A részletekről és a módosítás módjáról az Adózóna számolt be.

A vonatkozó jogszabály szerint az őstermelők családi gazdasága olyan termelési közösség, ami

• önálló jogalanyisággal és a tagok vagyonától elkülönült vagyonnal nem rendelkezik,

• legalább két, egymással hozzátartozói láncolatban álló, mezőgazdasági őstermelő tag hozza létre,

• és benne a mezőgazdasági őstermelők az őstermelői tevékenységüket saját gazdaságukban közösen, valamennyi tag személyes közreműködésével, összehangoltan végzik.


Hozzátartozói láncolaton

a) a közeli hozzátartozói kapcsolatban lévő természetes személyek, valamint

b) az a) pont szerinti személyek hozzátartozói és

c) a b) pont szerinti személyek egyenesági rokonai által alkotott csoportot kell érteni.

Közeli hozzátartozónak minősül a házastárs, az egyenesági rokon, az örökbe fogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbe fogadó, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér.

Hozzátartozónak minősül a közeli hozzátartozó, az élettárs, az egyenesági rokon házastársa, a házastárs egyenesági rokona és testvére, és a testvér házastársa.

Átalányadózás

Az őstermelők családi gazdasága tagjai az átalányadózást akkor választhatják, ha a családi őstermelői tevékenység keretében végzett őstermelői tevékenység bevétele az adóévben nem haladja meg a tagok adóév utolsó napja szerinti létszáma és az éves minimálbér tízszerese szorzatának összegét, de legfeljebb az éves minimálbér negyvenszeresét, azaz 2023-ban 111 360 000 forintot.

Azonban az 1 főre jutó bevétel sem haladhatja meg az éves minimálbér tízszeresét, azaz 27 840 000 forintot. (Ezt nem befolyásolja a decemberi minimálbéremelés.)

Így az év utolsó napjain a bevételek ismeretében és a feltételek megléte esetén a tagok számát még lehet növelni, mivel az év utolsó napján meglévő taglétszám az irányadó.

adó

Az 1 főre jutó bevétel nem haladhatja meg az éves minimálbér tízszeresét, azaz 27 840 000 forintot – forrás: Pixabay

A bevételből egységesen 90 százalék költséghányadot lehet levonni, vagyis a bevétel 10 százaléka lesz a jövedelem. E jövedelemből az éves minimálbér felét meg nem haladó rész – 1 392 000 forint – lesz az adómentes jövedelem.

Fontos tudni, hogy az adómentes értékhatár átalányadózás esetén nem az őstermelő bevételéhez, hanem a jövedelméhez kötött!

Abban az esetben, ha például az őstermelők családi gazdaságának három tagja van, a tagok az átalányadózást akkor alkalmazhatják, ha az általuk együttesen elért bevétel nem haladja meg az éves minimálbér harmincszorosát, azaz 2 784 000 *30 = 83 520 000 forintot. Ha 2023 májusában az őstermelők családi gazdaságába új tag lépett be, akkor az átalányadózás az éves minimálbér 40-szeresét meg nem haladó bevétel erejéig, azaz 111 360 000 forintig alkalmazható.


A nyereség felosztása

Az őstermelők családi gazdaságának tagjai szabadon dönthetnek arról, hogy milyen arányban részesednek a családi őstermelői tevékenység nyereségéből, illetve veszteségéből. A felosztás történhet egyenlő arányban, de a tagok dönthetnek úgyis, hogy eltérő arányban részesednek a családi őstermelői tevékenység jövedelméből (nyereségéből, veszteségéből). A tagok jövedelem felosztására vonatkozó döntését az őstermelők családi gazdaságának alapító szerződésében kell rögzíteni. Ezt is lehet még módosítani. A lépést akkor érdemes megtenni – figyelembe véve az adómentességet –, ha 25 év alatti fiatalnak, vagy például 30 év alatti anyának lenne jövedelme.

A családi őstermelői tevékenységet folytató őstermelő e tevékenységéből származó bevételét és – tételes költségelszámolás esetén – azzal kapcsolatos költségét:

• egyenlő arányú felosztás esetén: a közösen elért összes bevételnek, illetőleg összes költségnek a tagok számával történő elosztásával;

• nem egyenlő arányú felosztás esetén: az őstermelők családi gazdaságának alapító szerződésében meghatározott módon állapítja meg.

adó

A kiegészítő tevékenységből származó jövedelem elszámolása során is az őstermelők családi gazdaságának alapító okiratában rögzített felosztási mód szerint kell eljárni – forrás: Pixabay

A bevételek és költségek igazolására – a felosztási módtól függetlenül – bármelyik tag nevére kiállított bizonylat alkalmas.

Az őstermelők családi gazdaságát alkotó tagok, bár az őstermelői tevékenységet közösen folytatják, külön-külön kötelesek eleget tenni adókötelezettségüknek. A családi őstermelői tevékenység bevételeiről és költségeiről azonban elegendő egy nyilvántartást vezetniük.

Elszámolás a taglétszám változása esetén

Az őstermelők családi gazdaságából év közben kiváló tag jövedelmét úgy kell meghatározni, hogy a kiválás időpontjáig megszerzett bevételt és – tételes költségelszámolás esetén – a költségeket fel kell osztani az addig közös tevékenységet folytató családtagok között. Ezen túl a tagok megállapodhatnak a kiválást megelőző időszakot érintő, de azt követően érkező bevételek és felmerült költségek megosztásáról is.

A közös gazdálkodást tovább folytató tagok és az esetlegesen év közben belépő új tag (vagy tagok) jövedelmét év végén úgy kell megállapítani, hogy az adóévben megszerzett összes bevételt és elismert költséget (tételes költségelszámolás esetén) a választott felosztási mód szerint (egyenlő vagy nem egyenlő arányban) el kell osztani az év végén fennálló taglétszámmal.

A kiegészítő tevékenységből származó bevétel elszámolása

Amennyiben az őstermelők családi gazdasága kiegészítő tevékenységet is végez és az ebből származó bevétel meghaladja a teljes családi őstermelői tevékenység bevételének negyedét, akkor az előbbiből származó teljes bevétel adókötelezettségét az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó szabályok szerint kell meghatározni. A kiegészítő tevékenységből származó jövedelem elszámolása során is az őstermelők családi gazdaságának alapító okiratában rögzített felosztási mód szerint kell eljárni – írja az Adózóna.