Regeneratív no-till technológia
Ahogy arról már mi is beszámoltunk a milliárd-forduló napján, októberben nyolcmilliárdra nőtt a föld lakossága, miközben a klímaváltozás sosem látott kihívások elé állítja az élelmiszertermelő gazdákat. Elég csak a nyári aszályokra gondolni, melyek jelentős terméshozam-csökkenést okoztak a régióban - számolt be róla a gyártástrend.hu.
A probléma azért is bonyolult, mert hiába a mezőgazdaságban alkalmazott automatizálás modern eszközei, a permeteződrónok, a betakarítórobotok, bár a használatukkal könnyebb és hatékonyabb a termelés és pótolható az emberi munkaerő, de a kimerülő talaj és a hiányzó csapadék problémáját nem tudják megoldani.
A gyártástrend.hu cikkében Kökény Attila, a Talajmegújító Gazdák (TGM) Egyesület alapító tagja számolt be a regeneratív no-till, azaz magyarul talajmegújító mezőgazdaság (TMMG) egyik magyar szakértőjeként az USA-ban már az 1940-es évektől használatban lévő technológia előnyeiről, melyet globálisan már több mint 205 millió hektár területen bevezettek, és ennek a hektárszámnak a felén az elmúlt tíz évben történt ez meg, vagyis a növekedés látványos és dinamikus.
No-till földterület Nagykanizsa környékén – Fotó: Kálcsics Bálint
A preferált, hasznos tartalom-százalékok mindenütt csökkennek
„A termőtalajok a világon mindenhol leromlott, kimerült állapotban vannak. Az elmúlt évtizedekben sok millió hektár esett ki a termelésből, vált terméketlenné. A fokozott talajművelés és a túlzott műtrágya- és növényvédőszer-felhasználás együttesen járulnak hozzá a talaj szervesanyag-tartalmának csökkenéséhez, továbbá fokozzák a víz- és széleróziót, a tömörödést és a talaj kémiai paramétereinek (kémhatás, tápanyagtartalom) romlását."
"Ma már örülhetünk, ha a nyolc-kilenc százalékos humusztartalom helyett háromszázalékost találunk”
- foglalta össze az alapproblémát Kökény Attila. Hozzátette, hogy az intenzív talajművelés miatt elveszett talajélet vezet oda, hogy műtrágya nélkül már nem tudnak hatékonyan termelni a gazdák. Csak a magas szerves széntartalmú földek tudják biztosítani a nagy termékenységet hosszú távon, amit a regeneratív no-till technológiával lehet megvalósítani. „A talajmegújító mezőgazdaság technológiája képes ezeket a problémákat felszámolni, miközben a javuló talaj eredményeként öt-nyolc év után alacsonyabb költséggel, kevesebb munkával, átlag feletti hozamokat érhetnek el talajtípustól szinte függetlenül” - nyilatkozta a szakember a gyartastrend.hu-nak.
Paradigmaváltás kell
Komoly gondot jelent a talaj tömörödése is, és így kevésbé képes elnyelni az esővizet, ami csökkenti a biológiai aktivitást és felborítja a tápanyagegyensúlyt. A gazdáknak a vetés előtt emiatt költséges talajjavítást kell végezniük, inputanyagok bevetésével.
A talajművelés nélküli gazdálkodás alapja ugyanakkor éppen az, hogy az élő talajt nem művelik feleslegesen, ami veszélyeztetné a talaj egészségét, ezáltal helyreállítják a talajéletet, és javítják a talaj tápanyag- és esővízmegtartó képességét.
Hosszú távon ez a technológia védelmet nyújt az aszály ellen is, erősen javuló vízvisszatartó képességgel és a hagyományos módon művelt talajoktól a kívánt irányban eltérő gyökérzetmélységgel. Kökény Attila azt is elárulta, hogy mi a talajegészség öt alapelve, melyekre a talajmegújító mezőgazdaság (TMMG) technológiája ráépül. Ezek sorban a következők:
-
folyamatos talajtakarás,
-
minimális talajbolygatás,
-
változatos növényi vetésforgó,
-
élő gyökér a területen egész évben,
-
állatállomány integrációja.
A no-till technológiában az amerikai kontinens áll az élen: Dél-Amerikában a földterület 68 százalékát szójával ültetik be, ebből lesz az Európába exportált, állattartásra szánt szója is. Ugyanakkor Ukrajnában és az egykori Oroszország utódállamaiban is nagyon elterjedt már a módszer, és a hozzá szükséges növényi fehérje pedig hazánkban is könnyedén megtermelhető lenne.
Kukorica no-till termesztéstechnológiával – Fotó: Kálcsics Bálint
Akkor miért nincs Magyarországon ilyesmi?
A technológiát Magyarországon csak mintegy 5000 hektáron alkalmazzák, bár a szántóterületek 60-70 százaléka átállítható lenne a talajművelés nélküli művelésre, a mintegy 4,3 millió hektárnyi magyarországi szántóterületből. Kökény Attila összetett okok rendszerét látja a fájó hiány mögött, és ezek közül három fő tényezőt azonosít:
-
az oktatás hiánya,
-
a tudás hiánya
-
és az új technológiák bevezetésétől való félelem.
Kökény rámutatott arra is, hogy a gazdákat addig nem lehet meggyőzni, amíg nem ismerik meg a módszert.
Magyarországon főképp az "apám is ekét használt" mentalitás akadályozza a dolgot.
Vagy mégis van?
