A boltok polcain, az éttermek étlapjain egyre több magyar terméket látni, de ahhoz, hogy a hazai előállítású alaptermékek és a belőlük előállított élelmiszerek bekerüljenek a kiskereskedelembe, a vendéglátásba és ezáltal a magyar háztartásokba, ismerni kell a termelőknek az étkeztetőket, vendéglátókat és nem utolsó sorban azt a fogyasztói igényt, amely a termékelőállítás és termékfelhasználás alapját adja.

Azonban ez fordítva is igaz. A hazai vendéglátók és kiskereskedelmi egységek különböző programok és felhívások keretében kínálják a lehetőségeiket, keresik a fogyasztói igényt kiszolgáló alaptermékeket és élelmiszereket, melyről tájékoztatják is a termelőket – írja a nak.hu.

sajtok

Ha elfogadják és kiválasztják a beszállítót, azt követően állandó minőséget, pontos szállítási határidőket és megfelelőséget igazoló dokumentumokat várnak el – fotó: pixabay.com

Ügyelni kell az élelmiszer-biztonságra

A vendéglátók tevékenysége és kínálata széles palettán mozog, a falusi kisebb vendéglátó egységektől egészen a csúcsgasztronómiát képviselő éttermekig. Az igényes vendéglátásban és települések konyháin, valamint a kiskereskedelmi láncoknál is felmerült a kereslet a kistermelői és más helyi termelői alapanyagok, késztermékek iránt.

A magyar kistermelők portékáit keresve a vendéglátóknak és kiskereskedőknek a termék minősége mellett ügyelniük kell az élelmiszer-biztonságra. A beszállítói megállapodások megkötése előtt megnézik a gazdaságot, illetve különböző programjaikat is feltételekkel hirdetik meg és megfigyelik a termelési környezetet, technológiát és a higiénés állapotokat.

Ha elfogadják és kiválasztják a beszállítót, azt követően állandó minőséget, pontos szállítási határidőket és megfelelőséget igazoló dokumentumokat (pl. permetezési naplót, állatorvosi igazolásokat, termékspecifikációkat, önellenőrzési laboratóriumi eredményeket) várnak el.

Kérik a kistermelőktől a regisztrációs számot és minden beszállítótól a „FELIR számot” is, amelynek hiányában nem fogadhatják be a legjobb minőségű terméket sem – olvasható a nak.hu cikkében.

A fogyasztói asztalra biztonságos hazai élelmiszer és hazai alapanyagból elkészített étel kerülhet

Több vendéglátó egység és kiskereskedelmi lánc által indított program kizárólag magyar alapanyagokra és termékekre épül, hazai termelőktől. A programok során egymásra találva mindkét fél nyer.

A termelő tovább növeli a saját alapanyagai és késztermékei kínálatát, míg a vendéglátásban és a boltok polcain megnő a magyar termelői beszállítók száma. Így a fogyasztói asztalra biztonságos hazai élelmiszer és hazai alapanyagból elkészített étel kerül.

A hazai alapanyagok használata nemcsak a frissesség és a minőség záloga, hanem fontos lépés az ökológiai lábnyomunk csökkentése és a fenntartható célkitűzések elérése felé is, hiszen a hazai alapanyagok, termékek használatával jelentősen csökkenhet a szállításból adódó környezeti terhelésük is.

lekvár

Több vendéglátó egység és kiskereskedelmi lánc által indított program kizárólag magyar alapanyagokra és termékekre épül, hazai termelőktől – fotó: pixabay.com

Termelői hálózatokat kellene kialakítani

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara rendezvényein és kiadványaiban ezért folyamatosan promótálja a termelőket, hogy azok beszállítói lehessenek a kiskereskedelmi láncoknak és vendéglátóknak. Ehhez azonban mind helyi, mind országos szinten ismeretátadásra, a lehetőségek bővítésére és termelői hálózatok kialakítására van szükség.

Ezt segítve a kamara a rendezvényein a fenntarthatóság, a környezettudatos jövő és a gasztronómia hagyománya mellett elkötelezett a termelők piacra jutásában és kiemelten fontosnak tartja a rövid élelmiszer-láncban a magyar élelmiszerek és azok felhasználásával a hagyományos receptek alapján elkészült ételek hazánkban történő felhasználását.

Céljuk, hogy egyre több magyar termelő alapanyagait becsatornázzák a magyar vendéglátásba, közétkeztetésbe és kiskereskedelembe. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal a szolgáltatók, beszállítók, termelők informálódásának segítésére egy közétkeztetési aloldalt működtet, melyen megtalálhatóak olyan adatbázisok, keresőfelületek melyekben többek között szerepelnek TÉSZ-ek, TCS-k, piacszervezők, élelmiszer-előállítók, kistermelők, ökotermelők is.