Egyebek közt ezekről esett szó azon az online szakmai napon, amit nemrég szervezett mezőgazdasági őstermelőknek és könyvelőknek a Menedzser Praxis. A szakmai nap előadója Dr. Nagy Péter, a NAV Csongrád-Csanád Megyei Adó- és Vámigazgatóság jogi kiemelt referense volt, a szakember a mezőgazdasági őstermelőkre, az őstermelők családi gazdaságára és a családi mezőgazdasági társaságra vonatkozó szja- és járulékszabályokat, illetve a legfontosabb tudnivalókat ismertette közérthető formában. Ezekből szemezgettünk a teljesség igénye nélkül.
Őstermelői bevételek és kiegészítő tevékenységből származó bevételek
– Az őstermelői tevékenység fogalma, ahogy 2021-ben elindult az új rendszer, elég sok zavart okozott, mert a jogalkotó átalakította annak szerkezetét, különös tekintettel a kiegészítő őstermelői tevékenységekre – bocsátotta előre Dr. Nagy Péter, aki hozzátette: a mezőgazdasági őstermelő fogalmát azóta nem az szja-törvény definiálja, hanem a családi gazdaságokról szóló törvény. – Az új szabályozás szerint az őstermelői tevékenységből származó összbevétel 25 százalékát nem haladhatják meg a kiegészítő tevékenységekből befolyó bevételek, ellenkező esetben az adózás szempontjából azok már nem minősülnek őstermelői tevékenységnek, hanem önálló tevékenységből származó jövedelemmé válnak. Azaz kiesnek abból a nagyon kedvező elszámolási módból, ami az őstermelőkre vonatkozik. 2021-ben és 2022-ben is nagy vitát generált egy változás: míg 2021-ben a gazdálkodáshoz kapcsolódó tárgyi eszközök értékesítése, vagy bérbeadása kiegészítő őstermelői tevékenységnek minősült és bizony, a 25 százalékos arányt rontotta olyan értelemben, hogy egy nagy értékű gép eladásánál a gazda könnyen átlépte ezt a bizonyos határt. S arra már az önálló tevékenységből származó, rendkívül kedvezőtlen adózási szabályokat kellett alkalmazni. A jogalkotó ezt hamar felismerte, ezért például 2021-ben a termőföldet kivette ebből a körből, ezért az semelyik szabály szerint sem tartozott már bele az őstermelői bevételbe. A személygépkocsi értékesítésével már évekkel korábban megtette ugyanezt. 2022-ben a családi gazdaságról szóló törvényben a kiegészítő tevékenységek közül kiemelték a korábban említett tárgyi eszköz-értékesítést, ami így már nem minősül őstermelői tevékenységnek, ezért már az szja-ban sem az. De akkor micsoda? Nos, 2022-től vagy ingó, vagy ingatlan vagyon értékesítéséből származó bevétel. Ez azt jelenti, hogy az értékhatárok számításakor nem veendő figyelembe. Ha az őstermelői bevétel 800 ezer forint, és a gazda eladja 700 ezer forintért a traktorát, marad az adómentes körben. Ha átalányadózó, akkor marad átalányadózó, tehát emiatt nem esik ki sehonnét.
Kérdések a támogatások lekönyvelése körül
Dr. Nagy Péter azt is elmondta: kérdésként fel szokott merülni, hogy kinél szerepeljen, ki vallja be az ingóértékesítést? A családi gazdaság nem önálló jogi személy, saját nevében nem értékesíthet, csak az, akié a gép tulajdonjoga, így annak kell bevallani.
