Bár a karalábé nem tartozik a zöldségek népszerűségi listáján az elsők közé, de mégis érdemes rendszeresen fogyasztanunk a belőle készült ételeket, mert nemcsak finom, de megfelelően elkészítve egészséges is.
A karalábé (Brassica oleraceae convar. acephala var. gongylodes) a káposztafélék családjába tartozik, ezen belül is a vadkáposztáktól származik hasonló módon, mint a kelkáposzta, a fejes káposzta, a brokkoli, a karfiol vagy a kelbimbó. Neve a német Kohl (káposzta) és a Rübe (Rabi) (répa) szavakból ered, utalva ezzel a répaszerűen vaskos kinézetére – írja a greendex.hu.
Tudtad? A karalábé édeskés, enyhén borsos ízű, ropogós, zsenge gumója nem a növény gyökere.
Sokan lehet, hogy nem is tudják, de a karalábé gömb alakú része, amit elfogyasztunk, nem a növény gyökere. A gumó ugyanis a növény szárának föld feletti, megvastagodott része, ami valójában egy raktározó szerv.
A karalábé (Brassica oleraceae convar. acephala var. gongylodes) a káposztafélék családjába tartozik – fotó: pixabay.com
Karalábétörténelem
Eredete pontosan nem ismert, feltételezések szerint Észak-Európából származik. Elsőként Plinius római természettudós, író, enciklopédista (Kr. u. 23/24–79) tett említést a Naturalis Historiae című könyvében egy „torzsájában megvastagodott" növényről, majd 1554-ben Pietro Andra Gregorio Mattioli olasz botanikus jegyezte le, hogy a zöldség „nemrég került Olaszországba".
A 16. század végére a karalábé azonban már nemcsak Olaszországban, hanem egész Észak-Európában, Ausztriában, Németországban, Angliában és Spanyolországban is elterjedt, majd Tripoliban és a Földközi-tenger keleti régióiban is termeszteni kezdték.
A karalábé jótékony élettani hatásai
A karalábé igazi vitaminbomba, rengeteg rost található benne, a kalóriatartalma pedig nagyon alacsony, így az energiaszegény étrend kiváló alapanyaga.
Magas rosttartalma elősegíti az megfelelő bélműködést, antioxidánsai (C-vitamin, glutation) erősítik az immunrendszert, segítik a máj méregtelenítését, lassítják az öregedési folyamatokat. Vas-, magnézium-, foszfor-, kalcium- és B-vitamin-tartalma segít a bőr, a haj, a körmök egészségének fenntartásában. Antibakteriális hatása pozitívan befolyásolja a légzőszervi megbetegedések lefolyását. Magas káliumtartalma kedvezően hat a vérnyomásra, a szívre és az érrendszerre. Még a levelének is antibakteriális hatása van, így alkalmas lehet bizonyos bőrproblémák kezelésére.
Mivel a karalábé puffasztó hatású, így azok, akiknek ilyen emésztési problémáik v annak, inkább csak mértékkel fogyasszák ezt a zöldséget.
A karalábé igazi vitaminbomba, rengeteg rost található benne, a kalóriatartalma pedig nagyon alacsony – fotó: pixabay.com
Színek és fajták
A karalábénak ismert a fehér (zöldes árnyalatú) és lila (kékeslila) héjú változata. Mindkét fajta húsa fehér, lényegében ízre és állagra sem különböznek egymástól. A gumók különböző méretűek lehetnek – kisebbek vagy nagyobbak –, az alakjuk lehet egészen gömbölyű vagy enyhén lapított is.
A tenyészidejük szerint a karalábék lehetnek:
- rövid tenyészidejűek: 40–50 nap (pl. Bécsi fehér karalábé)
- közepes tenyészidejűek: 50–70 nap (pl. Delikátesz fehér, Delikátesz kék)
- hosszú tenyészidejűek: 70–90 nap (pl. Kék szalonna)
Vetési idejük szerint lehetnek:
- extra korai (pl. Cembalo F1)
- korai (Szentesi korai, Szentesi fehér)
- középkorai (pl. Bécsi kék)
- középkésői (pl. Csemege kék)
- késői (Szentesi tartós kék) fajták
A karalábé gumójának mérete szerint (pl. Gigant karalábé: 3–5 kg/gumó) is csoportosíthatóak a különböző fajták, illetve aszerint is, hogy frissen történő fogyasztásra (pl. Csemege fehér) vagy tárolásra (Szentesi kék tartós) szántuk a zöldséget.
