A rizs az egyik legkedveltebb köret, a burgonya mellett. De nem csak köretként szeretjük. Sokaknak már a reggelijében is ott van a rizs, de ebédre és vacsorára is nagyon jó választás. A rizs kiváló akár rizspehelyként, akár rizsszeletként, köretként, de rizskochként, tejberizsként, rizsfelfújtként, mint desszert is megállja a helyét. Azonban nem csak mi szeretjük, a növényeink is nagyon hálásak érte!
Ezért szeretjük a rizst
A rizst nem csak mi magyarok szeretjük. Gondoljunk csak a spanyolok nemzeti ételére, hiszen a paella is elképzelhetetlen lenne rizs nélkül. Mint ahogyan az olaszok csodálatos rizottója, és számos indiai étel, nem is beszélve a sushi-ról. De nem csak ételként állja meg a helyét a rizs. Nem maradhatnak ki a sorból a rizsből erjesztett italok sem, mint amilyen a rizspálinka, vagy a rizsbor. Igazán népszerű a japán szaké, de szintén kedvelt ital az arrak Dél-Indiában. A koreai rizsbort Makkori néven kóstolhatjuk meg, míg Európában inkább az alkoholmentes változatok kedveltek, mint például a rizsből készült rizstej, amely a tejallergiások számára jelent finom megoldást.
A rizs hazájában, Délkelet-Ázsiában a belőle készült levessel indul a nap, míg Tájföldön vele zárják, amikor lefekvés előtt megisszák a kao tomot. A rizses csokik pedig az édességek egy egészen új dimenzióját nyitották meg előttünk. A rizs tehát átjárja a napunkat, és az ételeink nagy részében jelen van.
A rizst már az újkőkor óta ismerjük, azonban igazán a déli hódításokkal terjedt el. Kínában mindig is a legfőbb gabonafélének számított. Európában a római korban egzotikus drágaságnak számított, így gyakran szerepelt a különféle lakomák ételei között is. Elterjedése a középkor elejére tehető. Olaszországban a 15. század elején jelent meg, a Balkán-félsziget országaiban pedig a török hódoltság idején vált ismertté.
A rizs főzővizén kívül csinálhatunk kifejezetten a növényeink számára készített rizsvizet is. Fotó: Shutterstock
Magyarországi megjelenése is ehhez az időszakhoz köthető, mivel a törökök honosították meg hazánkban. Hazánkban 1933-ban Szegeden és környékén kezdődött meg a rizstermesztés, és míg 1939-ben csak 28 hektáron, addig 1944-ben már 5000 hektáron termesztettek rizst, amely elősegítette, hogy az egész ország területén megismerjék, és megkedveljék. A második világháború után nagyon fontos volt az önellátás, így kibővítették a szegedi termőterületeket, és a Hódmezővásárhely közelében lévő Kopáncson kezdték meg a termelést.
Itt nagyon sok kísérletet folytattak, amelyeknek köszönhetően kifejlesztettek több, a hazánk időjárásához jobban alkalmazkodó, és a betegségeknek jobban ellenálló fajtát is. Az 1950–1970 közötti időszakban 50 000 hektáron folyt a rizstermesztés hazánkban, azonban ez később egyre csökkent. Manapság körülbelül 2600 hektáron termesztenek rizst, ami a hazai fogyasztás 20 százalékát fedezi. De nem csak mi szeretjük a rizst, hanem a növényeink is.
Ezért szeretik a növényeink a rizst
A rizs számos különféle tápanyagban gazdag, többek között nitrogénben, foszforban, káliumban, magnéziumban, cinkben, vasban és kénben. Mindezeknek köszönhetően a rizsvíz hatékony alternatívája lehet a szintetikus műtrágyáknak, beltéri és kültéri növények számára egyaránt - tudjuk meg az nlc.hu cikkéből. De nem csak táplálja a növényeket, hanem segít abban is, hogy megvédhessük őket a kártevőktől, és javítja a talaj szerkezetét azáltal, hogy elősegíti a hasznos mikroorganizmusok növekedését.
Az indonéziai Universitas Terbuka tanulmánya tudományosan is alátámasztja a rizsvíz hatékonyságát, mivel a kutatók szerint számos különböző növény, köztük a paradicsom és az édesburgonya is, magasabbra nőtt, több levelet hozott és egészségesebb gyökérzetet növesztett annak hatására, hogy rizsvizzel locsolták.
Így készítsd növényeid számára a rizsvizet
Amikor rizst főzünk, a főzés során bekerül a főzővízbe a keményítő egy része, valamint számos tápanyag is. Ezt pedig felhasználhatjuk a növényeinknél, de csak akkor, ha nem sóztuk meg, és ha nem tartalmaz egyéb ízesítőket sem. Így érdemesebb inkább csak a növényeink számára készíteni külön rizsvizet. A legegyszerűbb módszer, ha a nyers rizst langyos vízbe áztatjuk, majd 1-2 percig keverjük, 30-45 percig ázni hagyjuk, és végül leszűrjük. Azonban még hatékonyabb, ha erjesztjük a rizsvizet.
Ehhez először a fenti, áztatásos módszerrel sima rizsvizet kell készíteni, majd ezt a folyadékot tiszta edénybe kell önteni úgy, hogy nagyjából háromnegyedig legyen az edényben. Adjunk hozzá egy teáskanál fehér cukrot és négy evőkanál tejet, majd keverjük össze alaposan. Ezután takarjuk le, és hagyjuk fénytől védett helyen erjedni 3-4 napig. A rizsvízhez bármilyen rizst használhatunk, akár barnát is, azonban fontos, hogy ne legyen sózott és ne tartalmazzon semmilyen ízesítőt sem. A boltban árult rizsvíz nem jó a növények számára, ezért készítsük azt házilag.
