A Magyar Bankholding a 2023-as PREGA finance corner támogatójaként volt jelen a rendezvényen, Hollósi Dávid, az MKB Bank Nyrt. és a Takarékbank Zrt. Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója az első napon szervezett panelbeszélgetésben vett részt, illetve a Magyar Bankholding szakértői folyamatosan pénzügyi tanácsadási lehetőséggel álltak az érdeklődő gazdálkodók, cégvezetők számára a rendezvény 2 napja alatt.
Hollósi Dávid arra világított rá a "Legfőbb kihívások, új megközelítések a 2023-30 közötti növénytermesztésben – gépészeti, technológiai, finanszírozási szempontból" panelbeszélgetés során hogy Magyarországon egészen átalakul a finanszírozás kérdése, az "olcsó pénz" korszaka megszűnt, 2,3-3 százalékos kamatok helyett 15-20 százalékos kamatszintekkel érhetőek el a hiteltermékek. Mindeközben viszont olyan célok elérésében kell nagy részt vállalnia az agráriumnak is, mint például karbonsemlegessé tenni Európát 2050-ig. Tudomásul kell venni azt a tényt is, hogy továbbra is a "fogyasztó a király", akkor tudunk versenyképesek maradni, ha az ő igényeiket szolgáljuk ki.
Hollósi Dávid: az "olcsó pénz" korszaka megszűnt Magyarországon – Fotó: Agroinform
Meglehetősen bonyolultnak tűnik a mátrix, Héjja Csabát, az MKB Bank Nyrt. és a Takarékbank Zrt. Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának szenior agrárelemzőjét a Magyar Bankholding PREGA-n felállított standján arra kértük, hogy mutasson igazodási pontokat a magyar gazdák és a fogyasztók számára. Interjú Héjja Csabával.
Agroinform: Az utóbbi egy évben az volt a pénzügyi kérdések fókuszában, hogy gyenge a forint. 2022 decemberében azonban megváltozott ez a trend, mindez mit jelent a magyar agrárium számára?
Héjja Csaba: A forint erősödésének egyik fundamentuma az, hogy az európai földgázárak megindultak lefelé. Ami pedig az erősödésnek szinte közvetlen hatása az agráriumra nézve, hogy többek között ezért is csökkennek Magyarországon a terményárak, ami a szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozó gazdálkodók számára hatalmas kihívást jelent a megemelkedett termelési költségek mellett.
Héjja Csaba "Pénzre váltható adat – Milyen információkra van szükség a finanszírozási döntéshozatalban" címmel tartott előadást a PREGA-n 2023. február 8-án – Fotó: Agroinform
A gyenge forint támogatja az exportot és rontja az importot, most viszont pont fordított a helyzet. Úgy tűnik azonban, hogy például az ukrán gabona beáramlásának hulláma lecsengőben van, tavaly év végén körülbelül másfél millió tonna gabona és olajos mag érkezett Ukrajnából. Ebből körülbelül 900 ezer-1 millió tonna volt a kukorica.
A gabonaárak csökkenése egyébként már látszik a takarmányárak alakulásán is, a decemberi adatok már azt mutatják, hogy megállt a takarmányárak meredek emelkedése.
Nehéz volt a 2022-es év az állattenyésztésben, de azt gondolom, hogy az átlag feletti hatékonysággal működő telepek már végre önköltség felett tudtak termelni év végére, a baromfi és a sertés ára némileg lekövette a takarmányárak tavalyi növekedését is.
Hosszabb távon úgy gondolom, további korrekció várható a takarmányárakban, és amellett, hogy hamarosan az enyhébb hónapok következnek, az is bizakodásra adhat okot az állattenyésztési ágazatban, hogy a következő negyedévi energia-szerződéseket már valószínűleg alacsonyabb árakon tudják megkötni a termelők.
Ha majd valamikor összehasonlítjuk 2022 és 2023 első félévét, akkor azt fogjuk látni, hogy 2023 első féléve lényegesen könnyebb az állattenyésztésben.
A terményárak ingadozása, a mezőgazdasági termelés költségeinek emelkedése, a nehezebb finanszírozási környezet a fogyasztók számára sem sétagalopp. Miért ilyen magas hazánkban a élelmiszerinfláció?
Az élelmiszerinfláció szintje közvetlenül összekapcsolódók az élelmiszeripar teljesítményével, néhány lényeges tényező együttállásából alakult ki a jelenlegi helyzet:
- Magyarország kifejezett erős alapanyag-termelési potenciállal rendelkezik, gabonából alapvetően önellátók vagyunk, sőt exportra is termelünk, de például sertéshúsból is nagyrészt fedezni tudjuk a hazai szükségletet.
