Nagy ütemben növekszik a hazai nádi farkas állomány. Az országban akár 40 ezer példány is lehet belőlük és sok helyen óriási károkat okoznak. Somogyban tavaly 3 ezer példányt hoztak terítékre – írja az AtádHír.
"A csapdákat legtöbbször elkerüli, és ha a „család" valamelyik tagja pórul jár, a többiek hosszú időre megjegyzik azt, hogy mi történt az elvesztett családtaggal. A sakál ugyanis nagyon gyakran párosan vagy többedmagával vadászik. Így a csapdába került társ látványa hosszú időre „beég" a szerencsés túlélő agyába. Ugyanez igaz a fegyveres vadászatra is, ha marad „hírvivő", akkor azon a környéken jó darabig nem kell a vadásznak eredményre számítania" – osztja meg tapasztalatait Horváth Mihály a Lábodi Vadászerdészet igazgatója és az aranysakál vadászatának egyik legismertebb hazai szakértője.
Somogy megyében minden este lehetett hallani a jellegzetes sakálüvöltést - fotó: R.M.S. Ratnayake - Wikipedia
A nádi farkast vagy aranysakált a tudomány őshonos fajként kezeli hazánkban, amely a múlt század közepén kipusztult, de a 80-as évekelején a Balkán felől újból teret kezdett hódítani nálunk. A populáció intenzív növekedését az okozza, hogy az aranysakál rendkívül szapora állat, kétszer akkora, mint a róka, nincs természetes ellensége, és körülbelül bármit megeszik. A szakértő kiemelte, muszáj megfékezni a szaporulatot, mert az aranysakál komoly károkat okoz a magyarországi haszonvadakban mint az őz, dám vagy a vaddisznó.
Horváth Mihály hozzátette, az állományt rendkívül nehéz szabályozni, mert az állat csak éjszaka aktív és akkor is nagyon óvatos, ezért nehéz puskavégre kapni.
Somogy és Baranya megye számít a legjobban érintett területnek, Magyarországon minden negyedik sakált Somogyban lőtték 2020-ban. Horváth Mihály 5 éve kezdte az állomány szabályozni és tevékenysége most kezdett el beérni, mert a hanyatlásnak indult őz- és dámállomány újra növekedésnek kezdett.
(Forrás: R.M.S. Ratnayake - Wikipedia)
