Kínai és japán intézmények kutatóinak az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) megjelent tanulmánya szerint a libát Kínában mintegy hétezer éve háziasíthatták, vagyis az eddigi feltételezésekkel ellentétben korábban, mint a csirkét.
A libát Kínában mintegy hétezer éve háziasíthatták — fotó: pixabay.com
Szénizotópos technikát alkalmaztak
A csirke háziasításának ideje egyelőre vitatott, a kutatást vezető tudós szerint a legáltalánosabban elfogadott tudományos konklúzió az, hogy a csirke háziasítása legkorábban több mint kétezer éve történt Indiában. A kutatók által vizsgált libacsontok korát szénizotópos technikával határozták meg. További módszerekkel pedig egyéb jellemzőket, például a madarak kimúlásakor betöltött korát tanulmányozták.
A vizsgálat szerint a libák a helyszínen termesztett rizzsel táplálkozhattak
A csontokat a mai kelet-kínai Csöcsiang tartományban található kőkorszaki település helyszínén találták, ahol vadászatra és gyűjtögetésre, valamint részben földművelésre alapuló életmódot folytató emberek éltek. A 232 csontmaradvány közül négy származott 8 és 16 hetes kislibáktól. A kutatók ennek alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a kislibák a településen kelhettek ki, mert vadlibák nem éltek a közelben.
A csontokban talált anyagokból azt állapították meg, hogy a libák a helyszínen termesztett rizzsel táplálkozhattak, ami eltér a vadlibák szokásaitól. A felnőtt példányok mérete pedig nagyjából egységes volt, ami szintén a fogságban tenyésztett állatok jellemzője.
Kína világelső a libahús termelésében
Mint a Sixth Tone cikke rámutat, bár Kína világelső a libahús termelésében, egyáltalán nem tekinthető a kínai konyha fő hozzávalói egyikének. Csakúgy, mint a világ több másik országában, Kínában is a csirke a legelterjedtebb háztáji baromfi.
A tanulmány vezető szerzője elmondta, a libák a kőkorszaki közösség számára sem jelentették az elsődleges húsforrást, ugyanis abban az időben a szarvas- és kacsahús fogyasztása volt gyakoribb.
