De nem a gyomlálással van gond valójában, hanem azzal, ha meg sem térül a befektetett energia. Ha te sem vagy elégedett a petrezselyemhozammal a ráfordított munka arányában, akkor ez a cikk neked szól.
Vetek petrezselymet, lesz, ami lesz
Természetesen a petrezselyem-termesztésnek is megvannak a szakmai alapjai, mégis, amikor valaki a kiskertben rejlő lehetőségeket nem szakértőként, hanem csak fogyasztóként szeretné kiaknázni, akkor sokszor nem az alapos utánajárás az első lépés, hanem az, hogy vetőmagot vesz, aztán lesz, ami lesz. (Ha te nem így gondolkodsz, akkor olvasd el ezt a szakcikket: Répát vagy petrezselymet termesztesz? Segítünk!, és kövesd Házikert rovatunkat. )
Nincs ezzel gond addig, amíg van némi eredmény.
De a gyökérzöldségek "a kiskerti zöldségtermesztés óvodásai", ugyanis, arányaiban hosszú idő és sok aprólékos munka szükséges addig, amíg végre megnőnek annyira, hogy nem kell folyamatosan figyelni a gyomkontrollra. A gyökérzöldségek magja rendkívül apró, nehezen kelnek ki, ezek közül is a petrezselyem hajlamos leginkább arra, hogy későn és ritkán kel. Akkor, amikor már a gyomok is erőre kaptak.
Az első egy-két gyomlálás ezért a gyökérzöldségek esetében meglehetősen fárasztó, hiszen alig látni a sorokat. (Erre egyébként van egy jól bevált módszer: 20-30 cm-enként egy-egy salátamag is vethető a petrezselyemmel egy vonalban, ami sokkal gyorsabban kikel, láthatóvá téve a majdani sorokat.)
Húslevesbe, fűszerként
A petrezselyemtől ráadásul kettő hasznot is remélünk: gyökeret a húslevesbe és illatos petrezselyemzöldet fűszerként.
A gyökérpetrezselyem levele nélkülözhetetlen fűszer a konyhában – Fotó: Shutterstock
Kiskerttulajdonosokkal beszélgetve, sokszor elhangoznak ezek a mondatok, ha a petrezselyem kerül szóba:
- "ki sem kelt",
- "annyira ritkán kelt, hogy nem foglalkozom vele, annyi sincs, hogy a zöldje elég legyen a levesbe",
- "szétrágták a férgek",
- "olyan vékonyak a gyökerek, mint a kisujjam".
A végeredmény pedig: se gyökér, se zöldség és egy komoly elhatározás, hogy "jövőre nem vetek".
5 érv a paszternák és metélőpetrezselyem kombinációja mellett
Nagyobb sikerrel járhatunk, ha gyökérzöldség céljából inkább paszternákot (vagy más néven pasztinák), levélzöldség gyanánt pedig metélőpetrezselymet vetünk.
Mutatjuk, hogy miért:
1. A paszternák gyorsabban fejlődik, mint a petrezselyem, kevesebb gyomlálás is elég, mert a gyomok előtt hatalmasra nő.
2. A paszternák gyökere jóval nagyobbra képes nőni, mint a petrezselyemgyökér, kevesebb munkával nagyobb eredmény.
3. A paszternákot többféle módon lehet felhasználni, kiváló a húslevesbe is, de köretként is megállja a helyét. Hosszában felszeletelve, olívaolajjal, fokhagymával és sóval ízesítve, grillezve vagy sütőben sütve kitűnő zöldköret. Egy próbát mindenesetre megér!
4. A metélőpetrezselymet sűrűbbre lehet vetni, mint a gyökérpetrezselymet, ezért könnyebb a gyomokkal való küzdelem, és nem kell ritkítani sem.
5. Mivel a gyökere miatt nem használjuk a metélőpetrezselymet, ezért a fagyokig friss zölddel tud minket ellátni.
Hatalmasra nő a paszternák, viszont a levele nem ehető – Fotó: Shutterstock
De a petrezselyemgyökér finomabb!
Nos, tény, hogy a paszternáknak más, erősebb íze van, ezért kevesebbet érdemes belőle a levesbe tenni. A húslevesben, kellő mennyiségű egyéb zöldséggel, metélőpetrezselyemmel az eredmény semmivel sem lesz rosszabb.
Mi a különbség a gyökérpetrezselyem és a paszternák között?
Előbb kezdjük a hasonlóságokkal: mindkettő az ernyősvirágzatúak közé tartozik, fehéres-sárgás gyökerük van, kétéves növények, a gyökereket szeptember-október táján lehet felszedni. Termesztésük hasonló, a petrezselyem és a paszternák is mély, jól fellazított talajt igényel. Érdemes odafigyelni: a kártevők miatt az ernyősvirágzatúak érzékenyek arra, ha a következő évben ugyanott termesztik őket.
Paszternák – Fotó: Shutterstock
A legszembetűnőbb különbség a két növény mérete között van, ugyanis míg a gyökérpetrezselyem átlagosan 15-20 cm hosszúra nő meg 5 cm-es átmérő mellett, addig a paszternák 20-40 cm hosszúra is megnőhet, a fejrésze pedig jóval vastagabb mint 5 cm.
A paszternák levele nem fogyasztható.
Így termessz paszternákot
A magokat 35-40 cm sortávolságra vessük el 2-3 cm mélyen. Fontos, hogy a magvetést alaposan tömörítsük (taposással vagy finoman, a "gereblye hátával"), és érdemes megöntözni is.
Jól tűri a hideget, ezért korán, akár már februárban vethető, ráadásul olyan területeken is jól megterem, ahol a petrezselyem csak "kínlódik", szinte bármilyen talajtípust elvisel. A paszternák nagyon sokat kibír, ha nem szedjük fel ősszel, akkor a fagy hatására keményítőtartalma cukorrá alakul, és édes lesz.
A kelés ideje alatt folyamatosan tartsuk nedvesen a talajt.
Ha megerősödött a vetemény, ritkítsuk, 5-7 cm-enként maradjanak a gyökerek. Ezután a rendszeres gyomlálás és öntözés a tennivaló.
Figyeljünk a károsítókra: a paszternákot is károsíthatják a talajlakó kártevők és a sárgarépalégy lárvája, ezek ellen a bársonyvirág (büdöske), körömvirág, hagymafélék, levendula közelségével védekezhetünk. A betegségekre a paszternák kevésbé fogékony.
Így termessz metélőpetrezselymet
A metélőpetrezselyem szintén kétéves növény. Rövid főgyökere van, amely elágazó, amely hasonló a gyökérpetrezselyeméhez, de a belseje nem húsos, hanem rostos, fő funkciója a rögzítés és a szilárdítás.
A metélőpetrezselyem levele hasonlóan aromás, mint a gyökérpetrezselyem levele – Fotó: Shutterstock
Kora tavasszal, február-márciusban megkezdhetjük a vetést, a talajt enyhén tömörítsük, miután a földbe kerültek a magok, mert a tömörebb magágy nem szárad ki olyan gyorsan és a lassú kelés nem húzódik el még jobban. 2-3 cm mélyre vessük a magokat, a sorok pedig 20-30 cm-es távolságban legyenek egymástól.
A gyökérpetrezselyemmel ellentétben kelés után nem szükséges egyelni, hiszen a gyökér vastagsága nem lényeges. Az ápolási munkák közül a gyomtalanítás a legfontosabb, de mivel viszonylag sűrűre lehet hagyni a sorokat, ez nem olyan aprólékos munka, mint a gyökérpetrezselyem esetében.
