Magyarországon mintegy 100 000 munkás hiányzik a földekről. Pedig nagy szükség lenne a különböző gyümölcsök, zöldségek betakarítását végző dolgozókra - írja a penzcentrum.hu
Van, ahol napszámba már 15 ezer forintos bér alatt nem megy el senki
Hiába van nyári főszezon az agráriumban, nincs elég munkaerő a feladatok elvégzéséhez, ami óriási kárt okoz a magyar zöldség és gyümölcs termesztésnek. Sokan mennek külföldre dolgozni, és külföldről sem hozzánk vándorol a munkaerő, hanem inkább nyugatra. Idehaza van olyan régió, ahol napszámba már 15 ezer forintos bér alatt nem megy el senki.
A terméktanács számításai alapján kiderült, hogy közvetlenül és közvetve évi 50-80 milliárd forint kárt (termelésiérték-kiesést) okoz a zöldség-gyümölcs-termesztésben az elégtelen munkaerő-ellátottság. Míg 15-20 évvel korábban még az ágazat bővelkedett az olcsó munkaerőben, ma már alig akar valaki az agráriumban dolgozni és kétkezi munkát végezni.
Mi lehet ennek az oka? Mekkora keresetre számíthat az, aki idénymunkát végez? Ezekre a kérdésekre adott választ a penzcentrum.hu-nak a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács.
Mennyit lehet az idénymunkával keresni?
A napi bér összege országrészenként eltér: míg az északkeleti országrészben csak 8 ezer forint körül van, addig az ország középső és nyugati részein napi 10-10 ezer forint alatt már nem mennek el napszámba. A FruitVeB szerint ezekben a régiókban jellemző a 12-15 forint is.
Nem nehéz kiszámolni, hogy ha 22 napra számoljuk a kereseteket, akkor az északkeleti országrészben 166 ezer forint, az ország középső és nyugati részein viszont már 260 ezer forintos nettó keresetről beszélhetünk.
Kiélezett a verseny az élőmunkáért
A szakmaközi szervezet a Pénzcentrumnak elmondta, hogy jelentős munkaerőigény a gyümölcstermesztésben a májustól októberig tartó időszakban jelentkezik leginkább, lévén, hogy május-júniusban zajlik a termésritkítás, illetve májustól októberig tart a szüretelés.
A szabadföldi zöldségtermesztésben is jellemzően április-májusban zajlik a vetés, palántázás, majd szintén nyárra és őszre esik a betakarítás. Viszont egész éven át folyamatos a munka a hajtatott zöldségtermesztésben. Elismert tény, hogy a termés mennyiségét és minőségét is befolyásolja, jut-e éppen elegendő munkáskéz az egyes ültetvényekre.
A zöldség-gyümölcs ágazatok meglehetősen munkaerőigényes tevékenységek:
- a teljesen gépesíthető művelésű fajok (beleértve a betakarítás gépesítését) munkaerőigénye 200-500 munkaóra/hektár,
- a csak kézzel betakaríthatóké fajtól függően 500-4 000 munkaóra/hektár
- a hajtatott zöldségtermesztésben 10-25 ezer munkaóra/hektár a foglalkoztatás-igény.
Ágazattól és termelési módtól függően ezt a munkamennyiséget 30-70 százalékban szezonálisan foglalkoztatott, alkalmi munkaerő végzi el, és az állandó állománnyal csak a maradék rész oldható meg.
Az egyik legnagyobb kézi munkaidő szükségletű gyümölcsfaj a szamóca a maga 3500-6300 óra/hektárjával, de rendkívül kézi munkaidőigényes a szeder, a málna vagy éppen a cseresznye betakarítása is.
Szép a termés, mostmár csak az a kérdés, hogy ki fogja leszedni? – fotó: pixabay.com
Milyen idénymunkával lehet a legtöbbet keresni?
Jelentős keresetbeli különbségek nincsenek a munka jellegétől függően. Maximum a hűtőházban végzett áruvá készítési feladatok, illetve a magas áruértékű termékek szedése lehet az, ami enyhén magasabb bérezést érdemel a szakmai szervezet véleménye szerint. Jó hír, hogy igazán jelentős jövedelemre a betakarítás során, teljesítménybérezés esetén van lehetőség,
Hogy jutottunk idáig?
FruitVeB megítélése szerint a nemzetgazdaság minden szektorában tapasztalt, súlyos méreteket öltő munkaerő-válság olyan komplex gazdasági és társadalmi probléma, amelyet egyetlen okra nem lehet visszavezetni. A főbb okok – a teljes igénye nélkül – a következők lehetnek:
- a magyar társadalom elöregedése
- becslések szerint 400-500 ezer gazdaságilag aktív magyar állampolgár Nyugat-Európában vállalt munkát
- a felsőoktatásba bekerülő és ott diplomát szerző diákok már nem akarnak a termelésben elhelyezkedni vagy fizikai, illetve fizikai jellegű munkát végezni
- a 2011 óta felduzzasztott közmunka program évente mintegy 200-250 ezer főt von el a reálgazdaságtól
Van külföldi munkaerő a magyar földeken?
Magyarországra egyelőre nem jellemző, hogy külföldről jönnének tömegesen dolgozni az agráriumba, a terméktanács közlése szerint. Az ukrán, román munkaerő Nyugat-Európába megy, ahogy azt a magyar is teszi.
A munkaerő-helyzet érdemi javulására rövid távon sok esélyt nem látnak, hiszen az okok rövid távon nem kezelhetőek. A FruitVeB szerint megoldás lehetne, ha egy olyan, a nyugat-európai szinthez közelítő munkabéreket fizetnek a vállalkozások a munkavállalóknak, amellyel a hazai kertészetekbe csábítható lenne a külföldön dolgozó magyar vagy kelet-európai munkaerő - írja a penzcentrum.hu