- Ehhez az erős alapanyag-termeléshez egy (most még) kevésbé hatékony élelmiszeripar kapcsolódik. Energiahatékonyság és munkaerő-hatékonyságban gyakorlatilag a régió szintjén vagyunk, nem emelkedünk ki belőle, pedig nagyobb az agrárpotenciálunk, arányaiban több a szántóterület, több a gazdálkodó.
- Az is tény, hogy 2022 a gyenge forint éve volt, rengeteg importból érkező csomagolóanyag árát nagy mértékben megemelte, és szintén importból érkezik az energia nagy része, az élelmiszeripar költségei rendkívüli módon megnövekedtek.
- Az élelmiszeripar ráadásul meglehetősen nagy hitelállománnyal rendelkezik, a néhány évvel ezelőtti 2,5-3 százalékos kamatok helyett viszont 16 százalék körüli kamatszinteket kell viselniük.
- A magasabb feldolgozottságú élelmiszerek áfája egytől egyig 27 százalék, ami szintén nem az olcsóbb élelmiszer biztosítéka.
Ami magas kamatszintek mellett is megtérül: energiahatékonyságot célzó beruházások és precíziós fejlesztések – Fotó: Agroinform
Ha ezzel a gazdasági környezettel nem 2022-ben, hanem 2024-25-ben találkozik a magyar élelmiszeripar, egészen másról beszélgetnénk most. Ugyanis rengeteg beruházás, fejlesztés, modernizáció van folyamatban az élelmiszeriparban, 2016 óta az 1000 főre vetített élelmiszeripari beruházások volumenében megelőzzük a lengyeleket.
De az érdemi hatékonyságnövekedés csak akkor lesz látható, ha ezek az üzemek az elméleti kapacitásukat gyakorlatban is elérik, ami hosszabb idő, mint amennyi eltelt a nagyobb beruházások megvalósítása óta. Azt lehet mondani, hogy az élelmiszer-előállítás szempontjából nagyon rossz pillanatban következett be az alapanyagár-emelkedés, mert a beruházások érdemi eredménye még pont nem érzékelhető.
Új időszak elején vagyunk, hamarosan elkezdhetik beadni a gazdálkodók a kérelmeket a területalapú támogatásokra, és azután soha nem látott összegben lesznek kiírva beruházási pályázatok. Milyen kamatszintek lesznek majd akkor, és jelenleg milyen finanszírozási lehetőségek állnak rendelkezésre?
Én azt gondolom, hogy mire az új pályázati felhívások elkezdenek megjelenni, 2023 második felében, addigra jóval enyhébb lesz a kamatkörnyezet, és könnyebben lehet majd hitelhez jutni. A gazdálkodóknak a finanszírozásban jelenleg a Széchenyi Kártya Program nettó 4-5 százalékos kamatszinttel elérhető termékei nyújthatnak segítséget. A területalapú támogatások pedig most valóban jövedelempótlóak lesznek, nem a profitmaximalizálás eszközeiként kell ezekre tekintenünk.
Az élelmiszeriparban viszont most további új fejlesztési lehetőségeket biztosít a Baross Gábor Úraiparosítási Hitelprogram, amely olcsó forrást kínál a vállalkozások számára. A program keretét nemrég 700 milliárdról 1000 milliárd forintra emelték. A futamidő végéig fix kamattal érhetők el ezek a hiteltermékek, forinthitel esetén maximum 6 százalékos, euróhitel esetében pedig maximum 3,5 százalékos kamatszinttel. A program az energiahatékonyságot javító beruházásokhoz még ennél is kedvezőbb feltételeket kínál.
Ezen túl pedig a gyármentő program és az energiaintenzív vállalkozásokat támogató program is előrelépési lehetőséget jelent az élelmiszeripar számára.
Mi az a beruházás, amibe a jelenlegi gazdasági helyzetben is érdemes belevágni?
Ami még magas kamatszintek mellett is megtérülő beruházás, az egyértelműen az energiahatékonyságot célzó fejlesztés. A beruházási költségek emelkedésének mértéke nem akkora, mint a beruházással megspórolható energia értéke, így egy energiahatékonysági beruházás most is kigazdálkodható. És nem kell feltétlenül arra gondolni, hogy építünk egy teljesen új állattartó telepet, azzal is óriási összegeket lehet most megtakarítani, ha LED-re cseréljük egy állattartó istálló fénycsöveit vagy korszerűsítjük a szellőztető rendszert, mindamellett egy jobb szellőztető rendszerrel az állati termék előállítása is hatékonyabb lehet.
A szántóföldi növénytermesztésben pedig egyértelműen a modernizációs, az inputanyagok okszerű felhasználást biztosító gépberuházások, precíziós technológiákba, szolgáltatásokba való befektetés az, ami megtérül. A precíziós gazdálkodásra való áttérés is kifizetődik, támogatott hiteltermékekkel, körülbelül 3,5 százalékon tartott támogatott kamatszintek mellett ezek a fejlesztések is megtérülnek.
