Az nem mindegy, hogy mennyi műtrágyát spórolunk meg, ugye?

"Függetlenül a precíziós pályázattól az a kérdés, amit mindenki feltesz itt a PREGA-n, akik meglátogatják a standunkat: mekkora területnagyságtól érdemes foglalkozni a helyspecifikus gazdálkodással, hogyan térül meg a precíziós gazdálkodás?" – mondta Okvátovity István az AXIÁL Kft. precíziós gazdálkodási csoportjának térinformatikai fejlesztője. Az is sokszor felmerül kérdésként, hogyan érdemes terveznie, fejlesztenie annak, aki maga ül a gépében és annak, akinek alkalmazottjai vannak. Minden üzemméret, minden gazda más megoldást kíván.

Az, hogy pontosan megy a gép, ma már alapvető elvárás

Az, hogy RTK-pontossággal, egyenesen tud haladni egy traktor, ma már alapvető. Nincsenek 30-40 cm-es átfedések az egyes műveletek elvégzése során, ez a legalapvetőbb precíziós tudás, amit alkalmazunk a gazdálkodás során. A helyspecifikus gazdálkodás azért több ennél, hiszen a tábla heterogenitásának megfelelően tudjuk kezelni az állományt. Megvan az oka annak, hogy miért fordul elő, hogy tábla egyik részén fél méteres, a másik részén két méteres a kukorica. Ki kell deríteni, hogy mi van emögött, mit érdemes változtatni az eddigi technológián, és hogy lesz-e annyi többletbevétel, amiért érdemes belevágni a technológiaváltásba.

Az Axiál Kft. csapatának néhány tagja a PREGA-n – Fotó: Agroinform

Lépésről lépésre lehet megtanulni, hogyan kell átállni a helyspecifikus gazdálkodásra

Az Axiálnál az alapoktól kezdve segítenek a szakemberek abban, hogy mindenki megkapja "fogyasztható" formában a precíziós, helyspecifikus gazdálkodási ismereteket. A sorrend körülbelül így néz ki az adatok beazonosításától a döntésekig:

• Első lépés a táblahatárok elkészítése és ezeknek az adatoknak a különböző gépgyártók monitorjaiba való felvitele, akár online, adathordozó nélkül is.
• Meghatározzuk, hogy az egyes táblák – heterogenitásuk miatt –, milyen különböző termőképességgel rendelkeznek, majd ezeket a szakszerű adatokat felhasználva, milyen egymástól eltérő ún. zónákat tudunk rajtuk kialakítani.
• Talajminta-vételezés és a talajlabor adatok információvá alakítása. A talajminta-vételezést egyébként kötelezően meg kell csinálni ötévenként, de eddig talán nem kapott elég figyelmet az az adathalmaz, amivel rendelkezünk. "Mert mi is történt ezekkel általában? Megcsinálták öthektáronként a talajmintavételt, kapott a gazda egy nagy paksamétát a talajlabortól, majd berakták a szekrény aljába, és öt évig hozzá se nyúltak. Vannak olyan szolgáltatási megoldásaink, amelyek segítségével konkrétan vizuálisan bemutatjuk, hogy a laborban kiértékelt tápanyagellátottsági paraméterek milyen arányban vannak jelen a területein, milyen a nitrogén-, foszfor-, káliumellátottság. Erre valók az adatok" – mondta Okvátovity István.
• Döntéshozatal. Az adatokból nyert információk segítenek abban, hogy eldöntsük, hová mennyi növényvédő szer, vetőmag, műtrágya kell.

Nem mindegy, hogy marad-e néhány big bag zsák a végén

Ha megvannak az alapvetően fontos információk, akkor a differenciált kijuttatás alkalmazása már nem is kérdés. Vetőmag esetében például érdemes megnézni a vízellátottságat vagy az erózió befolyásolását, van, ahová hiába vetnénk nagyobb tőszámmal, nem fog hasznosulni.

