Egy eddig ismeretlen, kullancsok által terjesztett vírusra bukkantak a kutatók, mely képes emberekre is átterjedni, és bizonyos esetekben idegrendszeri betegséget okoz.

A WELV előfordulása

A wetland vírusnak (WELV) nevezett vírust egy 2019 júniusában, Csincsouban kezelt kórházi páciensnél mutatták ki először. A 61 éves férfinél láz, fejfájás és hányás jelentkezett körülbelül öt nappal azután, hogy meglátogatott egy parkot egy nagy kiterjedésű vizes élőhelyen Belső-Mongóliában. A területen kullancsok csípték meg; az antibiotikumok nem enyhítették a tüneteit.

A vérének DNS- és RNS-alapú vizsgálata során egy korábban nem látott orthoreovírust azonosítottak. A WELV-t korábban sem állatokban, sem emberekben nem mutatták ki. A 2019-es észlelés után a szakértők elkezdték keresni a kórokozót, többek között a férfi által felkeresett területen, és 14 ezer kullancsot gyűjtöttek be, melyek 2 százalékánál, összesen öt fajnál detektálták a vírust.

A leggyakoribb hordozó a Haemaphysalis concinna volt, de néhány juhban, lóban, sertésben és rágcsálóban is megtalálták. Kutyákban és szarvasmarhákban nem mutatták ki, bizonyos egyedek azonban hordoztak antitesteket, ami arra utal, hogy immunrendszerük valamikor már találkozott a vírussal.

A kutatók látszólag egészséges erdészeket is bevontak, és 640 mintából 12-nél fedeztek fel antitesteket, északkelet-kínai kórházak pácienseinek mintáit elemezve pedig a teszt 20 esetben lett pozitív.

A WELV tünetei

A WELV-fertőzötteknél láz, szédülés, fejfájás, rossz közérzet, hátfájás, hányinger, hányás és hasmenés jelentkezett, több betegnél pedig szövetkárosodásra és véralvadásra utaló jelek is előfordultak. Az egyik beteg kómába esett, a páciens agyát és gerincvelőjét körülvevő folyadékban magas volt a fehérvérsejtek koncentrációja. Szerencsére a kezelés sikerrel járt.

Amikor a kórokozót laboratóriumi egereknek adták be, több esetben halálos, például az agyat érintő fertőzés alakult ki, ezért a szakértők szerint a WELV az idegrendszert is megtámadhatja.

Forrás: 24.hu

Indexkép: Pixabay