Ön mindig hangsúlyozza, hogy az agrár felsőoktatásnak nagy szerepe van a precíziós gazdálkodás elterjesztésében.
A fenntartható gazdálkodás és a precíziós mezőgazdaság elterjesztésében rendkívül nagy felelőssége van az agrár felsőoktatásnak, több oldalról is. Az ismereteket természettudományos alapokra kell helyezni, ugyanakkor a mezőgazdaság-tudomány legújabb kutatási eredményeit fejlesztéssé, innovációvá kell alakítani. Az eredmények akkor értékesek, ha a gyakorlatnak átadhatók és a vállalatok erre fogékonyak és alkalmazzák.
Az összes új tudományos eredmény próbája az, hogy mennyibe kerül és milyen hasznot hoz – fotó: Agroinform.hu
A Debreceni Egyetem nagyon kedvező helyzetben van, mert a Felsőoktatási Kiválósági Programban a vízkutatási ernyőprogramon belül precíziós gazdálkodással foglalkozunk. 20 évvel a felsőoktatás integrációja után büszkén mondhatom, mint az egyetem korábbi rektora is: nagyon sikeres, hogy a mezőgazdaság-tudományi kar mellett a természettudományi kar, az informatikai kar, de különösen a gazdálkodástudományi kar is jelentősen részt vesz benne.
Az összes új tudományos eredmény próbája az, hogy mennyibe kerül és milyen hasznot hoz.
A Debreceni Egyetem élen jár a mérnökök számára meghirdetett, precíziós gazdálkodással foglalkozó posztgraduális képzésben, és jól láthatók már az eredményei. Fontos előrelépés volt, hogy 3 évvel ezelőtt a régi-új ötéves agrármérnökképzésben emelt óraszámban kezdtük oktatni a precíziós gazdálkodás alapjait, gyakorlatát. 2022-ben már olyan agrármérnökök végeznek, akik rövid gyakorlat után képesek lesznek ezeket a modern technológiákat alkalmazni a termelésben. A Debreceni Egyetem arra számít hosszabb távon, hogy más alapképzettségű hallgatókat is vonzani fog a mezőgazdaság. A mi felelősségünk abban áll, hogy az első tapasztalatok alapján kialakítsuk az új oktatási rendet.
.jpg)
A fenntartható gazdálkodás és a precíziós mezőgazdaság elterjesztésében rendkívül nagy felelőssége van az agrár felsőoktatásnak – fotó: Agroinform.hu
A vízkutatás régóta fontos témája az egyetemnek, és szervesen kapcsolódik is a precíziós mezőgazdasághoz.
Debrecennek sok évtizedes hagyománya van a szántóföldi vízgazdálkodásban, és mindig is élen járt a természetes csapadékvíz felhasználásának, hatékonyságának növelésében és az öntözés kérdésében. Európában a mi egyetemünkön van egyedül olyan szántóföldi tartamkísérlet, amely most már közel 4 évtizede minden évben öntözés nélküli, természetes csapadék mellett végez kutatásokat, illetve ennek megvan a teljes öntözött változata.
Magyarországon ma a vízellátás a szűk keresztmetszet, a mi adatbázisunkból pedig fel lehet használni a mért vízgazdálkodási eredményeinket a termelésben a tenyészidőszak során.
A fenntartható gazdálkodás nem egyenlő a „fogyókúrával”, fogalmazott az egyik beszélgetésben...
Ma sokan odateszik valami elé a fenntartható jelzőt. Valóban nagyon fontos a fenntarthatóság megvalósítása, és nagyok sok jellemzőjét szokták felsorolni, például hogy ne terhelje a környezetet, hogy biztosítsa a jövő generációjának megélhetését, de nem sokszor hangzik el, hogy
a fenntarthatóságot úgy lehet a legjobban megvalósítani, ha kellő felelősséggel végezzük a gazdálkodást, 3-5 évre tervezünk.
Igazi hatékony gazdálkodást pedig akkor tudunk folytatni, ha maximálisan hasznosítjuk az új tudományos eredményeket az adott kor színvonalán, azaz jövedelmező gazdálkodás történik. Hiszen ebből a jövedelemből lehet megvalósítani az újabb és újabb fejlesztéseket, biztosítva a fenntarthatóságot. Ez a gazdálkodás tehát valóban nem „fogyókúrát” jelent.