Az átállási folyamat mindazonáltal hazánkban is zajlik. A megemelkedett költségek miatt egyre több nagybirtokon hagynak fel a szántással, hogy csendben belekezdjenek a minden szempontból gazdaságosabb módszerre való áttérésbe, és helyette forgatásos eljárásokat használnak. A kevesebb szántás csökkenti az üzemanyagköltséget, kevesebb speciális gépet és kevesebb emberi erőforrást köt le - számolt be róla Kökény Attila gyártástrend.hu-nak, majd így folytatta: Magyarországon a gödöllői gépészeti kutatóintézetben van információ egy 1999-es sikeres no-till üzemi kísérletről. A szakértő szerint ugyanakkor a sikeres no-till technológiák mellőzésének okai között a hazai támogatási struktúra, és a gépgyártók lobbiereje is ott van. Kökény Attila arra is rámutatott, hogy
A no-till technológia alkalmazása az aszály és az erózió okozta talajvesztés kárainak csökkentése érdekében különösen fontos lesz az olyan éghajlatváltozás által érzékenyen érintett területeken, mint például Magyarországon.
„Aszályos évben mindenkit megverünk, normális években az átlagos terméshozamot produkáljuk, de a világrekord terméshozamú búza- és kukoricatáblák többnyire no-till technológiával műveltek. A kulcs abban van, hogy a regeneratív no-till földterületek mindig be vannak vetve, azaz a takarónövények a vetések között is gondoskodnak arról, hogy a talajban legyen életet jelentő gyökér, azaz folyamatosan kapjon tápanyagot, megkössön nedvességet, és gyarapodjon a természetes termékenysége" - mondta Kökény Attila.
No-till kukoricatermés – Fotó: Kálcsics Bálint
Regeneratív szemlélet
„Az általam képviselt regeneratív mezőgazdasági szemlélet alapja a no-till technológia, de műtrágyák helyett törekszik a természetes technológiák használatára” – mondta el Kökény Attila. Néhány kísérlet történt a növényvédő szerek és tápanyag-utánpótlás nélküli termesztésre is, de ez nem mindig lehetséges. A dolog sikeréhez az is kell, hogy a no-till-t állattartással kombinálják, ami a hazai széttagolt birtokszerkezet sajátosságai miatt ritkán megoldható.
„Haszonnövények termelésénél a gyomkérdést itt is meg kell oldani, a műtrágya-felhasználást igyekszünk szerves szénbázisú tápanyagokra cserélni, a talajélet javulása miatt tápanyag-utánpótlásra azonban kisebb mértékben van szükség, hiszen a talaj mindig takart, így a gyökerek folyamatosan stabilizálni tudják a szenet. A növényvédelem is egyszerűsödik, a mulcs vagy a takarónövények miatt az egynyári gyomok kevésbé tudnak teret nyerni, és a takarónövények elég kompetitívek, működik az ökológiai gyomkontroll."
"Mivel a legtöbb gyomirtó hatással lehet a következő kultúrára a talajforgatás elhagyása miatt, a legrövidebb tartamhatású szereket alkalmazzák csak”
- tette hozzá Kökény Attila. A kórokozók és a fertőző betegségek jelentette problémák szintén az élő talaj egyensúlyától függenek. A kevés számú patogén fajt a talajban sokkal nagyobb számban jelen lévő nem patogén faj által támasztott tápanyag-konkurencia nyomja el, és így ezek nem képesek károsítani a főnövényt, amint azt a fuzáriumgomba esetében is láthatjuk. „A rovarkontrollban is építünk a hasznos rovarokra, a pókok és a mulcsban felszaporodó ragadozó rovarok lerabolják a rovarlárvákat, de a petefürkészek is besegítenek, alapvetően egy élő, ökológiailag kiegyensúlyozott közösség jön létre, amelyben működik a természetes immunitás és védekezőképesség - magyarázta el Kökény Attila.
Nem szabad elkapkodni
A szakember arra figyelmeztetett minden gazdát, hogy ne kezdjenek bele a no-till-be megfelelő alapok nélkül, és semmi esetre se hagyják abba például a szántást nagy hirtelen, egyik napról a másikra. Minden szántóföldnek sajátos egyedi paraméterei vannak, így egyéni stratégiára van szükség, melynek csupán a legelső lépése a szántás mellőzése, de a stratégia kialakításában a TMG egyesületi tagjai minden gazdának segítenek. A dolog komplexitásának megértéséhez gondoljunk csak arra, hogy:
180 évvel ezelőtt a vasekés, forgatásos mélyművelés még nem volt elterjedt, így ennek ma létező formáival még nem gyűlt fel elegendő tapasztalat, és ez komoly veszéllyel jár a talaj felső 5 cm-es rétegében összpontosuló talajéletre.
Amikor leállunk a szántással, gyakorlatilag fokozatosan állunk le, és fokozatosan csökkentjük a talaj bolygatásának mélységét és intenzitását. A mára sok helyütt jellemző kőzetlisztté tömörödött talajba gyökerek már nem tudnak behatolni , ezért biológiai talajlazítókkal, talajragasztókkal, szerves aggregátumokkal kell megtámogatnunk a talajszervezetek újjáépülését.
Minden táblának megvan a maga saját élete, és ha szerkezetesedést tapasztalunk, akkor haladunk vele a megfelelő irányba. A jó minőségű szántóföldi talajok - mint például a mezőségi - egy-két év alatt átállíthatók így, de ha agyagos, erodált, savanyú erdei talajunk van, az jelentős munkatöbblettet jelenthet. A talajművelés nélküli gazdálkodásba fektetett erőfeszítés garantáltan megtérül majd, ahogy Kökény Attila elmondta összefoglalva a technika alkalmazásáról gondoltakat:
„A szezon elejére kialakult három-négyszeres műtrágyaárak, többszörös növényvédőszer- és gépalkatrészárak, megduplázódott gázolajár a termelési költségeket olyan szintre emelte, amelyet az aszály miatt elvesző termés maradéka még a rekordárakon sem tudja kompenzálni."
(Forrás: gyártástrend.hu)
