Az ELTE Etológiai Tanszék kutatói rájöttek, hogy a kutyák szinte ugyanúgy felfogják, mit mondunk nekik, mint ahogy mi is értjük egymást - derült ki a Current Biology című folyóiratban megjelent tanulmányból. Eszerint az ismert szavak a kutyák agyában is elő tudják idézni a jelentés mentális reprezentációját - írta meg az Infostart.
A kutyák agyi válaszait vizsgálták
A kutatók az állatok agyi válaszait vizsgálták, majd kimutatták, hogy a látszat ellenére a bundások nemcsak értik a tárgyszavak jelentését, de az agyi és mentális folyamatok hasonlóak, mint ami az embereknél is lejátszódik.
"A kutyák nemcsak egy tanult viselkedéssel reagálnak a szavakra, hanem valóban értik a jelentésüket"
- derült ki a vizsgálatból. Boros Marianna, az ELTE Etológia Tanszéken működő Neuroetológiai Kutatócsoport kutatója, a tanulmány egyik vezető szerzője elmagyarázta, hogy a kutyák nemcsak a kontextus alapján értik meg, hogy mit is jelentenek vagy mire vonatkozhatnak a szavak, hanem a szavak alapján egy emléknyomot generálnak, egyfajta mentális reprezentációt.
"A mentális reprezentáción keresztül történő jelentésfeldolgozást referenciális szóértésnek hívjuk, és sokan úgy gondolják, hogy ez egy kizárólag emberi képesség"
- emelte ki.
"A beszélni még nem tudó csecsemők vagy állatok szótudását mérő tesztekben általában egy aktív választ várnak a tesztalanyoktól"
- mondta el Magyari Lilla, a Neuretológiai Kutatócsoport és a Stavangeri Egyetem munkatársa, a kutatás másik vezető szerzője. Elárulta, hogy ha például a kutyáktól kérjük, hogy hozzanak nekünk oda egy tárgyat vagy menjenek oda valahova, szintén tudják, hogy miről van szó.
"Csak kevés kutya tudja a véletlen szintnél jobban teljesíteni ezeket a teszteket. Mi arra voltunk kíváncsiak, hogy nem lehetséges-e, hogy valójában értik a szavakat, csak a feladat okoz nekik nehézséget"
- mondta el Magyari Lilla kutató.
A kutyák passzív tudása
A tanulmány során úgy döntöttek, hogy a kutyák passzív tudását vizsgálják egy non-invazív EEG-vel. A kísérletben 18 kutya és azok gazdái vettek részt. A kutya gazdája kimondta az adott tárgy nevét, majd felmutatta azt az állat számára. Néha azonban meglepte azzal, hogy mást mutatott, mint aminek a neve elhangzott korábban. Eközben EEG-vel mérték az állatok agyi aktivitását. Feltételezték, hogy ha az elhangzott szó aktiválja a bundásoknál a tárgy mentális reprezentációját, akkor a kutya várni fogja azt a tárgyat, ami elhangzott.
Az emberi kísérletek a szó és a tárgy közötti eltérés érzékelését negatív EEG-jel kíséri, amely nagyjából 400. milliszekundumban éri el a maximumát. A kutyáknál ez hasonlóan alakult, náluk a márt különbség nagyobb volt azoknál a tárgyaknál, amik nevét felismerték. Ez tovább erősíti azt az értelmezést, hogy az itt talált agyi mintázat tényleg az állat szóértését tükrözi. Az eredményre nem volt hatással, hogy az adott kutya hány szót ismert ténylegesen.
"Nem számít, mekkora a kutya szókincse, a kutya elméje képes arra, hogy egy szót hallva előhívja a hozzá tartozó mentális reprezentációt.
Vagyis úgy tűnik, hogy ez a képesség nemcsak néhány, kivételesen sok tárgyszót ismerő egyedre jellemző, hanem általánosan jelen van a kutyákban"
- tette hozzá Andics Attila, a kutatócsoport vezetője.
Minden kutya más és más, de úgy tűnik, hogy többet tudnak, mint sejtettük - fotó: pexels.com
Képes érteni a szavakat
A közleményben kijelentik, hogy a kutya mint faj az emberhez hasonlóan általánosságban képes referenciálisan érteni a szavakat, ez pedig megváltoztathatja azt, hogy a kutatók az ember nyelvhasználatának egyediségéről gondolkodnak.
"A kutyák többet értenek, mint amennyit mutatnak"
- fejtette ki Magyari Lilla, majd hozzátette:
"Habár gyakran úgy tűnhet, hogy nem tudják miről beszélünk, valójában érthetik egyes szavak jelentését."
