A szarvaslégy – amit repülő kullancsnak is neveznek – Magyarországon is tömegesen jelenik meg nyáron és ősszel. Az ízeltlábúak főként a vadállatok vérét szívják, de az embereket is megtámadhatják, ami kellemetlen bőrtüneteket okozhat, illetve különböző betegségeket, élősködőket is terjeszthet. Kirándulásaink alkalmával célszerű néhány óvintézkedést megtenni ellenük, mert a hagyományos kullancs- és rovarriasztók hatástalanok velük szemben.
Kullancslégy – fotó: Wolfgang Kairat/wikimedia.org
Ideális táplálékforrást biztosítanak számukra a vadállatok
A kullancslegyek családjába tartozó szarvaslégy külsőleg egy kullancsra emlékeztet, amelynek a testéből két átlátszó szárny nő ki. Ellentétben a Magyarországon leggyakoribb közönséges kullancsokkal a szarvaslegyeknek vannak szemeik, valamint hat lábuk van a nyolc helyett. A szárnyaikat a gyors mozgáshoz használják, de ahogy kiválasztanak egy gazdatestet a vérszíváshoz, ledobják azokat – írja a penzcentrum.hu.
Kedvelt élőhelyei az erdők és erdőszélek Európában, valamint Észak- és Közép-Ázsiában, gyakoriak a tanyák, istállók, különböző állattartó telepek közelében – itt nyáron és ősszel nagy számban fordulnak elő. Ideális táplálékforrást biztosítanak számukra az olyan vadállatok, mint az őzek, szarvasok és vaddisznók.
A szarvaslégy elsősorban állatokat csíp meg, az embereket ritkábban támadja
– mondta Prof. Dr. Emil Reisinger, a Rostocki Egyetem Orvostudományi Karának infektológus professzora és dékánja a Német Autóklub megkeresésére. Hozzátette: amint ezek az ízeltlábúak rátelepednek egy emlősre, hogy vért szívjanak, akár 30 percig is képesek folyamatosan szívni a vért a gazdatestből. Ha lehetőségük van rá, akkor az áldozatukon maradnak, és szükség esetén többször is táplálkoznak.
A szarvaslégy csípésének felismerése
Ellentétben a kullancsokkal, amelyek leginkább a szőrtelen testrészeket választják a csípéshez, a szarvaslegyek a sűrű szőrzetet és a szőrös bőrfelületeket preferálják. A vadállatok mellett elsősorban a vastagabb bundájú állatokat csípik meg (kutyákat vagy lovakat), az embereket pedig leggyakrabban a fej, a nyak területén harapják meg.
A kullancsokhoz képest nagy különbséget jelent, hogy ha éppen nem táplálkoznak, akkor szarvaslegyek könnyen eltávolíthatóak egy fésűvel vagy hideg folyóvízzel, mert nem ássák be magukat tartósan a bőrbe, hanem csak a következő étkezésig maradnak rajta.
A légy a vérszíváskor a bőrbe kapaszkodik, és viszonylag könnyen eltávolítható, például csipesszel, egy műanyag kártyával vagy vízsugárral. A szarvaslégy csípése után az emberi bőrön helyi gyulladás léphet fel
– mondta Prof. Dr. Reisinger. Az érintett bőrfelületen kellemetlen tünetek alakulhatnak ki: viszkethet, fájhat, kipirosodhat, begyulladhat és gennyezhet. A tünetek enyhíthetőek hűtéssel, de tartós erős fájdalom, erősen kipirosodott vagy irritált bőr esetén célszerű orvoshoz fordulni.
Rossz hír, hogy a kullancslegyek ellen a hagyományos kullancs- és rovarriasztók teljesen hatástalanok. Ezért, ha kirándulni indulunk, akkor ajánlott zárt ruházatot viselni – bár ezt nyári melegben elég nehéz megvalósítani –, és ha már ránk szállt a rovar, a legjobb egy zsebkendővel megfogni, majd elpusztítani.
Nagyon nehéz védekezni ellenük, hangtalanul repülnek, a barnás színükkel pedig beleolvadnak a környezetbe.
Milyen betegségeket terjeszt a szarvaslégy?
A szarvaslégy képes terjeszteni különböző éleskedőket és a "Bartonella schoenbuchensis" baktériumot is, ami egy olyan kórokozó, ami az embernél viszkető bőrkiütést okozhat (szarvaslégy-dermatitisz).
"Az állatoknál a Bartonella schoenbuchensis a szervekben gyulladásos fertőzéseket idézhet elő. A baktériumok átvitelének kockázata sokkal kisebb, mint a kullancsoknál, mivel a szarvaslégy vérszívásának időtartama sokkal rövidebb"– mondta Reisinger. Az olyan kullancsok által terjesztett betegségek, mint amilyen az FSME és a Lyme-kór a szarvaslégy csípésénél nem veszélyeztetik az embereket.