A karalábénak ismert a fehér (zöldes árnyalatú) és lila (kékeslila) héjú változata. Mindkét fajta húsa fehér, lényegében ízre és állagra sem különböznek egymástól – fotó: pixabay.com
A karalábé konyhai felhasználása
A karalábé fogyasztható nyersen, sütve, főzve és párolva. Ha azt szeretnénk elérni, hogy minél több vitamin maradjon a zöldségben, akkor célszerű hőkezelés nélkül felhasználni mondjuk salátákba, turmixokhoz vagy smoothie-ba, de akár nassolás helyett el is rágcsálhatunk egy-egy kisebb gumót.
Főzhető belőle főzelék vagy karalábéleves, de jól passzol más levesekhez is, például egy tavaszi zöldségleveshez vagy húsleveshez is hozzáadható. A párolt karalábé nagyon finom a sült húsokhoz, de a gumók akár meg is tölthetőek darált hússal, sajttal, de készíthetünk laktató rakott karalábét vagy grillezett karalábét is, amely akár önálló fogásként is megállja a helyét.
Nem csak a karalábé gumóját használhatjuk fel, hanem a rendkívül vitamindús leveleket is, amelyeket megmosva és apróra vágva salátához adhatjuk vagy készíthetünk belőle krémlevest.
A karalábés ételek leggyakoribb fűszerei: a borsikafű, a kapor, a petrezselyemzöld, a lestyán, a szerecsendió és a fehér bors.
A karalábé sokféleképpen felhasználható – fotó: pixabay.com
Hogyan tároljuk a karalábét, hogy ropogós maradjon?
A frissen vásárolt vagy szedett karalábét célszerű minél hamarabb felhasználni. Ha ez nem lehetséges, akkor a hámozatlan, egész zöldséget pár napig akár a konyhapulton is hagyhatjuk, ennél hosszabb idő esetén tegyük hűtőszekrénybe, ahol egy nedves konyharuhába csavarva a hűtő legalsó fiókjában akár 3–4 hétig is friss maradhat.
A karalábét kiválóan lehet fagyasztani is, de ebben az esetben előtte blansírozni kell a zöldséget, amihez mindig nagyon zsenge, friss gumót használjunk!
A karalábé téli tárolására mindig a kifejezetten erre a célra termesztett, a nyár végén vagy ősszel termelt fajtákat válasszuk – a gumókat tisztítsuk meg a levelektől és a gyökérzetüktől, majd veremben, pincében vagy fagymentes karmában 0 és 4 °C közötti hőmérsékleten tároljuk.
Hogyan válasszunk zsenge karalábét?
Ahhoz, hogy elkerüljük a fás zöldséget, a vásárláskor mindig alaposan meg kell vizsgáljuk a gumót! Ha nincs rajta repedezés, a tapintása nedves, akkor nagy valószínűséggel friss a karalábé, ahogy az üde, élénk levelek is a kisebb gumóméret is a frissességére utal.
A közepes tenyészidejű karalábéfajták palántái április közepétől június közepéig ültethetők ki – fotó: pixabay.com
Termeld meg!
A karalábét lehet termeszteni elő-, utó-, illetve köztes növényként, nevelhetjük magról, vagy palántázással is. A korai, rövid tenyészidejű fajtákat már február végén, március elején érdemes magról elvetni, majd a palántákat április elején lehet szabadföldbe kiültetni.
A közepes tenyészidejű karalábéfajták palántái április közepétől június közepéig ültethetők ki, míg a hosszú tenyészidejű fajták esetében a palántázás június közepétől július végéig tartson, a helyrevetés pedig 3–4 héttel korábban történjen!
A magokat 0,8–1,2 centiméter mélyre kell vetni, körülbelül 5 centiméter távolságra egymástól. A sorok közötti optimális távolság 50 centiméter.
A karalábé az enyhén savanyú és semleges talajban fejlődik ideálisan, tápanyag szempontjából nátriumra és káliumra van a legnagyobb szüksége, de a túlzott nátriumellátás elősegíti a szárba szökkenését. Mivel a fényre közepesen érzékeny, ha nem kap elég világosságot, akkor a gumói megnyúlnak. A különböző fajtáknak eltérő a hőigénye: míg a korai fajták kevésbé hőigényesek (de érzékenyebbek a fagyra), addig a késői fajták akár a mínusz 6–8 °C-ot is kibírják károsodás nélkül. Erősen vízigényes növény, ahogy a gumók elérik a diónyi nagyságot, a talajnak folyamatosan nedvesnek kell lennie. Ha gyenge vagy egyenetlen a vízellátás, akkor a gumók nem fejlődnek vagy fölrepednek.
A karalábé kiváló társnövénye lehet: a bokorbab, a burgonya, a cékla, a hagyma, a saláta, az uborka és a zeller, viszont más káposztaféléktől és a paradicsomtól célszerű minél távolabb ültetni.
