A fűszerek amellett, hogy gazdagítják az ételeink ízét, jelentős hatást gyakorolnak a szervezetünk hőháztartására is. Őseink ezt a tudást generációról generációra adták tovább, és megfigyeléseiket napjainkban már a modern tudomány is elismeri.

A fűszerek termikus hatásainak különösen az ázsiai gyógyászati rendszerek, mint az ayurvéda vagy a hagyományos kínai orvoslás tulajdonítanak kiemelt jelentőséget, de ezeknek az ismereteknek mi is nagy hasznát vehetjük – írja az egy.hu.

fűszer

A legerősebb melegítő hatással bíró fűszerek közé tartozik a fekete bors, a kurkuma, a kardamom, az ánizs, a csillagánizs, a curry, a pirospaprika, a szegfűszeg, a szerecsendió és a fokhagyma – fotó: pixabay.com

Hideg és meleg egyensúlya – a harmónia megteremtése

Minden egyes ételünk elkészítésénél harmóniára törekszünk, ahogy ezt az elvet követjük a családi asztal megterítésekor és a felszolgált ételek egymáshoz való viszonyának megtervezése során is.

A belső harmónia kialakításában és fenntartásában a táplálkozás is főszerepet kap, ennek részét képezik az okosan megválasztott fűszerek is.

A fűszerek testünk hőháztartására gyakorolt hatása nem csak népi hagyomány, hanem olyan összetett élettani folyamatok eredménye, amit a modern fiziológia és biokémia tudománya egyre alaposabban megismer. A fűszerek termikus hatása három fő mechanizmus révén tud érvényesülni: ez a metabolikus aktiváció, a vérkeringés-szabályozás és a neurokémiai folyamatok.

  • Metabolikus aktiváció és hőtermelés – a melegítő hatású fűszerek fokozzák a test anyagcseréjét:
    • a gyömbérben lévő gingerol vagy a fekete borsban található piperin közvetlen hatást gyakorol a sejtek energiatermelő képességére – aktiválják a mitokondriális funkciókat, emelik a sejtek oxigénfogyasztását, mindez pedig fokozott hőtermeléssel jár.
    • a kurkuma hatóanyaga, a kurkumin képes befolyásolni a barna zsírszövet működését, ami központi szerepet játszik a hőtermelésben. A barna zsírszövet aktivitásának fokozásával a szervezet hatékonyabban fogja termelni a hőt – ez hideg környezetben még kifejezettebben érvényesül.
  • Vérkeringés-élettani mechanizmusok – a fűszerek termikus hatásának másik lényeges eleme a vérkeringés befolyásolása:
    • a chili paprikában található kapszaicin képes tágítani a vérereket, ami fokozott véráramláshoz és ennek következtében hőleadáshoz vagy hőfelvételhez vezet.
    • a fahéjban található fahéjaldehid javítani tudja a perifériás keringést, amely melegítő hatást fejt ki, és segíti a test hőszabályozó mechanizmusait.
    • a kardamom is hasonló módon hat, az erek tágítása révén befolyásolja a test hőháztartását.
  • Neurokémiai és hormonális szabályozás – jó példa erre a gyömbér, ami befolyásolni tudja a szerotonin és a dopamin szintjét, ami amellett, hogy hangulatjavító hatással bír, részt vesz a testhőmérséklet szabályozásában is.

Klasszikus példája a hűsítő hatású vegyületeknek a mentában található mentol, ami a hideg receptorok stimulálásával hoz létre hűvös érzetet: az az agy úgy érzékeli, mintha a test lehűlt volna, valójában azonban nem történt hőmérséklet-csökkenés.

A fűszerek egy része adaptogén tulajdonsággal is rendelkezik, azaz segítik a szervezetünket alkalmazkodni a környezeti változásokhoz. A szegfűszeg és a kurkuma nemcsak hőszabályozó hatásúak, hanem gyulladáscsökkentő és immunerősítő képességgel is rendelkeznek.

Melegítő fűszerek segíthetnek a hideg napokon

Télen szinte természetes ösztönünk, hogy olyan ételeket fogyasszunk, amelyek felmelegítenek bennünket. Az egyik legerősebb melegítő hatású fűszer a gyömbér, amely nemcsak belülről melegít, hanem serkenti a vérkeringést is. A hideg téli napokon egy csésze forró gyömbértea azonnal átmelegíti testünket. Szintén kiváló választás lehet a fahéjtea, különösen reggel, amikor az induláshoz a szervezetünknek extra energiára van szüksége.