– További „kínos" téma az őstermelők támogatása – folytatta. – 2021-ben mindenki fellélegzett, hogy akkor innentől kezdve a támogatásokkal sose lesz baj, hiszen egyértelműen kimondták, hogy az őstermelői tevékenységgel összefüggésben folyósított támogatások nem minősülnek bevételnek, ezek adómentesek és értékhatárba sem számítanak bele. Hát akkor ezzel semmi gond nincs, hitték sokan. Telt-múlt az idő és kiderült, hogy egyre több... A jövedéki adótörvény szerint a gázolaj jövedéki adó visszatérítése támogatásnak minősül, így nem bevétel. Arra viszont oda kell figyelni, hogy családi gazdaság esetében visszatérítésre csak annak képviselője jogosult, ezért az ő nevére szóló számlát kell kérni. Támogatásnak minősül a kárenyhítő juttatás is. Azonban van itt egy kérdés. Különféle támogatási formák vehetők igénybe az agrár-ökológiai, illetve agrár-környezetgazdálkodási programok keretében, s ezek száma növekedni fog. Ezeket általában azért kapja a termelő, hogy adott területen élő növény-, vagy állatfajok védelme érdekében ne folytasson mezőgazdasági termelést. De akkor ezek minek minősülnek? Az őstermeléshez köthető támogatásnak, hiszen termelés nem lesz a területen? Vagy inkább valamiféle jövedelempótló támogatásnak? Adózásban ez nem teljesen mindegy. Ha őstermelői támogatás, nem bevétel, nem kell vele foglalkozni. Hosszas egyeztetés után kiderült: ezek a támogatások nem bevételek.
Átalányadózás
Dr. Nagy Péter rámutatott: az átalányadózás alapértelmezett az őstermelőknél, ennek változását kell csak bejelenteni. A családi gazdaságok adózásában az áfát illetően a gazdaságok tagjainak már nem kell azonos adózási módot választani, ez csak az szja vonatkozásában maradt így.
– Fontos, hogy a bevételt (és ebből fakadóan a költségelszámolást) illetően egyenlő arányban állapodjanak meg, hiszen az is lehet, hogy a gazdaság elbukja az adómentes részt – tette hozzá a szakember. – Tegyük fel, hogy a bevétel 30 millió forint, ha háromfelé osztják, senki nem adózik, ha viszont valaki olyan önző, hogy azt mondja: én adtam az összes földet, ezért 80 százalékot kérek, akkor ő adót fog fizetni a bevételből 24 millió után, miközben a többiek nem. Ha úgy látják, hogy az adómentes rész nem jön ki, akkor még az év utolsó napján is fel lehet venni újabb tagot, aki beleszámít az osztásba, hiába nem csinált egész évben semmit. A családi mezőgazdasági társaságok esetében semmilyen komoly változás nem történt, ezért ezekre nem térnék ki külön.
Járulék
Dr. Nagy Péter arról is beszélt: a tb-jogszabályok közül kivették, hogy a mezőgazdasági őstermelő biztosításának feltétele, hogy az öregségi nyugdíjkorhatárig hátralévő idő és a már megszerzett szolgálati idő együttesen legalább 20 év legyen.
– Az említett 20 éves szabályt a tb-törvény 2008-tól tartalmazza, s ebből fakadóan sokan voltak, akik e kitétel miatt nem minősültek biztosítottnak, mert még a 15 éves rész-szolgálati időt sem érték el – jelezte. – Ők elsősorban a még nem nyugdíjas, de idősebb, korábban kistermelőként dolgozók köréből kerülnek ki. Ezek a személyek 2021-től biztosítottnak minősülnek és járulékfizetésre kötelezettek, tehát akár 70 éves korukig is fizethetnek járulékot. Főszabályként az őstermelő a minimálbér 92 százaléka után fizeti a járulékot, hacsak nem választott magasabb járulékalapot. Akinek a tárgyévet megelőző évben elért bevétele a minimálbér ötszörösét nem haladja meg, a bevétel 15 százaléka után fizetheti a járulékot, szintén akkor, ha nem választott magasabb járulékalapot – ez egyébként nagyjából az átalányadózók adómentes hányadának felel meg. Felmerült ezek kapcsán a kérdés, hogy az őstermelő választhat-e a két módszer között? Nos, igen, de akkor arányosan nő a szociális hozzájárulási adó alapja is – szögezte le Dr. Nagy Péter.
