A dughagymáról termesztett vöröshagyma július végén, augusztus elején kezd betakarításra alkalmassá válni, a magról vetett egy hónappal később. Nem kell a felszedéssel sietni, különösen, ha száraz az időjárás, ugyanis jól csak azt a hagymát lehet tárolni, amely kellően beérett, szaknyelven úgy is mondják, hogy visszahúzódott.
Az érésnek jól felismerhető jelei vannak, amelyeket a sikeres tárolás érdekében türelmesen meg kell várni. Ezek a következők:• a hagyma a fajtára jellemző alakot, nagyságot és színezetet eléri,
• megindul a termést védő buroklevelek (páncéllevelek) kialakulása,
• a levelek – miáltal a gyökérzet víz- és tápanyagfelvétele megszűnik – elszáradnak,
• a nyakrész elvékonyodik és megpuhul,
• az egyéves hagyma szára legalább 70-80%-ban megdől, a dughagymáról termesztett, úgynevezett kétéves hagymánál a szár teljes elszáradását megvárjuk.
Minél alacsonyabb a víz, és minél magasabb a szárazanyag-tartalom, annál jobban tárolható a hagyma!
Ez a beltartalmi állapot a fent jelzett beérés idején következik be, ezért a termelőnek, de a fogyasztónak is egyaránt érdeke, hogy beéretten szedje a hagymát.
Segíthetjük is és lassíthatjuk is a hagyma visszahúzódását. A későn adott nitrogén fejtrágya, a sok öntözés zölden tarja a növényt, elhúzza a tenyészidőt, fellazítja a szöveteket, ebből adódóan nagy a betárolt hagyma apadási vesztesége, nem is beszélve a tárolóban bekövetkező, gombás betegségek okozta romlásról.
A földből történő kiemelést követően – ha száraz idő van (!) – hagyjuk a hagymát néhány napig a napon száradni. Ilyenformán elősegítjük a buroklevelek megvastagodását, megkönnyítjük a hagyma földtől, sártól történő megtisztítását, javítva ezzel a hagyma tárolhatóságát. Arra figyelni kell, hogy a felszedett, rendre rakott termés ne ázzon meg, mert gyorsan újragyökeresedik és kihajt, tárolásra alkalmatlan lesz!
A felszedett hagymát rendre rakva, néhány napig száradás céljából a napon tároljuk!
Miután a sár leszáradt a hagymáról, a még maradék földet letakarítjuk, gondosan átválogatjuk, és csak az ép és egészséges termést visszük a tárolóba, ami általában a padlás, vagy hasonlóan száraz, szellős helyiség. Tárolásra alkalmatlanok a sérült, a beteg termések, de az úgynevezett kopasz hagymák is, amelyeken nincs vagy hiányos a buroklevélzetük, ezek csak azonnali felhasználásra alkalmasak, együtt tárolva az egészségesekkel azok romlását is előidézik.
Augusztusban nemcsak betakarítjuk, de vetjük is a hagymát. Ugyanis tavasz végére, nyár elejére kifogy a tárolókból a jó minőségű vöröshagyma, ezért gyakran hiány mutatkozik a piacon. Az augusztusi vetésű, úgynevezett áttelelő vöröshagyma termesztésével ebben az ellátás szempontjából kritikus időszakban (május vége-június) lehet kedvező áron hagymát értékesíteni. De az áttelelő hagyma korábbi felszedésével lehetőség nyílik már március közepétől zöldhagymaként, április végétől pedig főzőhagymakénti fogyasztására vagy értékesítésére.
De! Az áttelelő hagyma termesztése gyakran kudarcot vall. Ha későn vetünk, nem fejlődik ki eléggé, és gyenge marad a növény, ebből adódóan télen elfagy. A túl korai vetés azzal a veszéllyel jár, hogy túlfejlődik a hagyma, és a tél folyamán jarovizálódik, tavasszal pedig termésképzés nélkül magszárba megy.
Hazai tapasztalatok azt mutatják, hogy fajtától függően (!) a legjobbak a július végi, augusztus közepi vetések,
ilyen esetben ceruza vastagságú, 3-4 leveles növényeket kapunk, amelyeket a nagyobb hidegek már nem károsítanak, ugyanakkor a magszárképzés veszélyével sem kell még számolni. Nem minden fajta alkalmas átteleltetésre, vásárláskor erről feltétlenül győződjünk meg!
Az áttelelő hagyma csak öntözött körülmények között termeszthető eredményesen és biztonságosan. A vetés 25-30 cm-es normál sortávolság mellett történjen – a kiszáradás fokozott veszélye miatt –, valamivel mélyebben, mint tavasszal, azaz 3-4 cm-re. A nagyobb kiesés, a rosszabb nyári csírázás miatt több maggal számoljunk, sűrűbben vessünk, inkább ha kell, a kelés után ritkítsuk az állományt!
Figyelem! Az áttelelő hagyma elgyomosodásának fokozottan nagy a veszélye, ezért az őszi időszakban különösen nagy gondot fordítsunk a gyomlálásra és a kapálásra – mert kora tavasszal, nedves talajon a gyomos hagymát rendbe tenni, tisztán tartani sokkal nehezebb.
Tavasszal nitrogénnel vagy valamilyen nitrogéntartalmú komplex műtrágyával fejtrágyázzuk, hogy lendületesebb legyen a fejlődés, nagyobb legyen a termés. Május végén, június folyamán a dughagymáról termesztett vöröshagyma előtt szedjük fel.
Indexkép: Pixabay