A legerősebb melegítő hatással bíró fűszerek közé tartozik a fekete bors, a kurkuma,kardamom, az ánizs, a csillagánizs, a curry, a pirospaprika, a szegfűszeg, a szerecsendió és a fokhagyma. Ezek a hozzávalók egyrészt fokozzák az ételeink ízét, másrészt a természetes melegítő tulajdonságaik által hozzájárulnak a szervezetünk megfelelő belső hőmérsékletének fenntartásához is. Számos hagyományos téli étel és ital tartalmazza ezeket a fűszereket: ilyen a forralt bor is, ami az ünnepi hangulat közkedvelt kísérője, a benne lévő fahéj és szegfűszeg nemcsak az aromájával, hanem a melegítő hatásával is hozzájárul a kellemes érzethez.

fűszernövények

A fűszerek amellett, hogy gazdagítják az ételeink ízét, jelentős hatást gyakorolnak a szervezetünk hőháztartására is – fotó: pixabay.com

A fűszerek kedvező melegítő hatása az elkészített étel alapanyagaival való harmóniában érvényesül a legoptimálisabban. Melegítő hatású húsfélék a vörös húsok, – a marha, a bárány, a sertés, a vadászott állatokból származó húsok és a kacsa. Szintén hozzájárulhatnak a test melegítéséhez az olajos magvak – a dió, mogyoró és a gesztenye – a gazdag tápanyagtartalmuk és a kalóriák hőtermelő képessége miatt.

A zöldségek közül melegítő élelmiszerek közé sorolandó a cékla, a káposztafélék –  kelkáposzta és fejes káposzta – a sütőtök, valamint a hagymafélék, amelyek nemcsak a tápértékükkel, hanem a belső hőtermelő tulajdonságaikkal is támogathatják a szervezetet. A hüvelyesek – például a bab és a lencse – melegítő tulajdonságokat hordoznak, hiszen magas rosttartalmuk segíthet a tartósabb energiaellátásban és hőtermelésben.

Hűsítő fűszerekkel elviselhetőbbek a melegebb napok

A nyári hőségben mindenki hűsítő hatású ételekre és fűszerekre vágyik. Az egyik legismertebb hűsítő fűszernövény a menta, amely a frissítő hatását a benne található mentolnak köszönheti.

A koriander szintén rendelkezik hűsítő tulajdonságokkal, kedvelt hozzávalója a különböző savanyúságoknak. Az indiai konyha kedvelt fűszereinek egyike a kömény, ami mérsékelt hűsítő hatással bír, ezért gyakran alkalmazzák nyári ételekben. A római kömény pedig amellett, hogy hűsít, még segíti az emésztést is, ami fontos lehet a forró nyári napokon, amikor a szervezetünk eredendően nehezebben dolgozza fel a nehéz ételeket. Érdemes megemlíteni a balzsamos tárkonyt is, ami nemcsak a bárányhúshoz kiváló ízesítő, de a salátáknak és a mártásoknak is különleges ízt ad.

Kulturális különbségek vannak a fűszerhasználatban

Az egyes kultúrák fűszerhasználata szoros összefüggést mutat az adott régió éghajlati viszonyaival.

  • a mediterrán térségben gyakran használják a bazsalikomot és az oregánót – ezek mérsékelt hatással bírnak a test hőháztartására
  • a távol-keleti konyhában a csillagánizs és a szegfűszeg gyakori használata jellemző, amelyek erős melegítő hatással rendelkeznek
  • az észak-afrikai térségben dominálnak a harissa és a ras el hanout fűszerkeverékek, amelyek erőteljes melegítő hatásuk révén segítenek a hideg sivatagi éjszakák átvészelésében
  • a délkelet-ázsiai konyhában jellemző a citromfű és a galangal használata, amelyek a hűsítő tulajdonságaikkal elviselhetőbbé teszik a trópusi éghajlatot

Alkalmazzuk tudatosan a fűszereket

Fontos tudni, hogy a fűszerek hatása egyénenként eltérő lehet. Sok tényező befolyásolhatja, – a genetikai háttér, az anyagcsere-típus, a hormonális állapot – hogy egy adott fűszer hogyan hat az adott szervezetben. Különösen fontos ezt figyelembe venni bizonyos egészségügyi állapotok esetén, amikor egy-egy fűszer használata nem ajánlott vagy csak korlátozottan lehet élni vele.

A fűszerek termikus hatásának kihasználásához lényeges az optimális mennyiség és kombináció megválasztása is. A melegítő fűszereket célszerű fokozatosan bevezetni az étrendünkbe, kisebb mennyiségekkel kezdve. A hűsítő fűszerek esetében is a mértékletesség elvét alkalmazzuk, a túlzásba vitt használatuk ugyanis megterhelő lehet az emésztőrendszer számára.

Fűszerhasználatunkat érdemes az évszakok változásához igazítani, így természetes módon is támogathatjuk a szervezetünk alkalmazkodását a környezeti változásokhoz.

Indexkép: pixabay.com