A tápanyag-utánpótlást is mérlegelni kell, hogy hol mennyi műtrágyára van szükség. Például előfordulhat, hogy egy dombosabb területen kiszórjuk a műtrágyát, de a lejtés és az erózió miatt egy nagyobb eső hatására akár 50 méterrel is arrébb kerülhet, tehát feleslegesen jutattuk ki a dombtetőn akkora mennyiséget. "Az is lehet, ha optimalizáljuk a kijuttatást, hogy a végén a gazdaság szintjén megmarad nekem tíz darab big bag zsák."

Dr. Feldman Zsolt államtitkár, dr. Gyuricza Csaba, a MATE rektora és dr. Milics Gábor, a MATE tanszékvezető egyetemi docense az Axiál standján kipróbálják, hogyan készül el egy tápanyagkijuttatási térkép – Fotó: Agroinform

Nő-e a hozam?

Lehet, hogy a terméshozam pontosan annyi lesz, mint az előző években, de az nem mindegy, hogy mennyi műtrágyát és vetőmagot spórolt meg a gazdálkodó. És valójában ez a lényeg a helyspecifikus gazdálkodásban.

Nem feltétlenül a hozam fog nőni, hanem észszerűbben gazdálkodunk az inputanyagokkal, hiszen a jövedelmezőség javulása a reális elvárás.

Ezek a döntések összetettebb gondolkodást igényelnek, ezért az Axiál olyan formátumban bocsátja rendelkezésre a jó döntésekhez szükséges információkat a gazdáknak, hogy konkrétan a tábla szélén, a traktorban ülve pontosan lehessen tudni, milyen munkafolyamathoz milyen beállításokra van szükség.

"Egyébként ennek az egésznek az összefoglaló neve a Vantage, ami körülbelül azt foglalja magában, amit a szó jelent: előny! Ezekből az adatokból előnyt tudsz kovácsolni a gazdálkodásod során".

Élőben is megmutatják az Axiálosok

"Fontosnak tartjuk, hogy a gazdálkodó valóban megismerje, megtanulja, hogyan is kell ezeket a lépéseket önállóan megtenni. Saját traktorral, saját táblán mutatjuk meg, hogyan kell feltölteni az adatokat a felhőbe, és azután ez alapján hogyan tudja folytatni a gépkezelő a munkát. Világosan látja az elejétől a végéig a folyamatot". Okvátovity István elmondta, sokan döntenek amellett, hogy kiválasztanak 1-2 táblát, ahol egy éven keresztül kipróbálják és közben megtanulják a precíziós gazdálkodás alapjait. Majd egy év elteltével általában látják, hogy valóban kéznél vannak az információk és azok alapján jobban elő tudja készíteni a következő szezont, és általában utána már nagyobb, akár az egész területen átáll az adatalapú döntéshozatalra.

Ezt a folyamatot a precíziós pályázat valószínűleg még tovább fogja segíteni. "Amilyen szolgáltatási csomagokat összeraktunk a pályázathoz, azt mi már 3-4 éve tudjuk adni a partnereinknek. Tehát a 7 százalékos szolgáltatási költségrészt nem úgy kell elkölteniük a pályázóknak, hogy a sötétben tapogatóznak, a csomagokat úgy állítottuk össze, hogy mindegyik alkalmas legyen a digitális átállás támogatására, megfeleljen a pályázatnak, és ami a legfontosabb: a gazda érezze, hogy jó irányba változik a gazdálkodása" – zárta gondolatait Okvátovity István.

Nem azon múlik a siker, hogy hány hektár

Összegzésként: nem az a legfontosabb kérdés, hogy hány hektár felett érdemes belevágni a precíziós gazdálkodásba, hanem hogy adott körülmények között melyek azok a technológiai elemek, amelyek előnyt jelentenek a gazdálkodásban. A precíziós gazdálkodásnak számtalan fokozata lehet, és amint beleássuk magunkat, látható lesz, hogy melyik az a szint, ami a saját gazdaságunkban hasznos lesz. Ehhez viszont valóban meg kell tenni a kezdő lépést: érdemes megkérdezni a szakértőket, követni a trendeket. A tudásbővítéshez PREGA is kitűnő alkalom volt, és az lesz 2023-ban is!