A kislevelű hárs gyönyörű magyar fafajta, mely szép, egyenes törzsével, csodás lombkoronájával, szív alakú leveleivel, és apró, csodásan illatozó virágaival a kertünk igazi ékköve lehet. Nem véletlen, hogy Mátyás királyunk nyaranta szívesen pihent a visegrádi hársak alatt, és hogy I. Rákóczi György erdélyi fejedelem is úgy fejezte be leveleit, hogy „Kelt a száz hárs alatt".
A hárs nem csupán küllemével, illatával is kertünk ékessége lehet, ráadásul a belőle készített méz és gyógytea a testünknek és a lelkünknek is erőt a ad a mindennapok gondjaival szemben. Gondozása igen egyszerű, így minden okunk megvan rá, hogy legyen egy belőle a kertünkben.
Ismerd meg a hársfát
A kislevelű hárs leveleinek színe és fonákja kopasz, szőrtelen. A széleslevelű hárs levelei nagyobbak, ugyancsak kopaszak, míg az ezüsthárs leveleinek a fonákja molyhos, fehéres-ezüst színű. A nálunk ültetett hársfafajok közül a kislevelű- és a nagylevelű hárs virágai alkalmasak tea készítésére. Az ezüsthárs virágait ipari feldolgozásra használják.
A hársfa nem csak szépségével, de illatával is a kertünk középpontjába kerülhet. Fotó: Pixabay
A kislevelű hárs honos hazánkban. Igen jól alkalmazkodott a klímánkhoz, ráadásul nem csak a nyarakat, de még a hazai teleket is igen jól viseli. Amellett, hogy gyönyörű, még csodás illata is van, így nem véletlen, hogy igen népszerű fa. Sőt, még a legszennyezettebb levegőt is elviseli, úgyhogy bárhol megél.
A kislevelű hárs lombhullató fa, azonban méretei miatt nem ajánlatos kisebb méretű kertekbe, hiszen akár 15-20 méter is lehet a magassága. Bár fiatal korában a lombkoronája inkább felfelé tör, idővel szétterül, így kellő nagyságú helyre van szüksége. Utcai ültetésnél érdemes 130-150 centiméter távolságra ültetni a kerítéstől, és ha több hársfát is szeretnénk ültetni egymás mellé, hagyjunk ki a csemeték között 6-8 méter távolságot. Lenyűgöző látványt nyújt fasorként, de a kertbe ültetve egyedül is elviszi a show-t gyönyörű küllemével. Dús koronáját szív alakú levelek alkotják. A kislevelű hárs júniusban és júliusban hozza apró, fehér virágait.
A kislevelű hárs szárazságtűrő, azonban az ültetését követő években fontos, hogy rendszeresen öntözzük. Méhlegelőnek is tökéletes, de nem csak a méze, hanem a belőle készült gyógytea miatt is hasznos. A kislevelű hárs nem hajlamos a betegségekre, és még a levéltetvek sem kedvelik.
Erre a jó a hárs
A virágzó hársfákról óvatosan, az ágak letörése nélkül kell leszedni a virágokat. Ezek akkor tartalmazzák a legtöbb hatóanyagot, amikor éppen kinyíltak, és csodás, mézes illatot árasztanak. A leszedett virágokat 2-3 cm vastag rétegben kell kiteríteni, és szellős, árnyékos helyen megszárítani.
A hársfa virágjából készített teát köhögés csillapítására, izzasztásra, idegerősítőnek és toroköblítőnek ajánlják, de ülőfürdőnek is kiváló. Mivel nyugtató hatása van, ezért esti italnak is remek választás. A hársfavirág nagy mennyiségben tartalmaz flavonoidokat és illóolajat. A benne lévő flavonoidok antibakteriális hatásúak. A virágokból nemcsak gyógyteákat, hanem ínycsiklandozó édességeket is lehet készíteni. A belőle készült főzetet bőr- és hajápolásra is szokták használni.
A hársfatea készítéséhez 2 teáskanálnyi szárított hársfavirágot forrázzunk le 2 deciliter forró vízzel, hagyjuk 10 percig állni, majd szűrjük le.
A hársméz ereje
A méz mindig is a táplálkozásunk fontos része volt. Leletek bizonyítják, hogy már az ősember is fogyasztott mézet, ám gyógyító hatását valószínűleg csak jóval később fedezték fel. A mai tudásunk szerint a méz közel 70-féle gyógyhatással bír. A méz az egyik legrégebbi természetes gyógyhatású finomság. A vele történő gyógyítás elnevezése az apiterápia.
A hársfa virágából tea és méz is készülhet. Fotó: Pixabay
A méz rengeteg vitamint és a szervezetünk számára hasznos és nélkülözhetetlen anyagot tartalmaz. Megtalálható benne a vas, a kalcium, a mangán, a foszfor, a réz, a magnézium, a kálium, a nátrium és a cink. A vitaminok közül kisebb mennyiségben a B1-, B2-, B3-, B5-, B6- és C-vitamin található meg benne. Minél sötétebb színű a méz, annál több ásványi elem van benne. Antiszeptikus, vagyis baktériumölő hatását már a háborúkban is kihasználták, mert mézzel fertőtlenítették a sebeket. De kiváló köptetőként is.
Ha a méz vízzel érintkezik, akkor hidrogén-peroxid szabadul fel, ami feloldja az elhalt szöveteket. Hogy ne csupa jót írjunk róla, mivel nagyon sok energiát ad a szervezetünknek, csínján kell bánni a fogyasztásával, ha nem szeretnénk növelni kilóink számát. Nátha esetén a mézes-citromos tea csodás orvosság, azonban a hőfokára ügyelni kell. A túl meleg teában ugyanis a méz is, és a citrom is elveszíti hatóanyagainak jelentős részét.
Langyos tejbe keverve állítólag elképesztően finom, és még a fertőzések ellen is jót tesz, az arcunkra kenve pakolásként, bőrünk puha és bársonyos lesz. Ha valaki allergiás valamelyik virágporra, az még véletlenül se fogyasszon mézet, sőt, még a bőrére se kenje, mert súlyos allergiás reakciókat válthat ki.
A méz íze nagyon összetett. Több, mint százhúsz aromaanyagból áll össze. Ezek többségében alkoholok, ketonok, aldehidek, valamint észterek. Ezeknek köszönhetjük a méz csodás ízét és emellett még étvágygerjesztő hatásuk is van.
A hársméz barnás színű, íze pedig egy kissé keserű, ami hő hatására még erősebbé válik. Nyugtató hatása miatt szintén sokat segíthet, ha meghűltünk, de a hörghurut ellen is felveszi a harcot. Idegesség ellen is jó, Kolin tartalma pedig segít megelőzni az érelmeszesedést. Sőt, a hársméznek van a mézek közül a legerősebb gyulladáscsökkentő hatása.
