A mezőgazdaságban számos kihívás áll a gazdálkodók előtt, legyen szó a technológiai fejlődés követéséről, a szélsőséges időjárásról, vagy a generációváltásról és a gazdaságátadás nehézségeiről. Győrffy Balázs kiemelte, hogy bár a digitalizáció kérdéseit és kihívásait leginkább generációs szempontból közelítjük meg, ma már nagyon sok újszerűen gondolkodó, tapasztalt gazdálkodó erősíti a hazai agráriumot, akik készek arra, hogy újat tanuljanak.
Az, hogy a digitalizációval és a precíziós gazdálkodással kapcsolatos minden olyan új eszköz és alkalmazás használata beépül-e egy gazdaság napi gyakorlatába, alapvetően tehát nem az életkortól függ. Azon múlik, hogy a gazda mennyire nyitott az újra, mennyire akarja a gazdaságát versenyképesen és a kor igényeinek, kihívásainak megfelelően működtetni.
Győrffy Balázs: "Ma már nagyon sok újszerűen gondolkodó, tapasztalt gazdálkodó erősíti a hazai agráriumot."
A jó döntés kulcsa az információ
Ahhoz, hogy a gazdálkodók előtt valós döntési lehetőségek legyenek, biztosítani kell, hogy minden információ birtokába jussanak. „Hozzuk a gazdálkodókat abba a helyzetbe, hogy tudjanak dönteni arról, milyen mértékű fejlesztést kívánnak megvalósítani, és világosan lássák, hogy az anyagi keretek mit tesznek lehetővé ” – mondta Győrffy Balázs Martonvásáron.
A precíziós pályázat lendületet adhat a fejlesztéseknek
A most induló precíziós pályázattal (Mezőgazdaság digitális átállásához kapcsolódó precíziós fejlesztések támogatása) pénzügyi segítséget kaphatnak a gazdálkodók. Most azok is fejleszthetnek, akik a lehetőségek határmezsgyéjén állnak, és átbillenthetik a gazdaságukat a megvalósítás irányába.
A szakmai rendezvények, különösen a gyakorlati bemutatók, mint amilyen a PREGA Gyakorlati Nap is, nagy segítséget nyújtanak ahhoz, hogy a gazdálkodók felelős és jó döntéseket tudjanak hozni. Sokat segíthet az újdonságokba vetett bizalom erősödésében, ha jó példákat láthatnak a gazdálkodók, és nyitottsággal találkoznak. Fontos, hogy megismerhessék más gazdálkodók tapasztalatait, adatait, de a technológiai fejlesztések kezdeti nehézségeiről is képet kaphassanak.
A precíziós pályázattal azok a gazdálkodók is fejleszthetnek, akiknek eddig kevésbé volt erre lehetőségük.
A támogatás lehetőséget ad arra, hogy a lépéskényszerben lévő mezőgazdaság ritmusváltása gördülékenyebb lehessen, hiszen a digitális és precíziós átállás egyik nagy kihívása az, hogy költséges beruházásokról van szó.
„Ne felejtsük el azonban, hogy a pályázat keretében új erőgépek beszerzésére is van lehetőség, ami önmagában is nagy előrelépést jelenthet egy-egy gazdaságnak” – hívta fel a figyelmet a NAK elnöke.
A digitális átállás hosszú folyamat, lesznek olyan gazdák, akik a lehetőséget látják benne, és lesznek olyanok, akik beletörődnek, amit valószínűleg később már a nyitott hozzáállás fázisa fog követni. Fontos, hogy a földektől távoli, tudományos körökben forgó nézetek és technológiai fejlesztések mind közelebb kerüljenek a gazdákhoz.
A gyakorlati bemutatók lehetővé teszik, hogy a gazdálkodók megismerjék mások tapasztalatait, adatait, vagy akár a technológiai fejlesztések kezdeti nehézségeit is.
A Közös Agrárpolitika reformjával fokozódnak az elvárások
A most előtérbe kerülő reformok, a növényvédő szerek és a műtrágyák kijuttatásának tervezett korlátozása kényszerhelyzetet teremt.
A technológiai fejlesztések és az agráradatok gyűjtse, feldolgozása és az azok alapján történő döntéshozatal segíti a szigorúbb elvárásoknak való megfelelést is.
A szabályok betartásának igazolása is a hiteles gazdálkodási adatok felhasználásával válik majd lehetővé.
„Nagy problémának tartom, hogy a szigorúbb keretek mellé az EU nem több forrást, hanem kevesebbet rendel. Egyre több elvárást fogalmaznak meg a gazdák irányába, de a harmadik országokból érkező élelmiszerek tekintetében például nem ellenőrzik, milyen szabályok mentén állították elő azokat” – fogalmazott a NAK elnöke.
Az is bizonytalan egyelőre, hogy a Green Deal-ben meghatározott sarokszámok (így például 2030-ig a műtrágya-használat 20%-os, illetve a növényvédőszer- és antibiotikum-felhasználás 50%-os csökkentése) az egyes országok szintjén milyen módon lesznek megvalósíthatók. Magyarországon például vannak olyan területek, ahol a tápanyag-kijuttatás legkisebb mértékű csökkentése is szinte elképzelhetetlen, sőt annak növelése lenne indokolt.
Győrffy Balázs elmondta, hogy a Közös Agrárpolitikában megfogalmazott célok a fenntartható és a környezetbarát mezőgazdaság megvalósításának irányában támogathatóak, de az eszközrendszer egyelőre viták kereszttüzében áll.
Minden gazdálkodó számára lényeges az előírások betartása a környezeti fenntarthatóság szempontjából, de az igénybe vehető támogatások mennyiségének is ehhez kellene párosulnia. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara célja is, hogy az álláspontok közeledjenek, és a mezőgazdaság versenyképesebb, fenntarthatóbb és modernebb legyen.