Az utolsó őszi hónap, bár kisebb mértékben, mint az előző, országszerte enyhébb volt az átlagosnál. Ugyanakkor az átlagos értékekhez viszonyított eltérésben nem voltak jelentős különbségek az országrészek között, a havi középhőmérséklet jellemzően 1 °C körüli mértékben haladta meg a sokévi átlagot, ahogy az alábbi térképen látható.
A novemberi középhőmérséklet eltérése a sokévi átlagtól 2022-ben – forrás: OMSZ
A hónap túlnyomó részén mind nappal, mind éjszaka az átlag felett volt a hőmérséklet, jelentősebb, országos lehűlés csupán 20-a körül jelentkezett, illetve a hó végén volt sokfelé hidegebb idő, amit a mellékelt grafikon is mutat.
A novemberi napi minimum- és maximum-hőmérsékletek változása 2022-ben, valamint a hőmérsékleti minimumok, maximumok és napi középértékek sokévi átlagainak (országos területi átlagok) alakulása °C-ban megadva – forrás: MeteoPlaza
A legmagasabb hőmérsékletet a hónap folyamán az első napon mérték: akkor a Zala megyei Letenyén 22,7 °C-ot regisztráltak kora délután, ami több mint 3 °C-kal alacsonyabb az eddig ezen a napon mért legmagasabb értéknél, a 2018. november 1-jén, Körösszakálon rögzített 25,8 °C-nál.
Az ország nagy részén ugyanakkor 2-a volt a legmelegebb nap. Míg a hónap első napján az ország közel háromnegyedén egész nap 15 fok alatt maradt a hőmérséklet, addig 2-án legtöbb helyen meghaladta azt, ahogy a mellékelt térképen is láthatjuk.
A hőmérséklet legmagasabb értékei 2022. november 2-án, °C-ban megadva – forrás: MeteoPlaza
A legerősebb lehűlés idején, 21-én hajnalban, az ország kevésbé felhős, északi területein fagypont alá csökkent a hőmérséklet, ugyanakkor -5 foknál erősebb fagy kevés helyen, főleg az Északi-középhegység fagyzugos völgyeiben fordult elő.
A havi minimumot a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Szikszón és Gagybátorban regisztrált -5,9 °C jelenti, ami azonban közel 8 °C-kal magasabb az azon a napon addig mért legalacsonyabb értéknél, az 1999. november 21-én, Gagyvendégiben megfigyelt -13,7 °C-nál. A felhősebb déli területeken ezen a napon is enyhébb, legtöbb helyen fagymentes volt az éjszaka, amit a 4. ábrán is láthatunk. A korábbi és későbbi éjszakákon lényegesen kisebb területen és gyengébb fagyok fordultak elő.
A hőmérséklet legalacsonyabb értékei 2022. november 21-én, °C-ban megadva – forrás: MeteoPlaza
Az enyhe időjárásnak köszönhetően a talaj sem hűlt le erősen, talajfagy csak kevés helyen és csak rövid ideig fordult elő. Az 5. ábrán látható térkép tanúsága szerint a hónap végén, az egyik leghidegebb időszakban is 5 °C feletti értékeket mértek 10 cm-es mélységben az ország túlnyomó részén, csak az északkeleti területeken, főleg a Nyírségben fordultak elő alacsonyabb értékek.
A 10 cm-es mélységben mért talajhőmérséklet értékei 2022. november 30-án, °C-ban megadva – forrás: MeteoPlaza
A száraz október után az utolsó őszi hónap ismét kiadós esőket hozott sokfelé. Átlagosnál szárazabb területek főként az északi megyékben és a Tiszántúlon voltak, ott sokfelé 30 mm alatt maradt a csapadékösszeg, míg a Dunántúl déli felén és a Duna–Tisza közén nagy területen 50 mm-nél több esett, ahogy a mellékelt térképen is látható.
A novemberben leesett csapadékmennyiség mm-ben – forrás: MeteoPlaza
A sokfelé hetek óta tartós szárazság után november 4-én, 5-én főleg a Dunántúl keleti területein és a Duna–Tisza közén kaptak kiadós esőt az őszi vetések egy hullámzó frontrendszer hatására. Ezt követően bő egy hétig az ország nagy részén egy csepp sem esett, a hónap második felében azonban az ország más részein is több alkalommal hoztak áztató esőt az egymást követő mediterrán ciklonok, így a hónap végén a havi csapadék összegének országos területi átlaga már a sokévi átlag körül alakult, ahogy az alábbi grafikon is mutatja.
Az esők hatására az októberi szárazság idején elvetett őszi kalászosok fejlődése felgyorsult, az egyes állományokon belüli – a száraz talaj miatt mutatkozó – egyenetlenségek csökkentek, megszűntek.
Mivel a novemberi csapadék túlnyomó része, sokfelé az egész mennyiség, lassú eső formájában esett, és a párolgás is igen alacsony volt, kicsi volt a lefolyás, szinte minden csepp a földbe szivárgott. Ennek következtében országszerte örvendetesen növekedett a talaj nedvességtartalma. A felső félméteres rétegben az ország jelentős részén – közel kétharmadán – meghaladta a 80%-ot a növények számára hasznosítható víztartalom aránya a hó végére.
A talajnedvesség értékei a felső 50 cm-es rétegben (%) november végén – forrás: OMSZ
A vízhiány ennek megfelelően csökkent, a felső 1 m-es talajrétegre vonatkozó becsült értéke csak a Kisalföldön és az Alföld középső területein haladta meg néhol a 100 mm-t, az ország közel felén 60 mm alá csökkent, ahogy az alábbi térképen is látható. A telítettséghez hiányzó mennyiség a legtöbb helyen még az átlagosnál kissé szárazabb tél esetén is pótlódhat a tavasz kezdetéig.
A felső 1 m-es talajréteg vízhiánya november végén mm-ben – forrás: OMSZ
A novemberi időjárás összességében kedvezett az őszi vetésű növények fejlődésének. A sokfelé száraz időben vetett őszi kalászosoknak jött legjobban az eső, a talajnedvességben a vetéskor meglévő inhomogenitások miatt kialakult fejlődésbeli különbségek normális szintre csökkentek, az állományok az átlagosnál enyhébb időjárás és a megfelelő nedvességellátottság következtében dinamikusan erősödtek, fejlődésbeli elmaradás legtöbb helyen nem gátolja az áttelelésüket.
Az őszikáposztarepce-állományok erőteljes fejlődése sem torpant meg, ennél gyorsabb fejlődés sok esetben nem is lenne kívánatos. Mivel szélsőségesen erős lehűlés nem volt, komolyabb fagykárok sehol sem keletkezhettek. A késő őszi szántóföldi munkáknak főleg a hónap első felében kedvezett a csapadékos időszakok közötti szárazabb periódus. Kedvezőtlen hatásként azt lehet megemlíteni, hogy az enyhe, gyakran erősen párás idő az őszi vetések bizonyos kártevőinek, gombabetegségeinek terjedését is segítette.
_fill_540x300_0.jpg)
