A Bill Gates és Richard Banson milliárdosok által támogatott Upside Foods termékét emberi fogyasztásra alkalmasnak találta az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala (FDA), azonban úgy tűnik, hogy leghamarabb a 2030-as években hódíthat teret a laboratóriumi húsgyártás – írja a napi.hu.
Miért nem alkalmas a technológia jelenleg a tömeggyártásra?
Az élőállat leölése nélkül, annak izomszövetéből bioreaktorban kitenyésztett hús előállítása rendkívül költséges és lassú folyamat, így a jelenlegi technológia egyelőre nem alkalmas a tömeggyártásra. Ugyanis a hús növesztéséhez szükséges aminosavakat és vitaminokat tartalmazó szérum grammonként 260 dollárba, azaz körülbelül 90.000 forintba kerül, és ez mindössze egyetlen húspogácsa legyártásához elegendő. Egyelőre tehát nincs reális lehetőség arra, hogy a laboratóriumi hús érdemi részesedésre tegyen szert a globális húspiacon.
A kereskedelmi forgalmazáshoz szükség lenne az Egyesült Államok mezőgazdasági minisztériumának (USDA) az engedélyére is, azonban ha ezeket az engedélyeket sikerülne is megszerezni, akkor is csak a prémium kategóriában jelenhetne meg a sejttenyésztett hús. Ám nemcsak a magas előállítási költségek, hanem a gyártási folyamatok sem teszik még lehetővé a tömeges termelést.
Egyelőre még a legtöbb országban zajlik annak a vizsgálata, hogy egy új élelmiszer tulajdonságai mennyiben felelnek meg az emberi fogyasztáshoz szükséges kritériumoknak. Ezzel azonban valószínűleg nem lesz gond, minthogy a laboratóriumi hús szinte minden tulajdonságában megegyezik a hagyományos állati termékkel.
A laboratóriumi hús forgalmazását eddig kizárólag Szingapúr engedélyezte 2020-ban, de az ott engedélyezett termékeket is csak jelentős veszteséggel sikerül értékesíteni.
A laboratóriumi hús forgalmazását eddig kizárólag Szingapúr engedélyezte – illusztráció: Shutterstock
Hatalmas összegek érkeznek a befektetőktől
Jelenleg több mint száz startup foglalkozik azzal, hogy minél előbb nagy tételben tudjon előállítani megfizethető áron laboratóriumi húst. 2021-ben 1,4 milliárd dollár, azaz körülbelül 500 milliárd forint érkezett a befektetőktől a gyors és nagyüzemi termelés érdekében folytatott kutatásokra. Egyébként a húsipar sem zárkózik el az új megoldástól, a legnagyobb globális húsipari szereplők is jelentős összegekkel vesznek részt a kutatásokban.
Valóban környezetkímélőbb, mint a hagyományos állattartás?
Bár a laboratóriumi húst mint a klímaváltozás-ellenes csodafegyvert emlegetik, és egyes felmérések szerint az új technológiával 97 százalékkal csökkenthető lenne a mezőgazdaság károsanyag-kibocsátása, sokan ezzel kapcsolatban is szkeptikusak. Ugyanis a magas energiaigényű sejtszaporítás csak abban az esetben jár kisebb környezetterheléssel a hagyományos állattartásnál, ha a folyamatokhoz teljes egészében megújuló energiát használnak fel.
A fogyasztókból komoly ellenérzést vált ki a technológia – fotó: Shutterstock
Nem mellékes az sem, hogy a fogyasztókból is komoly ellenérzést vált ki a technológia és a laboratóriumban előállított hús gondolata, hiszen a speciális táptalaj, amelyre szükség van, olyan összetevőket is tartalmaz, mint például szarvasmarha-embrió és az élő állat vére.
A másik alternatívát a növényi alapanyagokból készült hús jelenti, azonban azt a fogyasztók egyszerűen elutasították.