A szintetikus műtrágyákhoz képest a rizsvíz használata nagyon biztonságos, de nem szabad túlzásba vinni, hiszen nagy mennyiségű keményítőt tartalmaz, ezért elég, ha havonta egyszer öntözzük meg vele a növényeinket, akár beltéren, akár kültéren neveljük azokat. Nagyon szeretik az enyhén savas talajt kedvelő növények, mint például a paprika, a paradicsom, a páfrányok, a különféle pozsgások, a zöldike vagy a fokföldi ibolya.
Amit a rizsről tudni érdemes
A rizs a perjefélék családjába tartozik és olyannyira fontos növény, hogy a rizs adja az emberiség több mint 60 százalékának fő táplálékát. A rizsnek közel 8000 fajtája ismert. A rizs termelése a palántaneveléssel kezdődik, amely körülbelül négy hétig tart, mely után az ültetés következik. A növények, a fajtájuktól függően, 90-150 nap alatt fejlődnek ki és a virágzásuk után 30-40 nappal később érnek a bugákban a szemek.
A tányérunkra kerülő rizs számos malomipari lépésből álló feldolgozási folyamaton megy keresztül. Bár a hántolással eltávolított korpával együtt értékes tápanyagokat is veszít a rizs, mégsem okoz gondot a hántolás, hiszen a korpában sok a zsír, ami miatt a rizs a melegben könnyen megromlana.
A barna rizs attól barna, hogy a hántolás után nem koptatják le róla a pelyvás héj alatti korpát és csírát. Emiatt azonban nagyobb a tápértéke, de tovább kell főzni, hogy ne maradjon kemény.
Hazánkban is zajlik rizstermesztés. A rizs egészséges és finom, ráadásul még a növényeink számára is hasznos. Fotó: Shutterstock
Az opál rizs a hántolt rizsek egy speciális változata, amelyet még a héjában felgőzölnek, és csak ezután hántolják. A színe barna, de nagyon szép fehér lesz, amikor megfőzzük. Vannak hosszú szemű fajták, melyek hossza az átmérőjüknek akár az ötszöröse is lehet. Ezeket nevezzük "pergős" rizseknek, hiszen ezek a főzés során nem tapadnak össze. A legtöbb magyar étel köreteként ezt a fajtát szoktuk használni. A hosszú szemű fajtákkal ellentétben a rövid szemű fajták sokkal puhábbra főnek, és könnyen összetapadnak. Ezekből készülnek a tejberizsek, a pudingok, a gombócok, és a pálcikával fogyasztott ételek.
A hántolt és koptatott fehér rizs 'A' vagy 'B' minőségben vásárolható meg. A rizs minősége attól függ, hogy mennyi benne az idegen anyag és a sérült, töredék szem. A hazai "A" rizsben legfeljebb 0,2 százalék idegen anyag és 10 százalék rizsszem-törmelék lehet, míg a "B" rizsben 0,3 százalék idegen anyag és 20 százalék törmelék lehet, és 80 százalékban ép rizsszemeket kell tartalmaznia.
Ha a rizs nagyon törmelékes, akkor is fel lehet használni akár tejberizsként, akár daraként, vagy rizslisztként. A töredékből több keményítő kerül főzéskor a vízbe, emiatt ragadósabb lesz. A fényezett rizs esetében a szemeket glükózzal és talkummal fényesre csiszolják. Ezek a szemek kevésbé főnek szét, és nem tapadnak össze.
A fehér rizst szárazon két-három évig lehet tárolni, míg megfőzve a hűtőben két napig marad friss. A barna rizs sokkal érzékenyebb, ezért nagyon oda kell figyelni a lejárati idejére.
A rizs nem csak a növényeknek tesz jót
A rizs 76 százaléka keményítő formájában jelenlévő szénhidrátot, 7-8 százalék fehérjét és 1,3 százalék zsírt tartalmaz. A fennmaradó részben ásványi anyagokból és nyomelemekből áll. A rizs foszfort, vasat és magnéziumot is tartalmaz. Kevés benne a nátrium, ezért kiváló a magas vérnyomás, a túlsúly és a szívelégtelenség megelőzésében.
Szénhidrátjai alacsony glikémiás indexűek, így fogyasztása nem emeli meg hirtelen a vércukorszintet. Rostjai serkentik a bélműködést és mivel gluténmentes, a lisztérzékenyek is bátran fogyaszthatják. Gazdag B1- és B2-vitaminban, amely nagyon jót tesz a bőrnek. A legtöbb B-, E- és K-vitamin a hántolatlan rizs korpájában van.
De nem csak enni és inni érdemes. Ha rizsvízzel mossuk meg az arcunkat, az tisztítja, frissíti, hidratálja és feltölti tápanyagokkal, így a bőr selymes tapintású és fényes lesz. Sőt, ha rendszeresen használjuk, még a pigmentfoltok is eltűnhetnek.
Mártsunk egy vattakorongot a lébe, de csakis akkor, ha sem sót, sem egyéb fűszert nem tartalmaz, majd reggel és este kenjük át vele az arcunkat, nyakunkat, dekoltázsunkat, és hagyjuk, hogy magától elpárologjon. Még a pattanások és az apró véraláfutások ellen is hatásos, hiszen A-, C- vitamin, fenolsav és a flavonoidok találhatók benne. De nem csak a bőrünk, a hajunk is hálás lesz érte. A samponos hajmosás után öblítsük le vízzel, majd a rizs után megmaradt vízzel a hajat, amely ezáltal erősebbé, fényesebbé válik.
A rizs tehát nekünk és a növényeinknek is igazán jót tesz.
_fill_540x300_0.jpg)
