobb erőfeszítést igényel, ha hatékonyan és eredményesen akarunk repcét termelni.

repce

Az aranyló repcetáblánál kevés szebb látvány van – forrás: Pixabay

Érdekes momentum, hogy éppen a Green Deal-lel lehetetlenítik el például a bioetanol-gyártást, amit részben szintén környezetvédelmi szempontok, a fosszilis energiahordozók felhasználásának visszaszorítása érdekében preferáltak eddig. Néhány évvel ezelőtt a csapból is az folyt, hogy ez a jövő, vessen mindenki repcét, mert az biztos bevételi forrást jelent majd. Például Zala vármegyében hallgattak is a gazdák az aktuális mantrára, boldog-boldogtalan repcét vetett, a göcseji dombok rikító aranysárga köntöst öltöttek magukra. Ettől ma már igen messze vagyunk – persze, egyáltalán nem biztos, hogy ez jó irány volt... Felvetésünkre Polgár Gábor megjegyezte: az élelmiszeripari növények ipari célú felhasználása és annak mértéke is erősen vitatott.

Ugyanakkor a KAP pihentetésre vonatkozó előírásai sem a repcének kedveznek. A negatív folyamattal csökken a fajdiverzitás, hiszen a repce visszaszorulásával még kevesebb növény lesz a termelésben. Ez pedig megnehezíti annak a gazdának a dolgát, aki jól tervezett és szakmailag megalapozott vetésváltást akar megvalósítani.


A KSH adatai szerint ugyan a 2023-as 189 ezer hektáros termőterület méret a 2022. évitől 7,6%-kal elmaradt, a 619 ezer tonna betakarított olajos mag csaknem 22%-kal több volt az egy évvel korábbinál. A közel 3,3 tonna hektáronkénti termésátlag rekordközeli értéknek számít, csak 2016-ban volt ennél magasabb a hozam, amely a megelőző ötéves átlagot is 14%-kal haladta meg. Nagy örömük azonban ebben sem volt a gazdáknak, mert a repce felvásárlási ára 2023. január–novemberben kilogrammonként átlagosan 163 forint körül alakult, ami brutális esés: 43%-kal volt kevesebb, mint 2022 azonos időszakában.

De a repce visszaszorulásának más oka is lehet egyes térségekben: mégpedig a növekvő vadkár. Erről korábban már írtunk.


Cikkünkben akkor arról számoltunk be: a novai Novamag Zrt.-nél több tíz hektárnyi repce esik minden tavaszra áldozatul a vadnak, hiába a villanypásztor. A vadgazdálkodó által kifizetett vadkár összege Tóth László termelési igazgató szerint általában nem fedezi a termelés költségeit, veszteségesen pedig senki nem akar dolgozni – ezért már most is folyamatosan csökkentik a repce vetésterületét, de valószínűleg hamarosan teljesen fel is hagynak vele.


Mindezekkel együtt vitathatatlan: a repcére szükség van.