Van egy zöldség, ami érthetetlen módon nem kerül túl gyakran az asztalunkra. Pedig megérdemelné. És persze mi is, hiszen a batáta, vagyis az édesburgonya igazán finom és egészséges. Csak nemrég lett népszerű hazánkban, pedig ez a trópusi növény nagyon könnyen termeszthető és sokféleképpen felhasználható, így érdemes közelebbről is megismerkedni vele.
Kiváló levesként, főételként, de még desszertként is. Ha pedig egyszer batátából készítjük a sült krumplit, megértjük, hogy miért is érdemel sokkal több figyelmet ez az igazán finom zöldség.
Ismerd meg az édesburgonyát
A batáta a trópusokon terem és óriási gazdasági jelentõsége van. Közép-Amerikában őshonos, Európába Kolumbusz Kristóf hozta be. Spanyolországból terjedt el, eleinte mint kerti dísznövény, hiszen fekete levelei és levendula színű, trombitához hasonló virága van.
Azonban kétségtelen, hogy igazán az élelmiszer változata népszerű. Ráadásul nem csupán emberi táplálék, hanem levélhajtásai állati zöldtakarmányként is felhasználhatóak. Az édesburgonya a fejlődő országokban is igen gyakori táplálék. Nem véletlen tehát, hogy a világ élelmezésében betöltött szerepe nagyon jelentős, hiszen egyike a tíz legfontosabb növényünknek. 2004-ben a Tápiói 96 fajta állami elismerésben részesült. Az édesburgonyát elsősorban a gumójáért termesztjük, ami a föld alatt, a növény gyökereinek megvastagodásával keletkezik. A gumó a fényen nem fejlődik.
Alakja és gumójának hossza változó, a gömbölyűtől az orsóformáig terjed. Mérete is jelentős eltéréseket mutat, hiszen a néhány centistől a huszonöt-harminc centiméter hosszúságúig, mindenféle batáta megtalálható. Sőt, akadnak másfél kilós gumók is. A gumók vége általában kihegyezett, a hús színe a fehértől a narancssárgáig terjed.
Az édesburgonya termesztése
Annak ellenére, hogy trópusi növény, hazánkban is sokan fogtak bele a batáta termesztésébe. Ásotthalmon található a legnagyobb batáta termesztő körzet, de bátran termeszthetjük házikertben is.
A batáta, vagy más néven édesburgonya kiváló köretként, főételként és desszertként is. Fotó: Shutterstock
Az édesburgonya termesztése nem igényel különleges szakértelmet, bárki megpróbálkozhat vele. Első alkalommal azonban jobb, ha nem magunk állunk neki a szaporításának, hanem megvásároljuk a palántákat. Ha mégis mi szeretnénk palántázni, akkor február végén a batáta gumót ketté kell vágni, és a vágott felével lefelé fordítva vízbe kell állítani. Fontos, hogy a víz soha ne fogyjon el róla. A gumókon hamarosan meg fog indulni a hajtások növekedése, amelyekből a palánták lesznek. Ezeket a hajtásokat le kell választani a gumóról, amikor elérik a húsz centiméteres hosszúságot, és vízben kell gyökereztetni őket. Amikor a hajtások gyökeret eresztettek, megtörténhet az édesburgonya elültetése.
Először mindenképpen cserépbe ültessük, hogy ne ártsanak meg a gyenge kis növénynek a tavaszi fagyok. Amikor már kellően erős a batáta, és elmúltak a tavaszi, fagyos időszakok, bátran kiültethetjük a kertbe. Mindenképpen napos helyet válasszunk neki, mert a batáta nagyon kedveli a napfényt. Emellett gondoskodjunk róla, hogy rendszeresen és intenzíven öntözzük. Bár a szárazságot is bírja, akkor hoz igazán méretes termést, ha bőségesen ellátjuk vízzel.
A palántákat egy méteres sortávolságra és harminc centiméter tőtávolságra ültessük. Fontos, hogy a palántáknak csak az első két levele legyen a föld felett, a többi része kerüljön a föld alá. Mivel könnyen több méterre is elfuthat, tépjük le az indáit. Ezáltal a gumók is jóval nagyobbak lesznek.
