A törvény célkitűzése, hogy a magyar termőföld ne lehessen spekuláció tárgya, és alapvető módon magyar tulajdonban maradjon. Mindemellett a külföldiek földvásárlási moratóriumának megszűnése azt is jelenti, hogy az uniós polgárok - amennyiben megfelelnek a törvényi előírásoknak - ugyanolyan elbírálás alá esnek, mintha belföldiek lennének. Ezért ír elő az életbe lépő új földtörvény a magyar termőföld megszerzésére olyan szabályokat, amelyek szavatolják a törvényalkotó alapvető célkitűzését, a magyar termőföld magyar tulajdonban maradását. A kormány ezért is kezelte kiemelten, a parlamenti képviselők többségével együtt a törvényalkotási folyamatban a magyar termőföld védelmét. Így a földforgalom alapelveit rögzítő új földtörvény egyértelműsíti, hogy a magyar termőföld a helyben lakó gazdáké, és ezzel egy 1100 éves vita végére került pont. Ennek érdekében a kormány megalkotta a földműves jogi fogalmát - ez lényegében agrárvégzettséggel vagy hároméves gyakorlattal rendelkező gazdát jelenti - és "bebetonozta" azokat a védelmi rendszereket is, amelyek garantálják, hogy a belföldi és külföldi spekulánsok ne juthassanak magyar termőföldhöz.
A fontosabb garanciák között szerepel egyebek mellett: az elővásárlási és elő-haszonbérleti sorrend, a helyi földbizottságok működése, valamint az, hogy csak földműves szerezhet földet, továbbá az is, hogy a zsebszerződéssel jogellenesen való termőföldhöz jutást, és annak kísérletét is szankcionálja az új Büntető törvénykönyv. Ezek mind olyan elemei az új földtörvénynek, amelyek korábban nem szerepeltek a vonatkozó jogszabályokban. A kormány célja az is, hogy a magyar termőföld 80 százaléka ne a nagyüzemek használatában, hanem a családi gazdaságok művelésében legyen. Ezért a családi gazdaságok megerősítése fontos szempont volt az új földtörvény megalkotásakor.
A zsebszerződések elleni küzdelem szintén fontos része a magyar termőföld védelmének. Ezért vált büntető jogi fogalommá a zsebszerződés. A földspekuláció elleni harc eredményességét szavatolja a földforgalmi törvény is, amely előírja, hogy a termőföld adás-vételeket a jövőben csak az állam által előállított biztonsági jellel rendelkező okmányon lehet megkötni. További garancia az állami elővásárlási jog rögzítése, valamint - a természetvédelmi területek esetében - a kisajátítás lehetőségének biztosítása. A május elsején életbe lépő, de már elfogadott mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényen a kormány némileg változtatna. A VM szerint a földforgalmi jogszabály minimális módosításáról van szó, amelyet az tesz szükségessé, hogy a vidékfejlesztési tárca tudomására jutott: Brüsszelben felmerült, hogy a helyi földbizottságok megválasztása legitimációs gondokat okozhat, ha azokat a helyi földművesek - a helyben földhasználati joggal rendelkező gazdák - képviselői saját maguk közül választják. Ezért volna szükség a jogszabály-módosításra. Ennek egyik lehetséges módja lenne, hogy a helyi földbizottságokat a helyi képviselőtestület választaná meg a helyi gazdák közül. Így a legitimáció egyértelműen biztosított lenne, de a törvényt az Országgyűlésnek kell módosítania. A szakértők azonban hangsúlyozzák: a helyi földbizottságok megalakítása és működése csak az egyik garanciális elem, amely biztosítja, hogy ne kerülhessen magyar termőföld külföldiek kezébe május elseje után se.
Termőföldet Magyarországon - a moratórium lejártát követően is - csak magánszemély szerezhet, de csak olyan magánszemély, aki megfelel a földműves fogalomnak; nem tulajdonolhat senki 300 hektárnál nagyobb földterületet; továbbá a földszerzéshez hatósági jóváhagyás szükséges; továbbá a helyi földbizottságok minden tulajdonjog szerzés esetében vétójoggal rendelkeznek.
