Egy tányér sóska biztosítja a napi C-vitaminszükséglet 53 százalékát. Számos bőrbetegség (például a sömör) megelőzésében és megszüntetésében segíthet, használják arcpakolásként, joghurthoz keverve kisimítja a ráncokat.
A sóska gazdag kalciumban, vasban, nátriumban és foszforban. Antioxidáns-tartalma segít megszabadulni a káros méreganyagoktól.
Sóska – Fotó: pixabay.com
A sóska Európa-szerte őshonos, idegen beporzó, évelő növény. Hőigénye mérsékelt, magja korán vethető. Nem túl fényigényes, viszont a vizet nagyon szereti.
A tenyészidő egésze alatt folyamatosan nedves talajt és párás környezetet igényel. A középkötött, gyengén savanyú talajokon fejlődik a legszebben. Magvetéssel szaporítjuk.
Két fő vetési időszak lehetséges: márciusban és áprilisban, amely először nyár végén, ősz elején, azt augusztusi vetés pedig a következő év tavaszán ad szedhető méretű leveleket. A magot 30-40 centiméter sortávolságra, 1-2 centi mélyre vetjük.
A kikelt növénykék körül gyommentesen tartjuk a talajt, s nagy figyelmet fordítunk a csigák távol tartására, másként elkeserítő tapasztalatokat szerezhetünk arról, micsoda mészárlásra képesek.
Magyarországon a legismertebb fajta a pallagi nagylevelű sóska. A levél növekedését kevés nitrogéntartalmú műtrágyával gyorsíthatjuk. Nagyon szeretik a vértetvek, ezek ellen szükséges néha védekezni, más betegsége nemigen van.