Az édesburgonyát az őszi fagyok előtt kezdjük el betakarítani. A betakarítása nem egyszerű, hiszen a tőtől akár egy méter távolságra is találhatunk gumókat. A gumókat felszedés után kézzel tisztítsuk meg, majd tegyük őket száraz helyre úgy, hogy ne érintkezzenek egymással. 20 Celsius-foknál hűvösebb helyiségben ne tartsuk, mert a gumó nem fogja bírni a hideget. Fontos, hogy a tárolás megfelelő páratartalom mellett történjen.
Mivel a batátának nincs ismert betegsége, nem igényel semmilyen vegyszeres beavatkozást, azonban a különféle rágcsálók szívesen falatoznak belőle.
A batáta megérdemli, hogy sokszor kerüljön az asztalra
A batátának nem csak a gumóját lehet fogyasztani, hanem a leveleit is, amelyekből kiváló saláta készíthető. De a gumót is rengeteg módon elkészíthetjük. Például helyettesíthető vele a burgonya, így lehet főzni, sütni, szárítani, sőt, akár lisztté őrölve is fogyaszthatjuk. Feldolgozott formában bébiételek alkotóeleme, de chipsként is nagyon finom.
A batáta magas C-, B2-, B6-, valamint E-vitamin tartalma, kálium, réz és a mangán tartalma miatt is nagyon egészséges. Alacsony a zsír- és koleszterintartalma, ezért még a cukorbetegek is fogyaszthatják.
Az édesburgonya támogatja a keringést. Jelentős B6-vitamin tartalma miatt segít csökkenteni a magas homocisztein szintet, mely például a szívroham kialakulásáért is felelős. C-vitamin tartalmának köszönhetően ösztönzi az immunrendszer helyes működését, és fontos szerepe van a csontok és a fogak egészségében. De a bőrünk is hálás lehet a fogyasztásáért, hiszen segít a kollagéntermelésben, és a sebek gyógyulási idejét is felgyorsítja.
De ha ez még nem lenne elég meggyőző, el kell, hogy áruljuk, hogy az édesburgonya abban is kiemelkedik a többi zöldség közül, hogy D-vitamint tartalmaz. Ez nem csupán az idegeket, a bőrt és a fogakat védi, de az egészséges csontképzéshez is elengedhetetlen. 100 g édesburgonya 33 mg kalciumot tartalmaz, amely segíti a csontok fejlődését.
Az édesburgonya lassú felszívódású szénhidrátokat tartalmaz. Mivel a felszívódás elnyújtott, így fogyasztása nem emeli meg hirtelen a vércukorszintet, és hosszú ideig lát el minket energiával, hosszan fenntartva így a jóllakottság érzését. Fogyasztásával a stressz is lecsökkenthető, hiszen sok magnézium van benne, mely oldja a stresszt. Emellett fontos szerepet játszik a szív- és érrendszer megfelelő működésében és a vérnyomás stabilizálásában is.
A gumók ezen kívül sok káliumot is tartalmaznak. mely jelentős szerepet tölt be a szívritmus szabályozásában és az idegsejtek közötti jelátvitelben. Segíti az izmok ellazulását és szabályozza a veseműködést. Fogyasztásakor a természetes cukrok lassan szívódnak fel, így nem emeli meg hirtelen a vércukorszintet.
Élénk narancssárga színe már messziről elárulja, hogy sok béta-karotint tartalmaz. Ez a vegyület fontos antioxidáns, ezen kívül az A-vitamin nélkülözhetetlen provitaminja. Ez fontos szerepet játszik az egészséges látás megtartásában. Erős gyulladásgátló hatása van, és segíti a sebek gyógyulását.
A batáta chipsként is finom. Fotó: Shutterstock
A batáta finom és édes, mégis alacsony kalóriatartalmú, úgyhogy bátran készíthetünk belőle édességeket anélkül, hogy a súlyunk miatt kellene szoronganunk. Mivel magas a rosttartalma, így a batáta ráadásul segít az éhségérzet csökkentésében, a rostok emellett hozzájárulnak az emésztési rendszer egészségéhez és segíthetnek a vérnyomás szabályozásában is. A batáta energiatartalma 117 kalória 100 grammban, így bátran fogyasszuk fogyókúra idején is.
Ezen kívül még finom is, így ha igazán különleges és egészséges ételt szeretnénk a családi asztalra tenni, vágjunk bele a batáta termesztésébe, és készítsünk belőle rengeteg finomságot.
