A VPAKG horizontális ültetvénycsoportban vállalható előírás a levélanalízis elvégzése, s annak figyelembe vétele a szeptember 30-ig elkészítendő tápanyag-gazdálkodási terv elkészítésekor.

Fontos azonban, hogy a levélmintákat ne a kötelezően előírt végső dátumra, azaz augusztus 31-re gyűjtsük be, hiszen a nem megfelelő időben szedett növényminták beltartalmi értékei nem megfelelő, sőt félrevezető eredményeket produkálhatnak – írja a nak.hu.

levélanalízis

Nem mindegy, hogy mikor gyűjtjük be a levélmintákat – fotó: pixabay.com

Mint írják, a mintavétel idejének megválasztása pontosan a növény fejlődési fázisához kötődjön, mert az egyes jól behatárolható fázisokban jelentősen változik a levelek tápelem tartalma. Az élettani folyamatok sajátosságai, valamint a környezeti tényezők sajnos sokkal nagyobb eltéréseket okozhatnak, mint azonos feltételek mellet a tápanyagellátás különbségei.

Gyümölcsfélék levélminta vételének ideje és kedvező makroelem tartalom a tápanyagszükséglet számításához és a tápelemek határértékei; sz.a.% (SZŰCS, 2004)

Gyümölcsfaj

N

P

K

Ca

Mg

Mintavétel időszaka

alma

2,3

0,16

1,3

1,5

0,33

VII. 15-VIII. 15

körte, birs, naspolya

2,2

0,23

1,4

1,4

0,40

VII. 15-VIII. 15

szilva

2,7

0,20

2,5

2,4

0,60

VII. 15-VIII. 15

cseresznye, meggy

2,7

0,20

1,7

2,3

0,65

VII. 1-15, szüret után

őszibarack, nektarin, eperfa

3,1

0,22

2,5

2,1

0,50

VIII. eleje

kajszi

2,3

0,20

2,7

1,8

0,50

VII. 15-30

dió

2,8

0,21

2,1

2,0

0,65

VIII. 15-30

málna, szeder

2,9

0,25

1,3

1,1

0,35

VIII. eleje, 5-12. levél

piros ribiszke

2,6

0,25

2,3

2,0

0,35

VII. 1-30

fekete ribiszke

2,8

0,27

1,6

2,0

0,32

VII. 1-30

szőlő

2,7

1,25

1,3

2,5

0,25

Teljes virágzásban (termőhajtásról)

Hogyan kell a mintát begyűjteni?

A mintavételi egység kijelölésénél alapul kell venni a talajmintavételi egységet (5 hektár), amit ezen belül a faj, illetve fajta határol be. A mintavételi egységbe egy faj, illetve egy fajta kerülhet. Vegyes állomány esetén a fő fajt, fajtát kell mintázni. Egy leadott minta minimum 0,1 kg növényi szervet (levél, levélnyél) kell, hogy tartalmazzon.

Egy mintát 50-100 db növény vagy minimum 100 db növényi szerv (levél, levélnyél) képez. Bogyós, csonthéjas és héjas ültetvényekben egy fáról legalább 2 db levelet kell leszedni a fa két, sorközi oldaláról, a koronaszint alsó harmadából. Szőlő esetén a leveleket (levéllemezt) az első fürt szárcsomójáról mintázzuk meg – írja a nak.hu.

Nem szabad mintát gyűjteni:

  • növényvédelmi permetezést követően a munkaügyi várakozási idő leteltéig;
  • lombtrágyázás után legalább 2 hétig;
  • sáros, szennyezett növényekről.

A mintába mindig csak kifejlett, a fajtára jellemző, ép, egészséges, csapadéktól mentes növényt, levelet, illetve levéllemezt lehet szedni. A szegélyhatás elkerülésére a tábla szélső soraiból, illetve a sorok szélső növényeiből nem szabad mintát venni.

A pályázatban vállaltakon túl miért érdemes ültetvényben a megfelelő időben levél és talajmintát gyűjteni?

A tudatos tápanyag-gazdálkodás, a technológia változásai, a felhasznált műtrágyák minőségének javulása révén és a megosztott, hatékonyabb tápanyagellátással az egységnyi terméshez kevesebb tápanyagot kell felhasználni.

A talaj- és a rendszeres levél/növényvizsgálatok költségei többszörösen megtérülhetnek, hiszen a vizsgálati eredmények alapján végzett tápanyag-visszapótlás javítja termesztett növényeink mennyiségi és minőségi mutatóit, a termés biztonságát, egészségesebb állományt biztosít, valamint racionalizálja a műtrágya-felhasználást.

Azonban ne csak az abszolút értékeket vegyük figyelembe, hanem a tápelem arányokat is, hiszen sok esetben a kedvezőtlen elemarányok okozzák a bajt (foszfor-cink, kálium-kalcium antagonizmus). Érdemes tehát a növényeinkről is évente „vérképet” kapni a laboratóriumi eredmények alapján! – tanácsolja a nak.hu.